Hírek > Gazdaság 2023.08.22.
Alig egy hónap múlva kezdődik az ÖKO EXPO Kiállítás és Konferencia!

Negyedik alkalommal rendezik meg az ÖKO Expo Kiállítást és Konferenciát, melynek Hajdúnánás–Kendereskert ad otthont, 2023. szeptember 8–9-én.
Negyedik alkalommal rendezik meg az ÖKO Expo Kiállítást és Konferenciát, melynek Hajdúnánás–Kendereskert ad otthont, 2023. szeptember 8–9-én.
A támogatásoknak történő megfelelésekhez is kapcsolódnak feladatok a szántóföldeken – hívja fel az érintettek figyelmét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), és legfrissebb ismertetőjében összefoglalja a legfontosabb teendőket, amiket alább lapunk közre ad.
A 2020-as év eddig alaposan próbára teszi a gazdatársakat: a száraz ősz, a járványhelyzet miatti bizonytalanságok és a csapadék nélküli április-május sok partnerünknek okoz fejfájást. A talajmegújító mezőgazdaságot mint rendszert 5 éve népszerűsítjük a Kárpát-medencében, és egyértelmű, hogy az idei volt a legnehezebb évkezdés.
Elsőre egyszerűnek tűnhet az ökológiai másodvetés teljesítése. Valamit összesöprünk a tárolóból, megkérdezzük a gazdatársakat, maradt-e valamilyen vetőmagjuk, ezután viszont jönnek a kényes kérdések: mi legyen a vetési magnorma, hogyan illeszkedik ez a vetésforgónkba, mikor érdemes elvetni ahhoz, hogy ne hozzon magot, jó-e a fajok közti arány és így tovább.
A Démétér Biosystems Bt. munkájának szerves része a tudás és a tapasztalatok megosztása, a tavaszi és a nyári időszakban megszervezett farmlátogatások ezt a célt szolgálják.
A másodvetésű zöldtrágyázásnak a zöldítés előírásainak való megfelelésen túl a talajtermékenység fenntartás szempontjából van jelentősége. A megfelelő eredmény elérésének azonban feltételei vannak. Melyek ezek? Szakértők osztják meg tapasztalataikat:
Miért és hogyan érdemes a talajmegújító gazdálkodásra váltani? Ausztrál, francia, amerikai és magyar gazdák mesélnek az átmeneti időszakkal kapcsolatos tapasztalataikról és a bekövetkező változásokról – a talajban, az agrotechnikában és természetesen a fejekben.
Miért és hogyan érdemes a talajmegújító gazdálkodásra váltani? Ausztrál, francia, amerikai és magyar gazdák mesélnek az átmeneti időszakkal kapcsolatos tapasztalataikról és a bekövetkező változásokról – a talajban, az agrotechnikában és természetesen a fejekben.
A másodvetésű zöldtrágya növények termesztése kiegészíti az intenzív növénytermesztés technológiai elemeit. A keverékek tudatos felhasználásával a zöldítés előírásainak való megfelelésen túl pozitív változásokat lehet elérni a talajok termőképességének fenntartása, javítása és védelme érdekében. Lássuk szakértőink véleményét a másodvetésű zöldtrágya növények jelentőségéről:
A talajjavítás célja a termelékenységet kedvezőtlenül befolyásoló (fizikai és/vagy kémiai) tulajdonságok megváltoztatása, valamint a káros folyamatok szerepének csökkentése. A talajjavításra különböző megoldást kínáló gyártó-forgalmazó cégek képviselői szólalnak meg a témában:
A szõlészek többsége hallani sem akar a takarónövényekrõl, ragaszkodik a talaj takaratlanul hagyásához, a rendszeres mechanikai mûveléshez.
A polírtiszta magágyak és sorközök korát éljük, miközben a zöldtrágyázásra úgy tekintünk, mint valami elavult gyakorlatra a ’80-as évekből. Megmutatjuk, miért jársz rossz úton akkor, ha nem takarod a talajodat.
A káposztafélék családjába tartozó Raphanus nemzetségnek számos alfaja létezik. Ezek közül az egyik a jégcsap alakú, fehér színű, eredendően kelet-ázsiai fajta, a japán retek vagy más néven jégcsapretek, amivel a szakirodalomban sokszor daikon retek néven találkozhatunk.
A Mediterráneumból származó lóbab (Vicia faba) az egyik kedvenc pillangós takarónövénye a nyugat-európai gazdáknak, és népszerűsége hazánkban is növekszik, köszönhetően a viszonylag nagy zöldtömegnek és a megkötött nitrogén mennyiségének. A vízállásos talajokat is jól bírja, és masszív gyökérzete akár 40–80 cm mélyre is lehatol, lazítva a tömörödött rétegeket. Hogyan érdemes takarónövényként alkalmazni a lóbabot?
