Partnereink hírei > X 2019.05.28.
RAPOOL. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

A repce magtermése és a belőle kinyerhető repceolaj iránti kereslet világszerte robbanásszerűen növekedett az elmúlt évtizedekben.
A repce magtermése és a belőle kinyerhető repceolaj iránti kereslet világszerte robbanásszerűen növekedett az elmúlt évtizedekben.
Kukorica fajtabemutatót rendezett a tudományos akadémia agrártudományi központja Martonvásáron, amely során kiderült, hogy a kukoricaterméssel idén elégedettek voltak a szakértők, és a hazai jövő is kedvezően alakulhat.
Megjelent az MVH 83/2015. (VII.21.) számú közleménye, amely a növénytermesztési ágazatban alkalmazandó egyes termeléshez kötött közvetlen támogatások iránti kérelmekhez utólag elektronikus úton, illetve papír alapon benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatban ad tájékoztatást.
Magasabb termésátlag várható a búza, rizs és durvaszemű gabona esetében, a gabonapiacok stabilak.
Több száz, összesen 61 millió forint értékű, engedély nélkül árusított termésnövelő anyagot (műtrágyát, tápoldatot, termesztő közeget) vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜI) egy múlt heti ellenőrzésen.
A tagállamok nagykövetei megszavazták Brüsszelben azt a megállapodást, amely lehetővé teszi a tagországok számára, hogy gazdasági és társadalmi indokok alapján maguk dönthessenek a genetikailag módosított növények termesztéséről saját területükön. Ezt követően már csak az Európai Parlament támogatására van szükség. A szavazás január közepén várható.
Előző alkalommal az ANTONIUS őszi búza minőségét és értékesíthetőségét vizsgáltuk. Jelen cikkünkben termesztési igényeire és tápanyagellátására térünk ki.
Szántóföldi növényeink hozamának megalapozása szempontjából nagy jelentőségük van az őszi munkáknak. Különösen így van ez a hibridbúza termesztése során, hiszen az a hagyományos fajtabúzáknál megszokottól eltérő, esetenként feszesebb és körültekintőbb technológiát kíván. Az átgondolt munkaműveletek és azok kivitelezésének gondos időzítése az idei, szélsőségekben bővelkedő őszi szezonban is célravezetőbb, mint elkapkodni a szükséges teendőket. Biztosak vagyunk benne, hogy a lehetőségekhez alkalmazkodva, a kellő türelem mellett és szakmailag vállalható körülmények között elvetett hibridbúza állományok meghozzák a várt eredményt.
"...nálunk a' Gazdák … minden a'hoz megkívántató tapasztalás nélkül a' magot elvetik, és az sokszor ki-nem-kelvén vagy elromolván, haszontalan költséget okoz..." - írja Nagyváthy János 1791-ben kiadott művében.
A burgonya fontos kultúrnövényünk, mind élelmezési szempontból, mind a számos egyéb irányú felhasználhatósága miatt. Termesztése jelentős befektetést igényel, a hozamok (és ezzel együtt a jövedelmezőség) csak megfelelő szakmai hozzáértéssel tarthatóak tartósan magas szinten. A sikeres növényvédelem – amely a termőhely vetőgumó/fajta megválasztásánál kezdődik – az egyik záloga a gazdaságos, jövedelmező termesztésnek.
Kukorica variációk A Kwizda Vario rendszer segítségével partnereink saját döntéseik alapján állíthatják össze a számukra leginkább szükséges szerkombinációkat. Ez a megközelítés újdonságnak számít a hazai növényvédő szer piacon. A kukoricatermesztés akár táblánként változó kihívásaira rugalmas és testre szabott megoldásokat tudunk így nyújtani. Ezt a flexibilitást az előre „bedobozolt technológiai csomagok” nem adják meg a termelőknek.
Az Agro Napló és a Magyar Szója Nonprofit Kft. 2014. évi közös vállalkozása a „Szója Oskola” cikksorozat elindítása volt, azzal a céllal és szándékkal, hogy praktikus, gyakorlatias, használható ismereteket közvetítsünk gyakorló gazdák számára. A szerzők a hazai szójatermesztés - feldolgozás - felhasználás és kereskedelem jeles művelői, akik képesek ismereteik, tapasztalataik közérthető átadására. Az olvasói visszajelzések, továbbá a szakmai rendezvények (Szójakonferenciák, fajtabemutatók stb.) kiemelt érdeklődése igazolja, hogy komoly igény van e kultúra megismerésére, termesztéstechnológiájának elsajátítására az eredményes termesztés érdekében.
A magyarországi repcetermesztést minden túlzás nélkül hívhatjuk „kihívásokban gazdagnak”. Eleve igényes technológiai növényként tartjuk számon. A hosszú tenyészideje alatt sok kártevő és kórokozó célpontja. Vetés előtt sokszor dilemmát okoz a termelőknek, vajon el tudják-e vetni a növényt a nyári aszály miatt. A neonikotinoid tartalmú csávázószerek 2 éves(?) EU moratóriuma pedig nagymértékben leszűkítette a kezdeti rovarkártevők elleni védekezés lehetőségeit.
Az Agro Napló szerkesztősége cikksorozatot indított a „kisebb jelentőségű” szántóföldi növényekről – amelyek hasznukat tekintve nemegyszer óriások.
Igényes innováció, klasszikus készítmények, kiváló kombinációk
„A tritikálé elterjedése a humán táplálkozásban új, egészséges élelmiszer alternatívát jelenthet a hagyományos gabonafélékből készült készítmények mellett.”
