A klímaváltozás hatásai, a hektikus input árak és a jelenlegi gazdasági helyzet a magyar gazdákat is arra ösztönzi, hogy maximalizálják a terméshozamot és a nyereséget.
Mi szükséges ahhoz, hogy a védekezés hosszabb távon is sikeres legyen? A szakértői válaszokért kattintson a névre vagy fotóra!
A kukorica termésmennyiségét, jövedelmezőségét nagyban meghatározza a gyomirtás hatékonysága. A kukorica gyomelnyomó képessége csak 6-8 leveles fejlettségi állapotában, a sorok záródását követően alakul ki, addig a gyomnövényekkel szembeni kompetíciós előnyt biztosítani kell számára.
Szakértők mondják el javaslataikat. A válaszokért kattintson a hozzászóló nevére vagy fényképére!
A kukoricagyomirtás tervezésekor különösen fontos, hogy tisztában lennünk azokkal a tényezőkkel, amire befolyásunk lehet: a terület sajátosságaival, az elő- illetve utóveteménnyel, valamint a gyomflórával. A gyomirtást ugyanakkor meghatározzák olyan tényezők is, amikre nincs hatásunk, és csak igazodni tudunk hozzájuk: a talaj- és levegőhőmérséklet, a csapadékviszonyok.
A talajvizek védelmét szolgáló EU rendelet szerint bármely terbutilazin hatóanyagot tartalmazó gyomirtó készítményt ugyanazon a területen hektáronként háromévente egyszer maximum 850 g terbutilazint tartalmazó dózisban lehet kijuttatni. A rendelethez igazodó megoldásokat Partnercégeink szakemberei mutatják be. A válaszokért kattintson a hozzászóló nevére vagy fényképére!
A napraforgó töretlen népszerűsége az előrejelzések alapján úgy tűnik kitart 2023-ban is. Míg tavaly 710 000 hektáros rekord területen került elvetésre, addig nem kizárt, hogy idén megközelítheti a 800 000 ha-t is. Mi állhat e mögött?
Ahhoz, hogy a kukorica gyomirtás sikeres legyen, a változó, sokszor szélsőséges időjárási körülményekhez alkalmazkodva a gyomirtási technológiánk újra gondolására van szükség. A javaslatokért kattintson a hozzászóló fényképére vagy nevére.
Az enyhe télnek köszönhetően a gyomok már nagyon fejlettek, így ha az időjárás engedi, a tavaszi gyomirtást minél hamarabb el kell végezni. Szakértők mutatnak rá a megoldásokra. A válaszokért kattintson!
Dr. Kukorelli Gábor a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári képzési helyén egyetemi adjunktus. A Digitális Agrárakadémia a karról és a képzést érintő feladatairól kérdezte.
A Kleffmann és Partner Kft. független piackutató cég, mely 1995 óta tevékenykedik Magyarországon. Kizárólag a gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag-, műtrágya-, valamint növényvédőszer-piacot. Alábbi összeállításunkkal is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik bármelyik kutatásunkban segítségünkre voltak.
Az elmúlt években egyre inkább az állománykezelések irányába mozdul el a gyomirtás a kukoricában. Ezt elsősorban egyes gyomnövények elterjedése, felszaporodása indokolja. A mélyen csírázó, nagy magvú gyomok – csattanó maszlag, szerbtövis, selyemmályva, árvakelésű napraforgó – ellen preemergens kezeléssel nem tudunk minden esetben megfelelő hatást biztosítani, meg kell várni azok tömeges kelését.
Hazánk gyomflórája az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül, ami több tényező együttes hatásának következménye. Egyrészt az időjárás, másrészt a termesztéstechnológia megváltozása miatt.
Az őszi búza legfontosabb kétszikű gyomnövényei között évtizedek óta előkelő helyen szerepel az ebszékfű, a mezei acat és a ragadós galaj.
Egy sikeres technológiából nem maradhatnak ki azok a kezelések, melyeket a Vario technológiával kínálunk Önnek. Széles termékpalettánknak köszönhetően minden problémára megtalálja a megfelelő „Vario Dobozt”, így nincs is más dolga, csak össze kell állítania az adott körülményekre a legjobb technológiát.
A rugalmas időzítés és a tökéletes megoldás harmóniája az őszi kalászosokban Az áttelelő kalászosok növényvédelme sokrétű; ezért okszerű, szakmai megközelítése – a helyi tapasztalatok alapján – is igen összetett mechanizmus. Vannak gazdaságok és tájegységek, ahol a rutint fejlesztették tökéletesre és vannak egységek és régiók, ahol mindent a szigorú célzottság fémjelez a tervezésben és kivitelezésben.
Balatonszárszón, a Dow AgroSciences szántóföldi bemutatóján a kalászos, repce, kukorica, és napraforgó növényvédelmi technológiák mellett bemutatásra került két új kalászos gyomirtó készítmény, a Mustang Star és a Bizon. A területen, ahol az új szerek hatását vizsgáló kísérletek beállításra kerültek, az elővetemény búza volt, a leggyakrabban előforduló gyomok pedig a pipacs, a szarkaláb, az ebszékfű, a tyúkhúr és a veronika.
