Mivel a sertés verejtékmirigyekkel nem rendelkezik, így a melegre sokkal érzékenyebb, mint a hidegre. Abban az esetben, amikor a hőmérséklet olyan értéket ér el, mely már az állatok termelését is negatívan érinti, hőstresszről beszélünk. Az alábbi grafikon mutatja a sertések optimális hőmérséklet tartományát (1. ábra).

Először is ismernünk kell az istállók és a termek hőmérsékletét. A mért adatokon kívül az állatok viselkedése is sokat elárul a környezeti hőmérsékletről. Amikor sertéseink elterülnek a hideg és vizes felületeken, vagy megnövelt légzésszámot tapasztalunk, ez mind azt mutatja, hogy állatainknak melegük van. Van azonban egy nem ilyen látványos jelzés, mégpedig a csökkenő takarmányfelvétel. Ez a hízóknál is kellemetlen, de a kocáknál meg egyenesen katasztrofális következményekkel járhat (kisebb tejtermelés, nagyobb mértékű fogyás, kisebb választási súly a malacoknál, és rosszabb szaporodásbiológiai eredmények), így a nyári takarmányozással külön kell foglalkozni.

Ha el akarjuk kerülni a korábban felsorolt problémákat, akkor fontos a takarmányfelvétel serkentése, és a kocák kondíciójának beállítása. Mérjük a kocák hátszalonna-vastagságát! A kocák legalább 85%-a 16–19 mm közötti hátszalonnával rendelkezzen a fialás előtt. Az elzsírosodott kocák ugyanis kevesebb takarmányt vesznek fel normál társaiknál.

A rostemésztés és a fehérjék lebomlási folyamata jelentősen több hőtermeléssel jár, mint a szénhidrát-emésztés. Ezért gondolkodjunk a takarmányrost 1-2%-os csökkentésén (a kiinduló koncentráció függvényében). Kompenzáljuk a takarmányrost csökkenését hashajtó hatású anyaggal (általában só formájában). Ugyancsak gondolkodhatunk a nyersfehérje szintjének mintegy 2%-os csökkentésén, miközben a takarmányt ipari aminosavakkal egészítjük ki az optimális aminosav arányok megtartása érdekében. Ne feledjük, hogy a takarmány tápanyagszintjének növelése vagy csökkentése érdekében adott összes további tápanyaggal együtt a takarmány aminosav- és energiatartalmának egyensúlyban kell maradnia, azaz a takarmány összetételének megváltoztatásakor figyeljünk oda, hogy ne okozzunk kiegyensúlyozatlanságot.

A szoptatós kocatakarmány tápanyag-koncentrációját a takarmányfelvétel várható csökkenésének arányában növeljük. Emeljük meg a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek mennyiségét is a takarmányfelvétel várható csökkenésének arányában. Nyáron a takarmányfelvétel csökkenése akár 5–10%-os is lehet, de ennek pontos megítéléséhez érdemes elővenni a korábbi évek nyári takarmányfogyasztási adatait.

A zsírban gazdagabb laktációs takarmányok etetése csaknem mindig ajánlott a hőstressz elleni védekezéskor. Ha emeljük a zsírok arányát, akkor jelentős energiamennyiséget viszünk be, miközben ezek emésztése során kevesebb lesz a hőtermelés. Bár jó stratégia a zsírtartalom 5-6%-ra történő emelése, ez potenciális kockázatot is hordoz. A nyári takarmányok magasabb zsírtartalma hajlamosabb az avasodásra a takarmánytárolókban, főleg ha azok a tűző napon vannak elhelyezve. Ez még tovább csökkentheti a takarmányfelvételt.

Ha azt tapasztaljuk, hogy a szoptatás alatt a kocáink túl sokat veszítenek testtömegükből, akkor emeljük meg a szoptatótakarmány aminosav-szintjét. Tanácsos mesterséges aminosavak alkalmazása. Szükséges lehet a túl sokat fogyó kocák aminosav-profilját a fogyásnak megfelelően módosítani. A túl sokat fogyó kocák több arginint és több threonint igényelnek.

A nyári laktációs termelés növelésére az alábbi takarmány-kiegészítőket alkalmazhatjuk:

• Króm-propionát/pikolinát
• L-karnitin
• Betain vagy kolin klorid
• Szódabikarbóna (használata esetén ne felejtsük el az elektrolit-egyensúlyt beállítani)
• Antioxidánsok (egyebek között E és C vitamin, szelén)
• B-vitamin komplex, niacin, citrom- és hangyasav (máj támogatására)
• Magnéziumoxid (hashajtóként)
• Takarmányélesztő

A takarmányban történő változtatások előtt mindig kérjük ki a saját takarmánybeszállítónk szakemberének véleményét! 

Növeljük a kocák etetéseinek számát, egyszerre maximum 2,5 kg-ot adjunk. A nagyobb adagok kiosztására a hűvösebb éjjeli, vagy hajnali órákban kerüljön sor. Nyáron fordítsunk különös gondot az etetők minden etetés előtti kitakarítására! Különösen igaz ez a koca- és malacetetőkre.

Az állatok nyári vízellátása egy olyan terület, melynek fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni (1. táblázat).

A hideg víz fokozza az állatok takarmányfelvételét a nyári hónapokban. A nagyobb mennyiségű vízfogyasztás jelentős mértékben hozzájárul a párolgás útján történő hőleadáshoz a légzés során és a kocák megfelelő tejtermeléséhez. A víznek mindig ad libitum elérhetőnek kell lennie. Nyár előtt érdemes vízminőség-vizsgálatot végeztetni, továbbá az itatók és szopókák vízáteresztő képességét is leellenőrizni, mert a sertések, és különösen a kocák a nyári időszakban 10–20%-kal több vizet igényelnek.