A köles évszázadokon keresztül Magyarország egyik alapvető gabonájának számított, az elmúlt évszázadban azonban mind termesztésében, mind fogyasztásában jelentős visszaesés volt tapasztalható. A cikkben bemutatásra kerülnek a köles piacának nemzetközi és hazai vonatkozásai, valamint a magyar köles ágazat SWOT-elemzése.
Áttekintés – minden a régiben Csongrád megye megművelt mezőgazdasági területének kultúránkénti szerkezete az egyik legstabilabb az országban, pedig 2005 és 2012 között közel 25 ezer hektár lett bevonva a művelésbe. Évről évre a termőterület 96-97%-a körül alakult a szántóföldi növények részaránya a teljes művelt területet tekintve; ez a szám megfelel az országos átlagnak. Emellett egy-két – országos szinten is megfigyelhető – példától eltekintve a kultúraterületek aránya is viszonylag stabil.
Az utóbbi években egyre többet beszélünk az időjárásról, mely nemcsak Magyarországon, hanem a világ távoli részein is egyre szélsőségesebb: az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése a légkör melegedéséhez vezet, mely globális klímaváltozást eredményez. A légkörben felgyülemlett üvegházhatású gázok által okozott klímaváltozás növényekre gyakorolt hatásainak tanulmányozásához a világ számos táján végeznek kísérleteket.
A medvehagyma hazánkban is egyre nagyobb népszerûségnek örvend – különösen tavasszal a szedés idõszakában (április–június) – ízletessége, számos jótékony egészségügyi hatása, változatos felhasználási lehetõsége miatt. Magyarországon a Dunántúlon találhatók a medvehagyma természetes élõhelyei. Mivel nem áll természetvédelmi oltalom alatt, szabad szedhetõsége veszélyezteti a növény természetes állományát, környezetét a nem kíméletes szedési módszer és az állomány ritkítása következtében. Könnyû termeszthetõsége miatt javasolt ökológiai gazdálkodásban történõ termesztése.
– szinte szinonim fogalmak a Lajtamag Kft. és a Saatbau Linz Hungária Kft. közös kínálatában szereplõ õszi búza fajták esetében.
Az biztos, hogy a 2012-es esztendõ nem úgy fog bekerülni abba a bizonyos Nagykönyvbe, hogy a repce országos termésátlaga rekordot döntött. A visszafogott elõrejelzések szerint is csak közepes termés várható. Ennek hátterében tõlünk független és általunk is befolyásolható okok állnak.
Mit nyújt a DEKALB repcekínálata a 2011. évi õszi vetésekhez?
„A búza a legek növénye” írta egyik bevezetõjében Szilágyi László a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezetõje. A világ legnagyobb területén termesztett növényfajtája, egyik legfontosabb táplálékunk, a legszélesebb környezeti feltételekhez a legjobban alkalmazkodni képes kultúra, amely a sarkkörtõl a trópusokig, a félsivatagoktól a nedves élõhelyig a legmostohább környezeti körülmények között is biztosítja a világ kenyerét és takarmányigényét.Annak ellenére, hogy jelentõs az európai fajtakonkurencia jelenléte, még mindig a búza az a szántóföldi kultúra, aminek vetésterületében a hazai búzafajták részaránya a legmagasabb, mintegy 70-75%.
A SERGOMIL-L 60 lombtrágya, növénykondicionáló és biostimulátor néhány éve jelent meg a magyar piacon, és azóta kedvelt és ismert lett a felhasználók körében. A SERGOMIL-L 60 gyártója a spanyol székhelyû SERVALESA folyamatos fejlesztési vizsgálatokat folytat és bõvíti a termékkel kapcsolatos kertészeti és szántóföldi ismereteket.
a 2010. évi kukoricatermesztésben tapasztaltakról
Az elmúlt napokban zárta kapuit a Szõlészet Pincészet kiállítás, mely 2010.01.27-30. között az Agro + Mashexpo-val párhuzamosan került megrendezésre. A kiállításon a termelõkkel folytatott beszélgetések tanulságaiból adunk közre néhányat.
Az õszi káposztarepce egyre nagyobb szerephez jut a magyarországi vetésforgóban. A növény fontosságának növekedésével együtt nõ a termesztésével kapcsolatos információ mennyisége is. Ugyanakkor a betakarított termés mennyiségének ingadozása továbbra is a legfájóbb pontja maradt a hazai repcetermesztésnek.
Jó év volt a tavalyi a Mezõhegyesi Ménesbirtok Zrt. számára – állította Kun Mihály, a társaság vezérigazgatója az Agro Naplónak. Hozzátette: az idén hasonló teljesítményre számítanak a cégnél, ám a múlt évinél várhatóan kisebb lesz a nyereség a nehezebb gazdasági körülmények miatt. A fennállásának 225 éves jubileumát ebben az évben ünneplõ gazdaság teljesítményérõl beszélgetett nemrégiben a vezérigazgatóval az Agro Napló munkatársa.
A repce hazánkban a megbecsült növények közé került, amit a vetésterületi adatok mellett a termésátlagok is alátámasztanak! Ez a tisztelet magyarázható azzal, hogy a repce piaca biztosnak mondható, kitûnõ elõvetemény, a talajszerkezetet javítja és a termesztése mára már megoldott.
