MENÜ

Címke: műtrágyák

Partnereink hírei > X 2014.07.14.

Nyári előrejelzés: ismét nagyszabású agrár szakkiállítások várhatók januárban

Miközben az agrárágazat szereplői legsűrűbb időszakukat élik, a kiállítások szervezői sem tétlenkednek. Gőzerővel készítik elő a jövő év január 28-31. között megrendezésre kerülő AGROmashEXPO és AgrárgépShow kiállításokat, hogy a mezőgazdaság szakemberei a pihenő időben ismét áttekinthessék a piac újdonságait, felkészülhessenek az új beszerzésekre.A kínálat előreláthatólag ezúttal is a lehető legteljesebb lesz: az előrejelzések alapján várhatóan ismét megtelik a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont összes pavilonja kiállítókkal.

Szakfolyóirat > 2013/12 > Pr Sileno Utánpótlás műtrágyák

Táblaszintű mikroelem utánpótlás a gyakorlatban

Cégünk, a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. egy 1991-ben alakult családi vállalkozás. A műtrágya-, növényvédő szer- és vetőmag-kereskedelem mellett folyamatosan fejlesztjük az általunk gyártott SILENO® műtrágya termékcsaládot, valamint a Jó Gazda Program® néven ismert komplex, helyspecifikus gazdálkodást támogató szolgáltatási rendszert. Évről évre fajtasorokat és nagyparcellás tápanyag-ellátási kísérleteket állítunk be több növénykultúrában is, hogy kipróbáljuk, megvizsgáljuk és bemutassuk a saját, illetve az általunk forgalmazott termékeket, azok hatásait. 

Szakfolyóirat > 2010/03 > Pr talaj műtrágyák LINZER AGRO TRADE

Nitrogén mûtrágyázás - kora tavaszi munka

Lassan itt a tavasz, és a szokásosnál vastagabb hóréteg elolvadása után a mezõkön is megindul az élet. Az egyik legelsõ munka ilyenkor a repce és a búza kora tavaszi fejtrágyázása, amit minél elõbb célszerû elvégezni, amint rá lehet menni a talajra jelentõs taposási kár nélkül. Évrõl évre visszatérõ téma ilyenkor, hogy milyen nitrogén mûtrágyát válasszunk. Az ár mellett azonban mindenképpen tisztában kell lennünk talajaink adottságaival és az egyes mûtrágyák hasznosulási tulajdonságaival is.  

Szakfolyóirat > 2006/02 > Kertészet szőlő ültetvény műtrágyák

Az összetett kálium mûtrágyák szerepe a szõlõültetvények tápanyag-gazdálkodásában

Hazánk földmûvelési történetében egészen a múlt század utolsó harmadáig negatív volt a tápanyagmérlegünk egészen addig, amíg nagyobb mennyiségben kezdtük felhasználni a mûtrágyákat, vonatkozott ez az 1960-as 1970-es évekre. Az 1990-es évektõl kezdõdõen azonban számottevõ volt a mûtrágya-felhasználás csökkenése, így az még a 40 kg/hektárt sem érte el NPK mûtrágya hatóanyagra számítva. Lassú emelkedés után csak az elmúlt években haladta meg a 70 kg/hektár mennyiséget, és ezért számottevõen csökkent a talajok tápanyag-ellátottsága.

Szakfolyóirat > 2004/3 > Gépesítés Tápanyag gépek talaj

Mûtrágyák kijuttatásának gépesítése

A tápanyag tenyészidõben történõ kijuttatásának a növénytermelés teljes vertikumában fokozott jelentõsége van jelenleg is. Az ésszerû, agrárstratégiai súlypontú gép- és technológiafejlesztõ ismereteknek, illetve az azok eredményeit felhasználó üzemi adaptációknak - a növényi kultúrák termeléstechnológiájában is - a már jól ismert és bevált agronómiai, illetve agrotechnikai elemekre kell támaszkodni. A különféle növényi tápanyagok optimális mennyiségének idõben és egyenletesen történõ kijuttatása a terméseredmények növelésének egyik alapfeltétele. A mûtrágyák jelentõsége a mezõgazdasági termelésben szükségszerû, mivel a szerves és hígtrágyák a növénytermesztés során a talajból kivont tápanyagok pótlására csak a szerves trágyák nem mindig elegendõek. A mûtrágyák használata a napjainkban sem nélkülözhetõ, de a mennyiségi szemléletû kijuttatást fel kell váltsa a fenntartható gazdálkodás elérését biztosító minõségi - a hatékonyságot fokozottan figyelembevevõ - tápanyag kiadagolás.