Az éves fogyasztásnak jelenleg csak mintegy 50-60 százalékát tudja lefedni a rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett magyar hagymatermesztés - írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A hazai termelők a jövőben javítani kívánnak az importtal szembeni arányon; ehhez egyebek közt technológiai fejlesztésekre, megfelelő fajtaválasztásra és a tárolókapacitások növelésére van szükség. Magyarországon az éves vöröshagyma-fogyasztás mintegy 10-12 kg/fő.

Vöröshagymából átlagosan 65-70 ezer tonna az éves hazai termésmennyiség. Bár a vöröshagyma termőterülete az elmúlt évekkben fokozatosan csökkent, a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a hozamok emelkedtek. A területalapú támogatások adatai szerint 2018-ban mintegy 1470 hektáron termesztették. A fő vöröshagyma-termőterületek: Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Győr-Moson-Sopron megye. A termesztési hagyományok és a termelési adottságok együttesen határozzák meg a termőterületek elhelyezkedését.

2017 tavaszán hagyma munkacsoport jött létre, amelynek alapvető célja, hogy amely időszakokban van magyar áru a piacon, akkor azt forgalmazzák a kereskedők. A magyar vöröshagyma versenyképességének erősítéséhez a tárolhatóság fokozása és a tárolókapacitás növelése is szükséges, hogy a vöröshagyma minősége a betakarítástól 5-6 hónapon keresztül a piaci igényeknek megfelelő maradjon. Alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a vöröshagyma frisspiaci termékké vált, hiszen itt azok az európai termelők vannak versenyelőnyben, akik nagyobb hozamot állítanak elő a jó minőségből, valamint rendelkeznek megfelelő tárolókapacitással. A hazai hatékonyságnövelést összehangolt tevékenység, közös tárolás, kiszerelés, értékesítés segítheti.

A munkacsoport szerint a jövőben jól tervezett áttelelő hagyma termesztéssel növelhető a hazai áru szerepe, ami időben és mennyiségben illeszkedik a tavaszi (tavasszal vetett, ősszel termő) hagymáéhoz. A technológia terén is fejlesztések szükségesek, melyek legfőképp a betakarítási technológia, növényvédelem, a gyomirtás, a tápanyag-utánpótlás és az öntözés területére fókuszálnak. Másrészt cél az, hogy az ősszel felszedett hagymát ne kelljen azonnal értékesíteni, amihez olyan tárolókapacitások kiépítése szükséges, amivel január helyett március-áprilisig kitart a magyar hagymakészlet.