A minõségi õszi búza nemesítésben és termesztésben az energiatakarékos talajmûvelési eljárások közül a redukált talajmûvelési rendszerek alkalmazhatók a Low Input technológiával termesztett õszi búza állományunkban. A menetszám csökkentés segítségével idõt, energiát és üzemanyagot takaríthatunk meg.
A REPCE a gabonafélék, a kukorica és a napraforgó után a legnagyobb területen termesztett gazdasági növényünk. A repce termesztésével kapcsolatos legaktuálisabb információkat tartalmazza a Repce termesztés-technológiai kézikönyv legújabb (harmadik), átdolgozott kiadása, ahol minden tudnivaló egy helyen megtalálható.
Az elmúlt tíz évben a repcetermesztés dinamikusan növekedett Magyarországon is. A repcemag kereslet növekedését elsõsorban az európai biodízel gyártás beindulása és erõteljes növekedése okozta. A hazai repce termõterülete megduplázódott és a termésátlag is növekedett, azonban a 2004. évi rekordtermés óta ez a mutató csökkenõ tendenciájú. Különösen nagy a visszaesés 2009-ben. A FAO és az FVM statisztikai adataiból készített grafikon az ábrán látható.
Elõzõ cikkünkben a zöldtrágyának alkalmas növények talajelõkészítésével és vetéstechnológiájával foglalkoztunk. Megemlítettük a költségcsökkentõ lehetõségeket is, így most essen szó a zöldtrágya hasznosításáról, talajba juttatásáról.
Csökkenthetõ-e az évjárat hozamingadozásra gyakorolt hatása a kukoricatermesztésben?
A statisztikai adatok szerint az utóbbi évtizedek egyik „sikernövénye” a világon a szója volt. Termõterülete az 1960-as évektõl napjainkig közel megnégyszerezõdött, s mára meghaladja a 94 millió ha-t. A legnagyobb növekedés Argentínában történt, ahol a vetésterület a korábbi 1100-szeresére nõtt. Hazánkban a növekedés üteme „csak” 11-szeres, s jelenleg 35 ezer ha vetésterülettel rendelkezünk.
A vetésváltást megalapozó agronómiai elméleteket értékelve megállapítható, hogy napjaink technológiai színvonalán tápanyag-gazdálkodási szempontból a vetésváltás és a vetésforgó nem indokolható. Ugyanakkor legjelentõsebb növényeink esetében is megfigyelhetõ, hogy mind a búza, mind a kukorica termése monokultúrában kisebb, mint vetésváltásban.
A világon évrõl évre egyre nagyobb területen termesztenek GM növényeket. A harmadik generációs és a több tulajdonságban módosított GM növényeknek növekedett a jelentõsége. Hazánkban a transzgénikus növények helyzetével kapcsolatban nincs elmozdulás. Ezen a területen az egyetemeknek és a kutatóintézeteknek kellene együtt mûködni.
Felemásra sikeredett a tavalyi év a kukoricatermesztõk számára. Ritkán tapasztalható, kedvezõ idõjárási feltételek az egyik oldalon, és a felvásárlási árak drasztikus visszaesése a másik oldalon. A termesztés önköltségét a jelentõs áresés miatt a betakarítás idõszakában a termesztés technológiától függõen 8–10 t/ha-ra becsülték a gazdálkodók. Kedvezõbb értékesítési feltételekben azok reménykedhetnek, akik be tudták tárolni a terményt, és ki tudják várni az elõreláthatólag tél végére megemelkedõ árakat.
2006 óta sorrendben ez az ötödik olyan összefoglaló, amely (a szerzõk reményei szerint) kezelhetõ és áttekinthetõ terjedelemben foglalkozik gazdaságilag jelentõs növényeink termesztésével.
Magyarország agráriumának meghatározó eleme az árukukorica termesztése. Ezt egyértelmûen alátámasztja hazai vetésterületének mérete, felhasználhatóságának sokrétûsége.
Legutóbb a nógrádi dombvidék málnatermesztési gondjairól beszélgettem Lánci Tivadarral és már akkor ígéretét vettem, hogy az õszi káposztarepce termesztési tapasztalatairól is beszámol a majd e lap olvasóinak.
A KWS Magyarország Kft. által forgalmazott kiváló repcefajták páratlan teljesítményüknek és termelõink bizalmának köszönhetõen már évek óta a repce vetõmag piac meghatározó tényezõi.
II. rész
Annak ellenére, hogy a burgonya egyik legfontosabb tápláléknövényünk, s hogy termesztésének régi hagyományai vannak hazánkban, a termésátlagok mélyen a világszint alattiak, a legfejlettebb burgonyatermesztõ országokénak mintegy felét teszik ki csupán.
Az EU-csatlakozás után kiszélesedõ és kiélesedõ piaci verseny következtében – hosszabb távon – piacvesztésre számíthatunk az õszi felszedésû és tárolt étkezési burgonya terén, külföldi piacok (réspiacok) megszerzésére sárgahéjú újburgonyánál van lehetõségünk.
Szomorú sokadszorra is leírni, de a hazai burgonyatermesztés hosszú évek óta elhúzódó válságban van.
A kukorica a világ és Magyarország egyik legfontosabb növénye. Kiemelkedõ jelentõségét a sokirányú hasznosíthatóságának és kitûnõ alkalmazkodóképességének is köszönheti.
Extenzívbõl intenzívbe
A szõlészek nem befolyásolhatják ugyan az éghajlatot, mégsem fogadhatják ölbe tett kézzel a klíma változását.
A környezet és a környezetvédelem évszázadát éljük. Terjed a környezetbarát szemléletmód, ami a táplálkozási kultúrában is jelentkezik.
