Már vizsgálja a kormányhivatal, épülhet-e kerítés az ukrán-magyar határon

agrarszektor.hu
Vizsgálja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal, van-e lehetőség elektromos és úgynevezett szagkerítés létesítésére az ukrán-magyar határon az afrikai sertéspestis magyarországi bejutásának megakadályozása érdekében. A kerítéssel a sertéstermelők szerint a vírust terjesztő vaddisznókat lehetne távol tartani. Az agrártárca ugyanakkor arra nem lát lehetőséget, hogy a sertéspestis-fenyegetettség miatt az egész országot körbekerítsük.

Bognár Lajos országos főállatorvos utasítására a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal vizsgálja, van-e lehetőség elektromos és szagkerítés létesítésére az ukrán-magyar határon annak érdekében, hogy a fertőzött ukrajnai vaddisznóállományok vándorlását meg lehessen akadályozni - közölte az agrárszektor.hu-val a Földművelésügyi Minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint az elektromos és a szagkerítést cseh példa szerint lehetne kiépíteni. (Szagkerítést úgy alakítanak ki, hogy bizonyos távolságonként karókat szúrnak a földbe, majd azokra vadriasztó szerrel átitatott rongyokat helyeznek).

A helyzet azért veszélyes, mert Ukrajnában már a magyar határ közeli területeken is többször kimutatták a sertéspestis nem csak vaddisznókban, hanem haszonállatokban is. Ugyanakkor Magyarországon a betegség még soha nem fordult elő, ezért az agrártárca szerint az nem indokolt és nem is lehetséges, hogy a sertéspestis-fenyegettség miatt az egész országot körbekerítsük, bár például Romániában és Szlovákiában is kimutattak sertéspestises eseteket.

Mint az agrárszektor.hu beszámolt róla, a múlt héten megrendezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége vetette fel, hogy a sertéspestis behurcolásának megakadályozására kerítést kellene építeni az ukrán-magyar határon. Nagyon komoly negatív gazdasági következményei lehetnek ugyanis annak, ha a vírus nálunk is megjelenik. Egyes becslések szerint a várható értékesítési tilalmak és korlátozások miatt a magyar sertésállomány akár 30-35 százaléka - 1,2 millió sertés - is eladhatatlanná válna, ezért belföldi túltermelés lépne fel, amely jelentős árcsökkenéshez és durva piaci zavarokhoz vezetne.

Ukrajnában a legnagyobb gondot az okozza, hogy a 3 milliós ottani sertésállomány nagy részét - 2 millió állatot - háztáji sertéstermelők tartják, ez pedig azt jelenti, hogy egy-egy portán átlagosan csak egy-két sertés található. A termelés szétaprózottsága miatt ukrán szakértők szerint a sertéstartást nem tudják hatékonyan ellenőrizni, és ez az oka annak, hogy a szomszédos országban a vaddisznókhoz képest sokkal több pestises háztáji sertést regisztráltak, holott a fertőzések elsődleges forrásai nyilvánvalóan vaddisznók lehettek. A fertőzések fő gócpontja észak-kelet Ukrajnában található. 

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?