A homoki zab (Avena strigosa) mediterrán területekről származó őszi kalászos, az Avena nemzetség négy termesztett fajának egyike.
A Közép-Ázsiából származó perzsa here (Trifolium resupinatum) hírnevét legelők és kaszálók alkotóelemeként szerezte, azonban sűrű, egységes talajborítása, alacsony növése és hatékony nitrogénkötése a takarónövény-keverékekben is garantálja a helyét, nem beszélve arról, hogy e mixek legeltetéssel történő hasznosítása valóban kifizetődővé teszi a másodvetést.
A szudánifű (Sorghum sudanese) vékony szárú, dús levélzetű, jól bokrosodó, egyéves cirokféle. Zölden, silózva, szénaként és legelőként egyaránt hasznosítható, ezek mellett másodvetésre is kiválóan alkalmas.
A mustárfélék a zöldítés elindulása óta népszerűek a magyar gazdálkodók körében, azonban míg minden szem a fehér mustárra figyel, addig érdemes szót ejteni az etióp mustárról (Brassica carinata) is, amely nagyobb zöldtömege, hosszabb vegetatív periódusa és könnyen kezelhető maradványai miatt a takarónövény-keverékek hasznos komponensének bizonyult az elmúlt években.
A sziki kender (Crotalaria juncea) indiai származású, a trópusi és szubtrópusi területeken gazdasági jelentősége elsősorban rost- és takarmánynövényként ismert. Számos előnyös tulajdonságából adódóan azonban köztes- vagy zöldtrágyanövényként is kiválóan termeszthető.
Az alexandriai here (Trifolium alexandrinum) évezredek óta fontos termesztett hüvelyes növény a Nílus-deltában, Egyiptomban. Napjainkban üde és meleg környezetben takarónövényként, zöldtrágyanövényként, takarmányként (amely nem okoz puffadást), valamint méhlegelőként használhatjuk. A legtöbb herefélével szemben az alexandriai here nyár végi–őszi fejlődése erőteljesebb, így a korán vetett takarónövény mixek remek pillangósvirágú komponense lehet.
A mézontófű vagy facélia (latinul Phacelia tanacetifolia) Európa új kultúrnövénye. Méhlegelőként, takarmányként, dísznövényként és zöldtrágyaként egyaránt használható. Vetésterülete növekszik, mert másodvetésként való felhasználása igen kedvezően hat a talaj állapotára.
Kr. e. 7000–6000 körül valószínűleg a borsó (Pisum sativum L.) volt az egyik elsőként termesztett növény, és ma úgy tartjuk, hogy Délnyugat-Ázsiából származik (valószínűleg Északnyugat-Indiából, Pakisztánból, Afganisztánból és Közép-Ázsiából). A borsó a négy legfontosabb hüvelyes növény között foglal helyet a szója, földimogyoró és a bab társaságában. Takarmányként a borsó magas hozamú, rövid tenyészidejű, magas fehérjetartalmú növény.
A len (Linum usitatissimum) kétszikű növény, a lenfélék családjába, ezen belül a lenek nemzetségébe tartozik. A nemzetségben körülbelül 200 fajt találunk, köztük évelőket is, a kultúrlen mellett.
A bükköny mintegy negyven nemzetségéből összesen négyet vontak termesztésbe, ezek a lóbab, a közönséges vagy tavaszi bükköny, a pannonbükköny és a szöszös bükköny.
A klímaváltozás hatásainak értékelésénél újabb és újabb kockázatokra is fény derül. Ennek egyik oka, hogy másodlagos következményei is vannak a légköri hőmérséklet emelkedésének, így például új, fenyegető hatás a talajeredetű potenciális kórokozók kockázatának a növekedése, és így az emberi egészségre és/vagy az élelmiszer-minőségre kifejtett nem várt fertőzések megjelenése is. A talaj termékenységét figyelembe véve is csak rosszabbodhat a helyzet azzal, hogy még tovább fogy a szén azokból is. De vajon milyen szerepe van a talajnak?
Az ország egyik felén annyi a víz, hogy már nagyon sokan vízilótenyésztésen gondolkodnak, a másik felében pedig alig-alig esett valami, így az öntözésen is el lehet gondolkodni. Egy hét alatt soknak mondható csapadék jött le, és főleg ott, ahol áll a táblákon. Az is érdekes, és kiderül beszélgetésekből, hogy aki több éve takarónövényt is termel, sokkal jobb a helyzet, be tudja venni a csapadékot a talaj. Azt is látni, hogy aki túlműveli a talajokat, ott bizony sokkal hamarabb megállt a víz a felszínen.