A vetésidő közeledtével ismét aktuális téma az őszi káposztarepce gyomirtása. A világon a második legnagyobb területen termesztett olajnövényünk gazdasági jelentősége továbbra is töretlen. A termelés több mint harmadát adó EU-n belül, hazánkban is a jól jövedelmező növények közé tartozik.
A sikeres növénytermesztést alapvetően öt tényező határozza meg. A termőhely és az ehhez választott, oda illő fajta, a megfelelő agrotechnika, tápanyag-gazdálkodás, és végül, de nem utolsósorban a növényvédelem. Ez fokozottan igaz a sikeres repcetermesztésre és talán nem meglepő, ha a növényvédelem jelentőségét kiemelten hangsúlyozni szeretnénk ebben a témában.
A szója vetésterülete idén több mint 65 000 hektár, vagyis az előző évhez képest több mint 50%-kal nőtt. Több kezdő szójatermesztő szembesül a termesztés során felmerülő technológiai nehézségekkel, hiszen ez a kultúra nagy odafigyelést igényel, ahogy a profi szójatermesztők mondják: „a szójatermesztést tanulni kell”. A leggyakrabban előforduló termelői kérdéseket gyűjtjük össze SZÓJARÁDIÓ című, több hónapon keresztül futó összeállításunkban.
A közép- és hosszú távú tervezés nem nélkülözheti a képzelőerőt megtestesítő tudományos kutatások eredményeit, különösen akkor nem, ha azok a ma realitásaiból táplálkoznak. A következő pár évtized minden bizonnyal színesebb lesz az innovatív megoldásokat alkalmazó mezőgazdaság területén, bár a jövő már régen elkezdődött néhány szakterületen. Új cikksorozatot indítunk, melyben partnervállalataink fejlesztői egy-egy felvetett konkrét témára reagálva osztják meg ismereteiket, tapasztalataikat, a jövőbe mutató trendeket és megoldásokat, mindezt közérthető módon tálalva az Olvasónak. Célunk e sorozattal, hogy a termelők minél szélesebb körű tájékozódását elősegítsük akár a nemesítés, akár az előremutató technológiai megoldások lehetőségeit feltárva. Nem titkolt szándékunk, hogy egyes esetekben ráébresszük a gazdákat arra, hogy bizony szemléletmódváltásra van szükség a fenntarthatóság, a termelékenység, vagy a teljesítmény növelése céljából.
XV. alkalommal rendezte meg a Sumi Agro Kft. a visegrádi Gabonafórumot, soha nem tapasztalt érdeklődés kíséretében. Elmondható, hogy e tradicionális rendezvény a magas szintű előadásaival egyértelműen a hazai búzavertikum sikerét szolgálja. Az esemény valamennyi résztvevője talán egyetért abban, hogy búza átlagtermés szempontjából van még fejlődni valónk, a búzatermesztés lehetőségeit és jövőjét vizsgálva viszont elmondhatjuk, hogy minden adottságunk megvan ahhoz, hogy Európa élvonalába tartozzunk. Két előadás összefoglalóját közöljük az alábbiakban.
Megfelelő hibrid és technológiaválasztással hogyan mérsékelhetjük a környezet terméscsökkentő hatásait. Milyen módon érhetünk el jelenlegi eredményeinkhez képest +1 tonna terméstöbbletet? Az idén több helyszínen +1 tonna Centrumok keretében technológiai kísérleteket állítottunk be, a kérdések megválaszolására:
A vegyszeres gyomirtás nehézségét ma is elsősorban a kultúrnövénnyel rokon gyomfajok irtása adja. Egyszikű kultúrából egyszikű gyomnövényt, illetve kétszikűből kétszikűt nehéz kivenni.
A napraforgó biztonságos termesztésének egyik sarkalatos pontja a tábla gyommentesen tartása. Számos kísérlet és tanulmány, no meg sok-sok fájó tapasztalat is igazolja, hogy a nem megfelelő hatékonyságú gyomirtás komoly termésveszteséggel jár.
Környezeti igények, növényi sorrend, talajművelés A szója – tágabb értelemben az abraktakarmány hüvelyesek – termesztése számos közvetett előnnyel is jár, amelyeket az ún. „nem forintosítható” kategóriába sorolunk, s amelyek kétségtelenül léteznek és hatnak. Mindezek a tapasztalt gazdák előtt ismertek, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezen hozadékokat profitra váltsák. Azt gondoljuk, hogy a szójatermesztéssel ismerkedők számára hasznosak lehetnek az alábbiak:
A kölcsei Tamás Péter egy igazi nagy családi gazdaságot képvisel, amiben részt vesz édesapja, testvére és nagybátyja. Összesen 250 hektárnyi szántón gazdálkodnak, 40 hektáron európai színvonalon almát termesztenek, emellett 100 hektárnyi legelőjükön szarvasmarhát és juhot tartanak. A tejet – napi 1000–1200 litert – maguk értékesítik a környékbeli falvakban. Ezúttal azonban elsősorban arra voltunk kíváncsiak: hogyan oldják meg a kalászosok növényvédelmét, azon belül is elsősorban a gyomszabályozást. Mert például a búzatermesztés jövedelmezősége nagymértékben múlik a minőségen és a termésátlagon. Ám még ha szigorúan is ügyelünk a fajlagos költségekre, akkor sem érdemes spórolni a gyomirtáson, mert csak az ésszerű költségtakarékosság célravezető.
