Aktuálisan a levéltrágyázásról
A növények gyökerük mellett levélfelületükön keresztül is képesek a tápelemfelvételre, a levél felületén a kijuttatott tápanyagok beépülése a kutikulá...
A növények gyökerük mellett levélfelületükön keresztül is képesek a tápelemfelvételre, a levél felületén a kijuttatott tápanyagok beépülése a kutikulá...
A titán az átmeneti fémek közé tartozó kémiai elem, pozitív hatását a növényekre Pais professzor is vizsgálta Magyarországon. Ez az elem nagy mennyisé...
A talajlakó kártevõk, (drótférgek, cserebogár-pajorok, mocskos-pajorok) szántóföldi és kertészeti kultúrákat egyaránt veszélyeztetnek. A drótférgek a...
A gyümölcsfák és a szõlõ földfeletti részeinek betegségeit könnyû észrevenni, és a mechanikai és kémiai védekezés módszerei is jól ismertek. A gyökere...
Magyarország mindig ismert volt a területén termett jó minõségû búzáról, azonban napjainkban az ingadozó minõség sok gondot jelent a termelõknek. A mi...
A növényeken élõsködõ penészgombák azon szekundér metabolitjait nevezzük mikotoxinoknak, melyek károsító hatásúak a normális életfolyamatokra, mint pl...
Az elmúlt években egyre gyakrabban volt megfigyelhetõ a támrendszeres paradicsomon vagy az uborkán az alsó és középtáji levelek sárgulása.
A kén a három filozófiai esszencia egyike. A napot, a szenvedélyt, az állandó és a változás örök dialektikáját, az õserõt és a szerelmet jelképezõ ele...
A kora tavaszi vetésû növények (borsó, tavaszi árpa, tavaszi búza, tavaszi zab, cukorrépa, takarmányrépa) magjait legkésõbb március végéig, április kö...
A zöldtrágyázás talajállapotra gyakorolt pozitív hatásai már régóta ismertek. Már a rómaiak is említést tettek a zöldállapotban beforgatott növények t...
A mai értelemben vett „étkezési paprika” termesztésének meghonosodása a XIX. század végére tehetõ Magyarországon. Az 1970-es évek végén még mintegy 10...
Napjainkban világszerte, így hazánkban is egyre inkább fokozódó igény a biztonságos élelmiszer elõállítása, emellett a környezet terhelésének csökkent...
A faiskola és a szõlõiskola fás növények szaporításával, nevelésével foglalkozik, az ültetvény létesítésének alapanyagát állítja elõ. Több évtizedre m...
A növénytermesztés kezdete óta a gazdák a legjobb táblarészek, vagy a legszebb növények termését külön gyûjtötték a következõ évi vetésekhez, tudva (v...
A hazai korszerû növénytermesztési technikák, az intenzív belterjes gazdálkodások, a szántóföldi növények egy részének (pl.: burgonya, cukorrépa, áru-...
A kalcium és a cink a növények számára létfontosságú tápelemek. Együttes tárgyalásukat sajátságos antagonisztikus kapcsolatuk indokolja. Nagy szénsava...
A címben említett szerep e két haszonnövény vonatkozásában több szempontból is igaz. Egyrészt a szántóföldi zöldségtermelés, másrészt – ezzel szoros ö...
Az elmúlt években az olajos növények vetésterülete jelentősen megnőtt hazánkban. A vetésforgó lerövidülése miatt az olajos kultúrák – különösen a repc...
A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a tal...

A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.