Hazánkban évente 25000 ha körüli szaporító területen, nagyjából 50000 tonna kukorica vetõmag kerül elõállításra. A belsõ igények kielégítése mellett a megtermelt vetõmag jelentõs része (60–70%) külpiacokon talál gazdára.
A korábbi idõszakban megjelent repce-, alma- és szõlõ-technológiai kézikönyv után, most a napraforgó termesztõknek készült egy összefoglaló kiadvány, amely átfogóan taglalja a napraforgó termesztésével kapcsolatos összes tudnivalót és segítségével idõszerû információkhoz juthat a termelõ.
A növénytermesztésben, így a kertészetben is minden év hoz néhány olyan eredményt, tapasztalatot, amelybõl komoly tanulságok vonhatók le, esetenként komoly veszélyekre figyelmeztet.
Az 1960-as évtized elsõ felében a gabonafélék termése 7 millió tonna volt.
Jelentõsége, termesztése
Hazánkban az õszi káposztarepce – mint kultúra – egyre inkább az intenzív szántóföldi növénykultúrák között szerepel a termesztési gyakorlatban.
Az egyik legkedveltebb és legrégebben termesztett zöldségnövényünk az uborka, melyet zömmel nyersen fogyasztunk saláta vagy savanyúság formájában.
Magnéziumhiány viszonylag gyakran fordul elõ gabonaféléknél.
Sikeresen bemutatkozott az EPD®!
A kén fontos növényi tápanyag, noha a makroelemek (mezoelemek) közé sorolják, a nitrogénnél a foszfornál és a káliumnál lényegesen kevesebbet halmoznak fel belõle a növények.
Repcetermesztés kezdõknek
Jubileumi Gazdanap Gödöllõn
A cukorrépa termesztés gazdaságossága az ismert okok miatt jelentõsen romlott, röviden úgy jellemezhetõ, hogy ismét „elértük” az EU csatlakozás elõtti répaértékesítési árat.
Az intenzív zöldségtermesztésben (zöldséghajtatás, támrendszeres uborka- és paradicsomtermesztés, fóliaalagutas dinnyehajtatás, síkfóliás zöldségtermesztés, csepegtetõ öntözéssel ellátott szabadföldi paprikatermesztés stb.),
A gyümölcstermesztésben ma már természetesnek vesszük, hogy intenzív ültetvények létesülnek.
Gondolkodjunk együtt – a termelõ és a Pioneer – a termelésrõl, hónapról hónapra!
Magyarországon – a gabonatermesztésen belül – a kukoricatermesztésben elért eredmények kiemelkedõ jelentõséggel bírnak. A kukorica a vetésterület 32%-át foglalja el.
A Vetõmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) nonprofit szakmai érdekképviseleti szervezet, amely képviseli a teljes hazai vetõmag ágazatot.
A csupasz zab egyik legértékesebb gabonánk, kitûnik nagy fehérje- (18–21%) és olajtartalmával (6–9%), kedvezõ aminosav- és zsírsav-összetételével, táplálkozás-élettani hatásával, széles körû hasznosíthatóságával. Vetésterülete hazánkban még csekély, de a táplálkozásban betöltött szerepének növekedésével, a feldolgozóipari háttér jobb kiépülésével és az ökotermesztés további térhódításával a csupasz zab egyik perspektivikus növényünknek tekinthetõ.
Hogy kerül a csizma az asztalra? Ezt kérdezhetjük a cím elolvasása után. Hiszen magára valamit is adó növénytermesztõ nem termeszti kétszer („uram bocsá” többször) egyazon termõhelyen ugyanazt a növényt. Nos hát ebbõl adódik a dilemma, mert hát manapság Magyarországon vagy nem teljesen igaz ez az állítás, vagy igaz, de akkor mégis akadnak olyan növénytermesztõk, akik nem sokat adnak magukra.
Az ipari növények közül az elmúlt két évtizedben meghatározó szerepet tölt be a napraforgó. Vetésterülete az utóbbi években 500000 ha körül mozog, a 2006. évben az olajipari célra termesztett napraforgó vetésterülete 501000 ha volt.
A cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) jól ismert kártevõ Magyarországon.
Hazánk szántóföldi mûvelés alatt lévõ területébõl (kb. 4,5 millió ha) a talajadottságok alapján 400 ezer ha, a klimatikus feltételek miatt 300 ezer ha alkalmas a szója termesztésére.
A kukorica élettani igényének megfelelõ valamennyi termesztési feltétel általában csak kevés termõhelyen van meg, legtöbb helyen az egyik vagy másik feltétel nem valósul meg teljes mértékben.
Hazánkban az õszi árpa termesztés volumene – az állatállomány csökkenésével párhuzamosan – valamelyest visszaszorult ugyan, de még mindig a második a kalászos takarmánygabonák sorában az õszi búza után. Jó beltartalmi minõségi értékei miatt a sertések elsõszámú takarmánya, de a kérõdzõk, a lovak és a baromfik étrendjébõl sem hiányozhat, sõt felhasználása a humán táplálkozásban is szerény növekedést mutat. A „biológiai alapok”, a fajtaellátottság ma már szintén jónak mondható.
Elõzmények. Az ember és a búza több ezer éves együtt evolúciója alatt elkülönítették a diploid, (2n=2x=14 kromoszóma), alakor sorozatot. Vad változata a T. boeoticum, termesztett a T. monococcum, ma is a világ búzatermesztésének kb. 1%-án vetik. A monococcumhoz hasonló szemeket a hallstatti ásatások során találtak.