Megfontolandó a szoptatás 2–5 nappal történő lerövidítése. Ezzel elősegíthető a koca hőstressz elleni védelme. Malacainknak a kocák nyáron csökkenő tejtermelése mellett azzal segíthetünk, hogy tejkiegészítést adunk, vagy legalábbis rendelkezünk egy jól megtervezett malactakarmányozási programmal, mely során a fialást követő 3. naptól kiegészítő takarmányt adunk számukra.

A hűtőrendszereket még a nagy melegek beállta előtt ellenőrizzük, hogy azok megfelelően működnek-e. A ventilátorok esetében fokozottan ellenőrizzük az ékszíjak feszességét-kopását, a csepegtető, permetező hűtési rendszereknél ellenőrizzük a fúvókákat, hogy nem szennyezettek-e üledékkel, és ha szükséges, tisztítsuk ki őket. Takarítsuk ki a szellőző berendezések légbeejtőit, mert az elkoszolódott hálók komoly átmérőcsökkenést okozhatnak, mely jelentős mértékben csökkenti a beáramló levegő mennyiségét. Különös gondot fordítsunk a spermahűtő-tároló ellenőrzésére is, ugyanis ha a hűtés nem működik megfelelően, romlani fog a higított sperma minősége.

Csoportos kutricákban 20–30 percenként 1-2 perces intervallumban történő víz permetezése sokkal hatékonyabb hűtést eredményez, mint a folyamatos öntözés, mivel így elegendő idő marad a bőrfelületről történő víz elpárologtatására.

Az egyedi kutricákban (vemhesítő és fiaztató) a kocák nyak és lapocka tájékra irányított víz (főként légárammal kombinálva) szintén hatékony a direkt evaporáció elősegítésében. A víz csepegésének mértékét úgy kell beállítani, hogy mielőtt a padozatra érne, teljesen elpárologjon.

Több telepen bevált módszer a kocák lokális hűtésére, hogy egy nagyobb jégkocka tömböt készítenek és helyeznek el a szoptató kocák fejénél.

A párolgás általi hőelvonás a tetőn is alkalmazható, amihez nem kell más, csak egy a gerincen végigvezetett vízvezeték, és permetező szórófejek. Ez főleg olyan telepeken előnyös, ahol nincs más mód a padlásról bejutó friss levegő előhűtésére.

A légsebesség növelése érdekében érdemes kiegészítő ventilátorokat biztosítani a kutricák felett, melyek legalább 0,45 m/sec-ra növelik a légsebességet. Nyáron növelni kell az egész istálló légcseréjét.

A huzatot azonban mindig el kell kerülni, mert könnyen az állatok megbetegedését okozhatja.

A férőhely növelésével elősegítjük az állatok hőleadását. Ez különösen fontos a nagyobb testű sertéseknél, ugyanis a testtömeg növekedésével érzékenyebbé válnak a hőmérséklet emelkedésére.

Az épületek hőszigetelése nemcsak a téli időszakban térül meg, de a nyári időszakban is segít minimalizálni az épület felmelegedését. Idővel a hőszigetelési érték romlik, így ennek állapotát érdemes minden évben ellenőrizni.

Tető nélküli kifutók esetén csökkentsük a nap sugárzó hőjét árnyékolással. A leghatékonyabb, ha árnyékoláshoz valamilyen fényvisszaverő felületet alkalmazunk (pl. alumínium vagy horganyzott acéllemez). Viszont a legegyszerűbb és legolcsóbb módszer a raschel háló kifeszítése, melyet kombinálni is lehet vízpermetezéssel egy perforált cső vagy locsolócső felszerelésével.

Nyáron még a legjobb telepeken is romlanak valamelyest a szaporodásbiológiai paraméterek. Ilyenkor a kocák nehezebben ivarzanak, ezért különösen fontos a kereséshez két kant használni egymás után.

Az állatok mozgatását – különös tekintettel a vemhes kocákra – a hajnali, kora reggeli hűvös órákban végezzük. Előnyösebb, ha kis csoportban (maximum 5 koca) végezzük a mozgatást és a szokásosnál lassabb tempóban hajtunk.

Azokon a telepeken, ahol semmi sem használ és jelentősen csökken a fialási arány a nyári meleg időszak hatására, a csökkenés mértékének megfelelően több termékenyítést kell elvégezni. Ahhoz, hogy a növelt termékenyítési számot tartani tudják, a telepeknek erre az időszakra több kocasüldő beállítását kell betervezni.

Kanok esetében, ha a hőmérséklet 2 hétig folyamatosan eléri napközben a 27°C-ot (és a relatív páratartalom is meghaladja a 70%-ot) vagy napi hőmérséklet meghaladja a 29,4°C-ot, az már jelentősen rontja a libidót és a spermiumok minőségét.

Fokozottan ellenőrizzük a telepi kanok spermaminőségét és minőségromlás esetén azonnal cselekedjünk! Csökkentsük a higított adagszámot, vagy rendeljünk spermát. Tervezzük meg a telep vészhelyzeti spermapótlását. Melyik központból rendelünk majd, ott milyen szabályok vonatkoznak a rendelésre, kiszállításra, milyen genetika áll rendelkezésünkre.

Használjunk a hőstresszre kevésbé érzékeny genetikát. Már hazánkban is elérhetőek olyan kocavonalak, melyek egyedei a nyári nagy melegre kevésbé érzékenyek. Kérdezze meg a sertésgenetikát értékesítő vállalatokat!

Marosi Sándor

Topigs Norsvin Danubia Kft.

A cikk szerzője: Marosi Sándor