Hírek > Gazdaság 2023.11.07.
Elégedetlenek a gazdák Békés vármegyében

Befejeződött az őszi betakarítás Békés vármegyében. A gazdák az alacsony felvásárlási árak és a túlszaporodott pockok kártétele miatt elégedetlenek.
Befejeződött az őszi betakarítás Békés vármegyében. A gazdák az alacsony felvásárlási árak és a túlszaporodott pockok kártétele miatt elégedetlenek.
Az ország több térségét érintő súlyos károsítóhelyzetre tekintettel módosította a Pocok Tox MAX és a Rodent Stop rágcsálóirtók felhasználási engedélyét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
A jelenleg fennálló mezei pocok fertőzöttségre tekintettel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75RB rágcsálóirtó szer felhasználására a fertőzéssel érintett megyékre - adta hírül az Agrárminisztérium.
A csapadékszegény tél és a korai tavaszodás kiváló feltételeket teremthet a pockok elszaporodásához – írja a NAKlap februári számában. Bár a védekezés nem egyszerű, számos praktika áll a termelők rendelkezésére, amivel megelőzhető a szántóföldeken és a gyümölcsösökben okozott kár.
A hideg és a téli fagyok nemcsak kárt okozhatnak a mezőgazdaságban, jótékony hatásuk is lehet, például elpusztítják az elszaporodott kártevőket.
Kedvező évkezdetre számíthatnak a növénytermesztők, már ami a kártevőket illeti – írja a Magyar Idők. A januári hideg időjárás ugyanis alaposan megtizedelte az utóbbi években jelentősen elszaporodott rovarfajokat, ráadásul minden bizonnyal a pocokinváziónak is elejét vették a kemény fagyok. A gyümölcsfák azonban veszélyben vannak.
A két évvel ezelőtti invázió után idén újra elszaporodtak a pockok a földeken. A hűvös, csapadékos időjárás gyéríthet a populáción, ám a kémiai védekezés elengedhetetlen. További probléma, hogy megjelent a hörcsög is.
Egyes megyékben az utóbbi hetekben növekedés tapasztalható a mezei pocok (Microtus arvalis) egyedszámában. Főleg Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében gócosan ruderális területeken, zöldség kultúrákban és évelő pillangósokban nőtt a kártevők száma, ami már fokozott figyelmet és intézkedést igényel. A NÉBIH felhívja mind a növényvédelmi szakemberek, mind a termelők figyelmét, hogy a pontos károsító-helyzet ismerete és a kármegelőzés érdekében mielőbb kezdjék el a fertőzöttség felmérését.
Több tízmillió forintra becsülhető kárt okozott a tavaly országszerte elszaporodott mezei pocok a Gyulaji Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. gyulaji erdészetében - közölte a zrt. kedden az MTI-vel.
A pocokinvázió megakadályozása érdekében többlet rágcsálóirtószer forgalomba hozatalát és felhasználását engedélyezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a növényvédelmi szükséghelyzetre tekintettel - a határozatról az élemiszerlánc-felügyeleti hatóság hétfőn tájékoztatta az MTI-t.
A 21. század második felére előre jelzett klímaprognózis legtöbb eleme már napjainkban is jelentkezik, vagyis az enyhébb tél (a több csapadék elmaradása a szélsőségek miatt normális), a melegebb nyár, az évszakok eltolódása, a szélsőségek, és gyors változások bekövetkezése. Ezek figyelmen kívül hagyása a növénytermesztési technológiák (benne a talajművelés, trágyázás, növényvédelem) tervezésekor és megvalósításakor mulasztásnak minősül. A klímakutatók minden érintettet, a mezőgazdaságban dolgozókat is időben figyelmeztettek a felkészülésre.
A mezei pocok a mezőgazdaságban dolgozók ősellenségének tekinthető falánk és szapora rágcsáló, ritkán tapasztalható felszaporodásának és kártételének lehettünk tanúi a tavalyi évben. A kártevő szinte minden termesztett kultúrában tetemes károkat okozott, nem egy esetben azokat tarra is rágta – jelentették Békés, Baranya, Csongrád, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyéből, de számos más térségben is problémát okozott.
A 2008 õszén elvetett gabonák a klimatikus adottságoknak köszönhetõen többnyire jó talajállapotú területre, optimális idõben és módon kerültek elvetésre. A csírázás, a fiatal növények fejlõdése kedvezõen alakult. Ebbõl adódóan az õszi gabonák a kezdeti biotikus károsításokkal szemben is sikeresebben ellenálltak.
Így február vége felé – a cikk írásakor – örömmel nézem a ragyogó napsütésben fürdõ tájat. Az emberek hangulata is megváltozott, sokan a kertekben vagy éppen a szántóföldi táblákon dolgoznak, készülõdnek a vegetáció indulására. Más oldalról némi aggodalom is vegyül az örömbe – nem túl korai-e ez a tavasz?
Hazánkban a 19. század végétõl használják a tárcsás boronát. Jelentõs lendületet az 1920-as évek aszályai adtak elterjedésének.
A polifág mezõgazdasági rágcsálók közül a legismertebb és országosan általánosan elterjedt a mezei pocok. Elsõdleges élõhelyei az év során, hosszú idõn keresztül sûrû, de nem túl magas növényzettel borított területek, elsõsorban az évelõ pillangósok, rétek, legelõk, füves árokpartok. Ezen kívül számos szántóföldi és kertészeti kultúrában is károsít, megrágva a zöld növényi részeket, virágzatot, termést. Fiatal telepítésû szõlõben vagy gyümölcsösben komoly károkat okozhat a csemeték fiatal kérgének megrágásával.
A mezei pocok fejlõdése számára a száraz meleg évek kedvezõek, ezért a jelen év is jó hatással lehetett elszaporodására. A túlzottan aszályos nyári hónapokban a fokozott vízigénye kielégítésére a nedvdús terményeket keresi fel, mint a burgonya, cukorrépa, sárgarépa… Elszaporodását megfigyelhetjük a kötött, középkötött, gyér növényzetû lejtõkön. Erre utalnak a terület körül megjelenõ ragadozó madarak, amelyek számára kiváló táplálékul szolgálnak.