Idén, június 7–8-án tartották Szegeden, a GK Kht. idei kalászos fajtabemutatóját. „Az utóbbi idõben a búzával mindig baj van.” Baj van, ha sok terem belõle, de az is baj, ha kevés. 2003-ban a szélsõséges hideg tél és a nyári aszály tizedelte meg a termést, míg 2004-tõl a kiváló termés miatt kellett aggódnunk.
Az Agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatban gyakorta felmerülnek olyan kérdések, melyekre az egyértelmû válasz ismerete jelentõsen megkönnyítheti a gazdálkodók eligazodását és munkáját. Cikkünkben a gazdálkodók által, az FVM Hivatal részére feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat szeretnénk megismertetni olvasóinkkal.
Molnár József Úrral a Mezõkövesdi Matyó Mezõgazdasági Szövetkezet elnökével beszélgetve az õszi káposztarepce termesztésérõl, olyan kérdéseket kaptam válasz gyanánt, amire én sem tudtam mindig pontosan a jó feleletet. Azt hiszem, ezeket a kérdéseket megosztva az olvasókkal, közelebb juthatunk a jó megoldáshoz a repce termesztési technológiájával kapcsolatban.
A hazai cukorrépa-termesztés ágazati gépesítettsége (német/francia vetõ- és betakarító gépek), kiegészítve a széles választékot biztosító – különbözõ munkaszélességû szórókerettel rendelkezõ – szántóföldi permetezõ gépekkel, a mûvelõnyomos technológia elterjesztését tette lehetõvé, ami egy olyan technológiai fejlesztési utat jelent, amelynek követése mindenképpen indokolt.
Az olajlen egyik igen értékes, sokoldalúan hasznosítható növényünk, melynek vetésterülete hazánkban méltatlanul kicsi. Termesztésének felfutását elsõsorban alacsony terméshozama korlátozza, holott gondos agrotechnikával, a kiváló agronómiai és gazdasági értékû hazai nemesítésû fajtákkal üzemi körülmények között is 2-3 t/ha-os terméshozam elérhetõ.
Magyarországon a tavaszi árpát elsõsorban a sörárpának érdemes termeszteni. Emiatt a söripari ajánlásokat gyakran a takarmánycélú árpánál is követik, mivel így az értékesítési lehetõségek kedvezõbbek. A két termesztési mód egyébként fajtaválasztásában, tápanyag-ellátásában és a termõhely iránti igényességében különbözik egymástól.
Hazánkban a napraforgó kiemelt szereppel bír a vetésszerkezetben betöltött szerepe alapján. A ’70-es évek végétõl a növény termõterülete hazánkban dinamikus fejlõdést mutatott, ezt konzekvensen követte a termésátlag növekedése is. Ez tette lehetõvé, hogy hazánk európai viszonylatban is a meghatározó jelentõségû napraforgó termesztõ országok közé lépett (1. ábra).
A kora tavaszi vetésû növények (borsó, tavaszi árpa, tavaszi búza, tavaszi zab, cukorrépa, takarmányrépa) magjait legkésõbb március végéig, április közepéig a talajba kell juttatnunk. Az alapmûvelés e növényeknél lehetõleg õsszel történjék meg a téli fagyok beállta elõtt. Sajnos az elmúlt években többször kényszerültek a földhasználók a tavaszi alapmûvelésre az õszi túlzott csapadékbõség miatt. Ez azt is jelentette sok esetben, hogy a vetésszerkezet részleges átalakítására kényszerültek, az õszi vetésû kalászosokat kellett tavaszi vetésû növényekkel kiváltani, amennyiben idõben sikerült vetésre alkalmas magágyat elõkészíteni.
Napjainkban a szakirodalomban és különféle rendezvényeken is gyakran elõtérbe kerül a hazai növénytermesztés versenyképességének fokozása. Ahogyan más növénykultúráknál, a hazai napraforgótermesztésben is a minõségi áru elõállítására és a költséghatékonyságra kell törekedni.
A kukorica hazánkban évtizedek óta a legnagyobb területen termesztett kultúra. Jó adottságú területeken az egyik legjobban jövedelmezõ szántóföldi növényfaj. Vetésterülete stabil, az elmúlt évek átlagában 1,1–1,2 millió ha körül ingadozott.
Magyarországon az õszi búza mellett a kukorica a legfontosabb gabonanövényünk. A kukorica vetésterülete az utóbbi években 1,2 millió hektár körül alakult, ez a vetésszerkezet 27%-a.
A gabonafélék (kalászosok a kukoricával együtt) vetésterülete az összes mûvelt szántóterülethez viszonyítva nagyon jelentõs, mely az utóbbi 10 évben (1995–2004) 57,2% és 70,3% között változott.
A kajszibarack Nyugat- és Közép-Ázsia területérõl származik, onnan került Görögországba, Itáliába és Európa más államaiba. Európában leginkább Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Görögország és Románia jár élen, valamint Magyarország, ahol egyes fajtákat hungaricumként említhetünk.
A martonvásári kalászos gabona nemesítés eredményeit nem csak a kiváló minõségû õszi búzafajták fémjelzik. Õszi kalászos fajtakínálatunkban egyéb, a hazai vetésterületen meghatározó növényfajok megbízható fajtái szerepelnek.
Rövid visszatekintés Az Európai Közösség tagjainak importja 9-szerese volt a kültagoktól származó behozatalnak, annak a megegyezésnek köszönhetõen, amit 2000-ben kötöttek.
