A talaj nedvességtartalma az évszakhoz képest kedvezően alakul. A következő napokban száraz időre van kilátás, a hétvégétől a hőmérséklet is jelentősen emelkedik.
Július 6., csütörtök volt az eddigi legmelegebb nap, 17,08 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel.
Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén nyáron is korlátozza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a nem klimatizált állatszállító járműveken a hosszútávú élőállat szállítmányok indítását.
Az elmúlt napok csapadéka országszerte megöntözte a szántóföldeket, ami sokat lendít a növények fejlődésén, de az így is hűvös talajba vetett kapás növényeknek most már melegre is szüksége lenne.
A múlt heti, az aszályt megszüntető csapadék után hétfő reggelre sokfelé fagy alakult ki, mely a virágzó gyümölcsfákban okozott károkat. Hamarosan újabb csapadék, lehűlés és újabb reggeli fagy várható.
Jelentős fordulat állt be időjárásunkban szerdán, az elmúlt három hónap csapadékszegény időjárása után, ami márciusban csúcsosodott ki, délnyugati áramlással végre nedves légtömegek érkeztek fölénk.
Március utolsó napjaiban úgy tűnik, megérkezhet a várva várt eső, az év első három hónapjában azonban rendkívül kevés csapadék hullott hazánkban, ami már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén aszályhoz vezetett.
Elszórt, kis mennyiségű csapadékra jövő keddtől van kilátás, a hét második felében viszont már számottevő mennyiség is hullhat – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai jelentésében, melyet lapunk is megkapott.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint közel 120 év alatt az idei volt a második legmelegebb nyár – írja a nak.hu. Jelenleg a talaj nagyobb mélységig leginkább az Alföldön van kiszáradva. Továbbá az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők.
A 2018/19-es tél összességében enyhébb volt a szokásosnál, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 1,24 Celsius-fok volt, ami 1,3 fokkal haladja meg az 1981-2010-es sokéves átlagot – írta az MTI-hez eljuttatott elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Azt, hogy milyen nyarunk lesz, nem tudjuk megjósolni, de a következő cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudni- és tennivalókat annak érdekében, hogy a nyári nagy melegben is a legoptimálisabban tudja üzemeltetni telepét, és az állatok a lehető legnagyobb komfort mellett tudjanak termelni.
A növények fõ tápelem ellátása gyökéren keresztül történik, aminek alapfeltétele, hogy a tápelemionoknak el kell jutniuk a gyökér felületéhez. Ez 3 féle módon történhet: 1. gyökér-intercepció, 2. talajoldatból anyagáramlással (N, Ca, Mg, S, mikroelemek), 3. talajoldatból diffúzióval (P, K).
A sertésistálló mikroklímájának ideális kialakítása egyaránt fontos a néhány sertést tartó háztáji gazdaságokban, és az iparszerû hústermelés gépesített körülményei között, hiszen akár egy, akár több száz állatot tartunk, a faj igényei azonosak. Az istálló mikroklímájának kialakításában legfontosabb tényezõk a levegõ páratartalma, az istálló levegõjének szennyezettsége, a hõmérséklet; és a levegõmozgás, a szellõzés.
A hüvelyes növények termése nagy ingadozást mutat hazánkban, az elmúlt 15 évben például a szója és a borsó termésingadozása meghaladta a 200%-ot. Ennek egyik oka nagy ökológiai érzékenységükben keresendõ, erõteljesen reagálnak a környezeti hatásokra.
Szélsõségesen száraz és forró nyarat hozott a 2007. Július közepén nap, mint nap hõmérsékleti rekordok dõltek meg.
ÖSSZEFOGLALÓ A jobb komfortérzet kialakítása miatt a 70-es évek végén készültek a nyitott oldalfalú istállók. Ezekben nyáron a természetes szellõztetés elõnyeit kihasználva kielégítõbb légállapot alakult ki az állatok számára, mint a zárt istállókban. Vizsgálatot végeztünk olyan nyitott épületben, amelyben nagyteljesítményû ventilátorral végzett szellõztetéssel, illetve a szellõztetéssel egyidejû vízbeporlasztással javították az istállóklímát.
Szilveszterkor leállnak a Nébih szakrendszerei
