A Földművelésügyi Minisztérium (FM) 2014-ig több százmillió forinttal támogatta a mangalicatartó gazdákat az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásaiból, továbbá mintegy 130 millió forintot biztosított a mangalica sertésfajta megőrzésére - közölte a földművelésügyi miniszter szerdán Budapesten a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) jubileumi ünnepségén az Országházban.
Az Agárdi Farm Kft. Seregélyes Elza-majori tehenészetében új fejőház kezdi meg működését május végén. A 2x24 állásos parallel, DeLaval berendezés az 1975-ben átadott régi fejőház „nyugdíjazását” teszi lehetővé. Az új épületben kapnak helyet a szociális helyiségek, irodák és egyéb kiszolgáló berendezések. A 450 millió forint összértékű beruházás az ÁTK-4 pályázat keretében kerül megvalósításra, 187 millió forint támogatással. A projekt része még egy 144 férőhelyes üsző istálló felújítása is. A beruházás kivitelezője az Agrotechnika Kft.
A fitogének biológiai funkcióval rendelkező, növényi eredetű takarmány-kiegészítők. A Digestarom® egy természetes alapú, gyorsan növekvő, fitogén termékcsalád, amely a kutatáson és fejlesztésen keresztül a haszonállatok termelésének rendkívül megbízható minőségére fókuszál.
I. Az állattartás és a környezet kapcsolata (fenntartható fejlõdésben betöltött szerepe)
A Food Analytica Laboratóriumi és Innovációs Kft. „Élelmiszerbiztonság és innováció a Dél-Alföldi régióban” címen 2008. május 30-án Gyulaváriban a Wenckheim-Almássy kastélyban regionális élelmiszerbiztonsági konferenciát szervezett a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával.
Mint általában ismeretes a nyúl igen érzékeny állatfaj.
Bármely szektorát tekintjük is át a hazai agrártermelésnek, nehezen találnánk olyan területet ahol ne fogalmazódna meg igény a technológiai fejlesztésre.
Az általánosan használt tenyészketrecek felépítése nagyon hasonló. Elletõláda nélkül a ketrecek 40–48 cm szélesek, 60–65 cm mélységûek és 30–35 cm magasak (1. táblázat).
1. Bevezetés A húsmarhatartás azon kevés állattenyésztési ágazat közé tartozik, amelyet az EU-csatlakozás kedvezõen érintett. Ennek jele, hogy a húshasznú tehénállomány létszáma dinamikusan növekszik és az érdeklõdés a korábban fejt – elsõsorban magyartarka – állományok részérõl is fennáll a hasznosítási típus megváltoztatására.
A többi gazdasági állatfajhoz hasonlóan a házinyúlnál is egyre gyakrabban vetõdik fel az animal welfare, az állatok közérzetének kérdése. Az EU illetékes bizottságai is elkezdtek ezzel a témával foglalkozni. Egyre több kutatási eredmény születik, amelyekben a csoportnagyság és a telepítési sûrûség termelésre, viselkedésre és jólétre gyakorolt hatását vizsgálják.Jelenleg leggyakrabban 2 vagy 3 növendéknyulat nevelnek egy ketrecben, 1 m2 alapterületre 16–18 egyed jut.
Az elmúlt évtizedben lezajlott gazdasági, ezen belül is a mezõgazdaságot érintõ változások kapcsán elmondhatjuk, hogy a baromfiágazat igen különleges helyzetbe került. Röviden, két pontban megfogalmazva egyrészt az új, hazai körülményekhez való alkalmazkodása, másrészt az európai uniós csatlakozásban rejlõ lehetõségei miatt.
A holland kormány már az Európai Unió tojótyúktartásra vonatkozó szabályozását megelõzõen támogatta a ketreces tojótyúktartás átalakítását alternatív tartási módra mélyalmos rendszer és tojóház bevezetése révén. A tartási mód változtatása szemléletváltozást tesz szükségessé: a ketreces tartásnál a technika állt a középpontban (system management), az alternatív mód során az állat igényei az elsõdlegesek (bird management). A tyúkok nagyobb mozgási szabadsága többletfeladattal jár az állattartó számára. Nehézséget okozhat a nagyobb élõmunka-igény, a fészkeken kívül megtojt tojások (ún. alomtojás) kezelése, a nagyobb ammónia- és porterhelés, betegségek gyakoribb elõfordulása és következményeként a tojás fajlagosan nagyobb önköltsége. A következõkben az állatok tartásának új szempontjait mutatjuk be, melyek figyelembevétele az alternatív tojótyúktartásra való átállás során szükséges a megfelelõ termelési eredmények elérése érdekében.
A XX. században lezajló népességrobbanás megkövetelte a mezõgazdaságban is az iparszerû termelést. A szarvasmarha-tenyésztésben is egyre inkább terjedtek azok az ún. iparszerû technológiák, amelyek más állattenyésztési ágazatokban - sertéstenyésztés, baromfitartás - már régebb óta jelen vannak. Az iparszerû állattartás azt jelenti, hogy az állatokat olyan körülmények között, olyan számban tartják, valamint olyan teljesítménykényszer alatt állnak, hogy a közérzetük megfelelõ biztosítása állandó gondoskodást kíván.
Magyarországon kivétel nélkül mélyalmos technológiával tartjuk húscsirkéinket és a tojótyúktól eltérõen, a tartás nem különül el nevelõ és termelõ fázisra, pontosabban mindez egy termelõtérben, folyamatosan történik. A kikelt csibék nevelése közvetlenül a termelõistállókban kezdõdik és tart egészen a hízlalás befejezéséig.
Baromfifajtáink közül a tyúkfélék azok, amelyeket nagyüzemi szinten kétféle hasznosítással tartunk. A tartás célja lehet hús-, vagy tojástermelés (illetve mindkettõ együtt). A kettõs hasznosítás szinte csak kisüzemi, háztáji szinten jelenik meg önellátás céljára tartott állatoknál. A tenyészállat, ill. szülőpár tartást (termelő állomány előállítás, szaporítás) közvetlenül mintegy harmadik hasznosítási célként tarthatjuk számon, de közvetetten azonban végső célja ezeknek is hús vagy tojás termelés.
Baromfifajtáink közül a tyúkfélék azok melyeket nagyüzemi szinten kétféle hasznosítással tartunk. A tartás célja lehet hús-, vagy tojástermelés (illetve mindkettõ együtt). A kettős hasznosítás szinte csak kisüzemi, háztáji szinten jelenik meg önellátás céljára tartott állatoknál. A tenyészállat, ill. szülőpár tartást (termelő állomány előállítás, szaporítás) közvetlenül mintegy harmadik hasznosítási célként tarthatjuk számon, de közvetetten azonban végső célja ezeknek is hús vagy tojás termelés.
Az elmúlt év során e folyóirat hasábjain több tanulmány is foglalkozott a húsmarhatartás hazai lehetõségeivel, megoldásaival és a fejlesztési elképzelésekkel. A különbözõ nézõpontok ellenére abban a szakemberek többsége egyetért, hogy az EU csatlakozást elõsegítõ strukturális átalakítás egyik jól definiálható részterülete a környezet- és természetvédelmi igényeket is szolgáló legeltetéses állattartási rendszerek létrehozása.