A szürkerothadás (Botrytis cinerea) a szõlõtermés mennyiségének és minõségének jelentõs csökkenését okozhatja. A betegség megelõzését szolgálja az ültetvény szerkezetének megfelelõ kialakítása és a termesztéstechnológia mûveleteinek céltudatos végrehajtása.
A lucerna a XVIII. század végétõl napjainkig egyike a leghasznosabb szántóföldi növényfajainknak. Takarmányozási értéke, talajtermékenységre kifejtett hatása kiváló.
Légrádi Miklóssal Lengyeltótiban található gazdasága takaros portáján találkoztunk, hogy az idei év repcetermesztési tapasztalatairól beszélgessünk vele. Már az elsõ pillanatban megfogott bennünket az az igényesség, amirõl a gazdaság központja árulkodik, ami fellelhetõ egészen az iroda falát díszítõ képekig.
A tavalyi kiváló termést idén nehéz lesz meghaladni ott, ahol már „csúcsra járatták” a technológiát. A 3-4 tonnás termésszinten gazdálkodók a gyenge átvételi árakon is versenyképesen tartják ezt az ágazatot, fõképp, ha az utóvetemény (pl. búza) jövedelemtermelésében is elszámoljuk a repcének köszönhetõ plusz mázsákat!
Az elmúlt két esztendõben – az azt megelõzõ évekhez képest – az ipari paradicsomtermesztés jelentõsen bõvült, míg a hajtatott és a támrendszeres szabadföldi termesztés, amely a friss fogyasztás döntõ többségét adta, lényegesen nem változott.
A szántóföldön megjelenõ convarietások közül a legkisebb területen a pattogatnivaló kukoricát termesztjük, ez a becslések szerint 1000–2000 hektár körüli területfoglalást jelent.
Újabb sorsfordulóhoz érkezett a magyar burgonyatermesztés. Az 1970-es évek elején bekövetkezõ fajta- és termesztéstechnológiai váltáshoz hasonló horderejû változások elõtt áll burgonyatermesztésünk.
Szabadföldi zöldségféléket a nagy szántóföldi kultúrákhoz viszonyítva kisebb felületen termesztünk hazánkban. Növényvédelmi technológiájuk ezért is sok esetben kevésbé ismert, illetve hiányos.
Repcetermesztésünk jövedelmezõsége hazai viszonyok között már õsszel és télen eldõl! Az ekkor leesõ csapadék mennyisége és eloszlása rendkívül fontos az optimális tõszám és repcefejlettség szempontjából.
A hagyományos burgonyatermelési módot az különbözteti meg a ma széles körûen elterjedt bakhátas termesztési eljárástól, hogy a hagyományos mûveléssel csak a kelés után, míg a mai bakhátas technológiai rendszerben már a kelés elõtt kialakítjuk a bakhátak végsõ profilját.
Az Európai Unióba történõ belépéssel jelentõs változás következett be a cukorrépa termesztésében is. Az EU 2006-ra meghirdetett cukorreformjának három kompromisszumos javaslata közül bármelyik is kerül elfogadásra, nagy kihívást jelent a termesztõk és feldolgozók számára.
A zab élelmiszerként történõ alkalmazásának nálunk nincsenek hagyományai, de az egészséges táplálkozás térhódításával jelentõsége ilyen szempontból is nõ.
Az okszerû vetésváltás számtalan elõnnyel jár, növeli a termesztés hatékonyságát, a termesztés biztonságát.
Magyarországon az EU-csatlakozást követõen is a búza mellett a legfontosabb gabonanövényünk a kukorica.
Tizenöt évvel ezelõtt a politikai, társadalmi és gazdasági változások kezdetén abban reménykedtünk, hogy gyorsan és viszonylag zökkenõmentesen fogunk csatlakozni Európa gazdagabbik feléhez és ez a lépés majd számunkra is elhozza a várt erkölcsi megújulást és anyagi jólétet.
A hazai gyakorlatba átkerült támogatási rendszerek közül a területalapú támogatások igénylésének feltételrendszere kidolgozásra és meghirdetésre került. Ezeken belül meghatározásra kerültek azok a direktívák is, melyek teljesítése után igényelhetõk csak a támogatások.
A növényápolási feladatokkal összefüggõ mûvelõutas vetést a sûrûn sorba vetett kultúrákban (pl. kalászos gabonák) akkor alkalmazhatunk, ha rendszeres növényvédelmet és késõi fejtrágyázást szeretnénk végezni.
A statisztikai adatok szerint a világon a szója az 5. legnagyobb vetésterületen termesztett növényfaj. Termesztése Kínában kezdõdött. Radiokarbon módszerrel már az i.e. 5000 3200 évekbõl származó kövületekbõl is kimutatták. Az elsõ írásos feljegyzés az i.e. 2300 2800 közötti idõkbõl származó füves könyvben a Pen Tsao Kang Mu-ban található meg (Materia Medica).
A kérõdzõ állatok takarmányozásában fõként a magyar mezõgazdaság korábbi idõszakában játszottak fontos szerepet a különbözõ õszi- és tavaszi takarmánykeverékek. A nagyüzemek úgynevezett „zöld futószalag”-ot állítottak össze belõlük.
Az egyik év a másik után ..... gondolhatjuk most, hogy a tavalyi rendkívüli évet követte egy újabb rendkívüli évjárat. A százéves aszály- és hõségrekordot olyan év követette, melynél kedvezõbbet aligha várhatnánk az õszi kalászos gabonák kívánt, gazdaságossá tehetõ termesztése szempontjából.
