A gyümölcstermõ növények ültetésének két fô idõszaka van, az ôszi és a tavaszi. Általában az ôszi telepítést tartjuk kedvezõbbnek, mert: hosszabb idô...
A kert teljesen soha sincs készen, szokás hangoztatni. Ez térbeli és idõbeni lezáratlanság, amiatt is adódik.
Régi aranyszabály, hogy egészséges növényállományt csak fertõzésmentes közegben nevelt egészséges palántákból nyerhetünk. Ennek érdekében tartsuk szem...
Az enyhébb fagymentes napokon lassan meg lehet kezdeni a gyümölcstermô növények metszését. Abban az esetben viszont ha a levegô hômérséklete eléri a m...
A jól látható rovarokon kívül a szántóföldi növényeinket (burgonya, cukorrépa, rizs, õszi búza), ültetvényeinket (gyümölcsfaiskolák, szõlõiskolák), zö...
A vetésforgók jótékony hatása a talajra, termésre több ezer évre nyúlik vissza. A mai Kína területén uralkodott Han dinasztia idõszakában mintegy 3000...
A csapadék mennyisége és vegetáción belüli eloszlása a szántóföldi növénytermesztés sikerét leginkább meghatározó éghajlati tényezõ. Az elmúlt két év...
A magvak csírázási időszakban honoló feltételek nagymértékben meghatározzák azok későbbi növekedését és fejlődését, és ennek eredményeként a növények...
A tápanyag-ellátottság mindig is befolyásolta a termés mennyiségét, azonban a korszerű, intenzív növénytermesztés előretörésével ez a hatás a többször...
Hasonlóan az emberi szervezethez, a talaj is élő, összetett biológiai rendszer, tele egy vagy néhány sejtből álló mikroszervezetekkel. Ezek egészséges...
Általános értelemben azokat a növényeket soroljuk az alternatív növények táborába, amelyek beilleszthetőek a vetésváltásba, növelik a növénytermesztés...
Az optimális tőszám a hazai repcetermesztés egyik sarokkövévé lépett elő az elmúlt években. Az alkalmazott repcesortáv növelésére irányuló legújabb pr...
Az agrártermelés költségeit csökkentõ támogatásokra a 2002. évi 65,2 milliárd Ft-tal szemben 2003. évben 72,2 milliárd Ft használható fel. Ezen belül...
A növényi tápelemek közül a nitrogén jelentõségét nem kell hangsúlyozni. A termés mennyiségét és minõségét egyaránt látványosan befolyásolja, mivel né...
Amint a hó eltakarodott, a növénytermesztõ egyik fontos teendõje a határszemle. Célja annak alapos felmérése mit hagyott maga után a tél, melyek a leg...
A kukorica által elõállított biológiai energiára a termelõ ember mellett több élõ szervezet tart igényt. Közéjük tartoznak a károsító állatok és a bet...
A palántanevelés során elkövetett hibák és hiányosságok az esetek többségében az egész termesztés sikerére kihatnak, befolyásolják a termésmennyiséget...
A trágyázás mindegyik módjánál, formájánál az alapvetõ célok között szerepel, hogy ott és akkor álljon a növény rendelkezésére a gazdaságilag indokolt...
Országosan elterjedt veszélyes kártevõ a mezei pocok. Kalászos, kapás valamint szõlõ, gyümölcs és zöldségkultúrákban egyaránt károsít. A télen kedvezõ...
Az üvegházak és a fûthetõ fóliasátrak számára tél elején, december folyamán elkezdõdik a palántanevelés. Talán a zöldségtermesztés legnehezebb, legtöb...
A müzli egy évszázados svájci találmány, amely mára világszerte az egészséges és gyors reggeliket jelenti.
Az olajbogyó útja a fától az asztalig több kémiai folyamaton megy keresztül, amelyek során az eredetileg keserű termés fogyaszthatóvá válik.
A szarvasmarha ágazat termelői összesen 3,8 milliárd forintnyi hazai forrásból kapnak támogatást.
A legfrissebb jelentés szerint 2025-ben felélénkült a mezőgazdasági gépek piaca Magyarországon.
A kártevők mellett újonnan megjelenő gyomfajok, a gyomirtási technológiák folyamatos változása és a mikotoxin-szennyezés is nehezíti a kukoricatermesztést.