Hazánkban a silókukorica nagyobb arányú termesztése a II. világháborút megelõzõ években kezdõdött, korábban silózás céljára csalamádét termesztettek. Termõterülete a kérõdzõ állatállomány létszámcsökkenésével arányosan lecsökkent, az utóbbi idõben 130 ezer ha körül alakul.
Amióta a FÖLD „anyánk” helyzete a tudósok szerint katasztrofális (a jó levegõ, a tiszta víz, és az élelem hiánya miatt) azóta az alternatív az ún. „mentõ” növények jelentõsége világviszonylatban megnövekedett.. Így került elõtérbe az olajos növények között a repce. Ezért látjuk Nyugat-Európában április-májusban a nagy sárga táblákat. Ezért került a repce helye világviszonylatban az ötödik helyrõl a második helyre.Ezért látjuk Nyugat-Európában április-májusban a nagy sárga táblákat. Ezért került a repce helye világviszonylatban az ötödik helyrõl a második helyre.
Környezetünk védelme napjainkra a társadalmi-gazdasági életünk meghatározó részévé vált. Környezetünk minden elemének (talaj, víz, levegõ) állapota a nem megfelelõ használat következtében az elmúlt évtizedekben lényegesen romlott. A mezõgazdaság – melyet az egyik, bár nem a legnagyobb környezetszennyezõnek tartanak számon – sokat tehet azért, hogy környezetünk állapota a továbbiakban ne romoljék.
A vizsgálat célja: Az Invite eljárás biológiai, környezetvédelmi és alkalmazástechnológiai hatásainak gyakorlati tapasztalatai 2003-ban.
A világ olajosmag termelése az elmúlt idõszakban 220-270 millió tonna körüli mennyiség, amelybõl szója 55%, a gyapot 12,7%, földi mogyoró 10,0%, napraforgó 9,7%, repce 12,6%.
A hüvelyes növények ökológiai feltételek által meghatározott termeszthetõségi területe hazánkban 1,15 millió hektár, melybõl a borsó és a szója termesztésére Bódis és Oravecz (1998) szerint optimálisan 700 000 hektár alkalmas. Sárközi et al. (1993) felmérései alapján a szójatermesztésre 100 ezer ha-t lehetne elsõdlegesen igénybe venni. A statisztikai adatok tükrében e növényfajok tényleges vetésterülete a borsó esetén jelenleg 5570 000 hektár, a szójáé 35 000 hektár körüli.
Az elõttünk álló téli idõszakban fontos döntést kell meghoznia a magyar gazdának, milyen növényt vessen tavasszal és azon belül is milyen fajtákat válasszon. Döntésével megalapozhatja, hogy versenyképes lesz-e az EU-s gazdákkal, vagy sem. Magyarországon várhatóan a kukorica a jövõben is a legfontosabb szántóföldi kultúra lesz az 1 millió hektárt meghaladó vetésterületével. Ezzel a termelési mérettel meghatározóak leszünk az EU-n belül is. Az Unióban megtermelt kukoricának évente 17-19%-át állítjuk elõ magyar földön! A növény jó értékesíthetõségét vetíti elõre az, hogy a kukorica intervenciós ára 101 jelenleg az EU-ban, azonban a nyugat-európai gazdák a megtermelt kukoricának mindössze 0,04-0,06%-át ajánlották fel intervencióra. A termés magasabb áron, zömében a szabadpiacon talált vevõre.
(Szaporítóanyag: vetõmag, vegetatív szaporító alapanyag, valamint ültetésanyag. 2003. évi LII. törvény a növényfajták elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról, 2003. június 23.) Fejlett mezõgazdasággal rendelkezõ államokban a fajta és szaporítóanyag-használat jogilag szabályozott.
Az Agronapló 2003/10 számában részletesen foglalkoztunk a szántóföldi melléktermékek hasznosítási lehetőségeivel. Többek között utaltunk arra is, hogy egy részük alkalmas fűtőenergia, motorhajtóanyag előállítására. Ugyanez természetesen érvényes meghatározott növényfajok főtermékeire is. Ezeket a fajokat nevezzük energianövényeknek. Egyébként minden növény az asszimilációs híd révén energia átalakító-hasznosító biológiai rendszer, mi több a nap energiájának, mint megújuló energiaforrásnak legnagyobb transzformátora. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert újabban mondják is, írják is, hogy a növénytermesztés legyen „nettó energiatermelõ”!? Álljon itt ezzel szemben néhány adat:
Csallóköz Pozsony alatt kezdõdik, ahol a Duna két ágra szakad. Az egyik ága északnak fordul, az Érsekújvári Duna-ág vagy Kis-Duna, a másik a Nagy- vagy Öreg-Duna. Felszíne csekély kivétellel síkság. Szlovákia déli, kimondottan kontinentális jellegû szeszélyes éghajlatú területe. A július hónap átlagos közepe 20,2 oC, míg rendszeresen legalacsonyabb hõmérséklet januárban adódik.
A szilvatermesztés jelenlegi helyzete A szilva (Prunus domestica L. és Prunus italica L. (ringló)) õshazája Közép-Ázsiától a Fekete-tengerig, Szíriáig, Közép-Európáig tehetõ, termesztése a Kaukázus és a Kaszpi-tenger vidékérõl indult. A szilvafajok a Prunus nemzetséghez tartoznak. Európai és ázsiai fajok ismeretesek így a P. domestica, P. insititia, P. cerasifera ssp. Mirabolana (amely a nemes fajták alanyaként ismert) és P. spinosa. A kínai és japán szilvák a P. salicina japán és a P. simonii kínai szilvától származnak. Amerikai szilvák szintén ismeretesek: a P. nigra és P. americana. A világ szilvatermesztése hosszú idõn át 7,2-7,3 millió tonna körül alakult (1. táblázat).
Bevezetés A 60-as és 70-es években az ültetvényeket 7-10 méteres sortávolsággal, valamint 4-6 méteres tõtávolsággal alakították ki. A 70-es évek végén, részben a nektarin fajták bevezetése által, sok termelõ ültetvényeit belterjesebbé próbálta tenni. Az alanyfajták változása kisebb hatást gyakorolt az intenzitás növelésére, mivel az úgynevezett erõsebb növekedésû alanyfajtákon is kialakíthatók kisebb méretû fák, ha a nemest megfelelõ metszésben részesítik. Külföldön a közismert katlan- és tányérkoronák után bevezetett orsó koronák arra is lehetõséget adtak, hogy részlegesen gépi metszést végezzenek.
A másodvetésû élelmiszernövények között jelenlegi volument meghaladó jelentõséget, vetésterületet érdemelne a tarlóburgonya termesztés. A csekély érdeklõdés részbeni magyarázata, hogy az elmúlt 2-3 évtizedben kevés, a gyakorlat számára jól hasznosítható termesztéstechnológiai leírás, adaptálható kutatási eredmény látott napvilágot. Cikkünkben ezért összefoglaljuk a tarlóburgonya termesztés elõnyeit, feltételeit és a legfontosabb termesztési tudnivalókat.
A hajtatott zöldségfélék közül az uborka sorrendben a harmadik helyet foglalja el, ez azt jelenti, hogy a késõ tavaszi idõszakban, nagyság sorrendben a hajtatott paprika és paradicsom után a felület ¼ részét foglalja el.
A mentafajok felhasználása rendkívül széleskörû. Nagy mennyiségben alkalmazza a korszerû gyógyászat, az édesipar és a kozmetikai ipar. A borsosmenta fõ hatóanyaga, a mentol fokozza az epetermelést, enyhe görcsoldó, gyulladáscsökkentõ, helyi érzéstelenítõ és izomlazító hatású. A fodormenta illóolaját leginkább fogkrémek és rágógumik ízesítésére használják.
A vöröshagymát a piac egész évben, folyamatosan, közel azonos mennyiségben igényli. A dughagymás illetve a tavaszi vetésû egyéves termesztés július végétõl áprilisig, korszerû tárolás mellett is csak májusig biztosítja a piac ellátását, mert ekkorra már a romlás és csírázás mértéke miatt a további tárolás nem gazdaságos.
A szõlõ az emberiség egyik legkedveltebb gyümölcse. A csemegeszõlõ a fogyasztott gyümölcsök között mennyiségi sorrendben a banán, a Citrus-félék és az alma után a negyedik helyet foglalja el. A friss fogyasztású szõlõ a világ összes szõlõtermésének kb. 12 %-a; az össztermésnek kb. 5 %-át aszalják (zömében mazsolának).
A csemegekukorica hazánkban a legnagyobb területen termesztett zöldségféle. A termesztés elsõsorban konzervipari és hûtõipari célra történik. A feldolgozott termékek nagy része exportpiacokon értékesül. A friss piaci termesztés kisebb nagyságrendû és elsõsorban a korai idõszakban jelentõs.
A Betanal Progress OF-et (BPrOF) ma már a cukorrépa vetésterület 70-75 %-án használják Magyarországon. Ez a készítmény jelenti a gyakorlatban a legtöbb cukorrépa táblán a gyomirtás gerincét. Ez nem véletlenül alakult így az utóbbi 3 esztendõben. Melyek a BprOF legfõbb tulajdonságai, amelyeknek népszerûségét köszönheti?
A tojásgyümölcs (Solanum melongena L.) a burgonyafélék családjába tartozó rokon zöldségeihez - a paradicsomhoz, paprikához - képest jóval kisebb jelentõségû mind a termesztését, mind a fogyasztását tekintve. Ugyanez a tendencia érvényesül a fajták körében is, noha termésének alak és színgazdagsága felülmúlja a paradicsomét, de nem éri el a paprikáét.
Jelenleg a borsót több mint 10 000 ha-on termesztik, ezzel a zöldségfélék közötti rangsorban a második helyen áll. Döntõ mértékben a gépi betakarítású konzerv- és mélyhûtõipar számára történõ, nagyüzemi termesztés dominál, de ezen kívül számottevõ a saját célra történõ házikerti és hüvelyes borsóként, eladásra való termesztés is. Mi lapunkban ez utóbbiak ismertetésére vállalkozunk.
A lestyán régóta használt fûszer-és gyógynövényünk, melynek minden növényi része értékes. Az egész növény zellerre emlékeztetõ illatú és ízû, gyökere, levele és illóolaja fûszerkeverékek, likõrök és élelmiszeripari készítmények fontos alkotója. A gyökérdrog hivatalos több ország gyógyszerkönyvében, igazolták vizelet- és szélhajtó hatásait, de emésztési rendellenességek esetén is alkalmazható.
A repce magtermése és a belőle kinyerhető repceolaj iránti kereslet világszerte robbanásszerűen növekedett az elmúlt évtizedekben.