Akárcsak a többi kultúrában, a kalászosoknál is tetemes lehet a terméskiesés, ha teret engedünk a gyomkonkurenciának. S akkor még nem szóltunk az általuk felhasznált tápanyag és víz pótlásáról, ami napjainkban egyre drágább. A táblák gyommentesítése összetett feladat, hiszen számos tényező befolyásolhatja, hogy hol, mikor, milyen gyomokkal számolhatunk. Egyebek között az elővetemény, az abban használt gyomirtó szer, a vetés ideje és az állomány sűrűsége nagyban befolyásolhatja, hogy tavasszal mennyi és milyen gyomokra számíthatunk. A gyomszabályozás mindenképpen megtérül, hiszen nem csak minőségileg lesz jobb, illetve nagyobb a termés, de az utóvetemény gyomflórájára is előnyösen hat. A kérdés csak az, hogy milyen készítményt, illetve hatóanyagokat válasszunk. Egyebek között ezt is megkérdeztük egy tapasztalt szakembertől, Miklóssy Bélától.
A gabonák őszi gyomirtása már évtizedekkel ezelőtt napirenden volt, és az első lépéseket a gyártók és a termelők meg is tették. Akkoriban az őszi gyomirtás melletti legfőbb érv a tavasszal nehezen irtható nagy széltippan és a tavaszi munkacsúcs csökkentésének igénye volt. Természetesen akkoriban csak néhány 10 ezer ha-on alkalmazták, inkább szakmai érdekesség, egy-egy szűkebb régió sajátossága volt.
Az elõzõ évekhez képest szokatlan csapadékos télen vagyunk túl. A korábbi két száraz esztendõ feladta a leckét a kukoricatermesztõknek, és nem csak a szárazsággal, hanem a nyári forrósággal is meg kellett küzdeni a táblák növényzetének.
3. rész: Szelektivitás Ahogy korábban már megfogalmazásra került , a kukoricatermesztésben az utóbbi években nagymértékben felgyorsultak a változások.
Hazánkban a napraforgó a legfontosabb olajos növényünk. Az elmúlt években folyamatosan növekvõ vetésterület mellett 550–600 ezer hektár volt a vetett terület nagysága.
A kukorica nem csak Magyarországon, hanem világviszonylatban is az egyik legfontosabb szántóföldi növénnyé vált. Ennek a ténynek köszönhetõen a növényvédõszer-gyártók, -forgalmazók kiemelten kezelik a növényt az új hatóanyagok kifejlesztésekor vagy a különféle gyári kombinációk kialakításakor. Magyarországon, a teljesség igénye nélkül, 27 különbözõ hatóanyag engedélyezett kukorica gyomirtásra. A kereskedelmi formulációk száma 120 felett van, nem számolva a párhuzamos behozatal keretében forgalomba kerülõ termékekkel (táblázat).
Riportalanyunk Hódmezõvásárhelyen él és gazdálkodik eredményesen. Növényvédõ szakmérnökként számos termelõvel tart fent napi kapcsolatot.
2013 tavasza az eddigi tapasztalatok, ismeretek birtokában vélhetõen jobb lesz, mint az elõzõ két-három év tavasza. Az õsz megfelelõ volt a repce számára, a hiányzó csapadék nagy részét pótolta a természet, és a téli csapadék mennyiségére sem lehet panasz. Ami egy kissé aggodalomra adhat okot, hogy a tél a cikk írásakor a hidegebb arcát mutatja, és a hó, a havas esõ, ónos esõ, az esõ felváltva hullik a területekre.
A kukorica az utóbbi években a legfontosabb szántóföldi növénnyé lépett elõ Magyarországon. Ennek legfõbb oka nagy valószínûséggel a megnövekedett jövedelmezõség és a tartósan magas kereslet. A hazai mezõgazdasági vállalkozások túlnyomó részben növénytermesztésre alapozottak, és a 2008-as válság után kialakult magas terményárak mellett továbbra sincs gazdasági kényszer a növénytermesztés állattenyésztéssel történõ összekapcsolására, annak ellenére, hogy ez lenne a kívánatos az ország hazai elõállítású hústermékekkel történõ ellátásához.
Szántóföldi konferenciával kötötte egybe a Bayer a 10. születésnapját, melyet a termelõkkel együtt ünnepelt november végén – többek között – a bikali kastélyszállóban. Az egész naposra nyúló konferencia témáit tekintve sokrétû volt, mi most a kukorica és kalászos kultúrában engedélyezett új termékekrõl számolunk be olvasónknak.
A vegyszeres gyomirtás nehézségét ma is elsõsorban a kultúrnövénnyel rokon gyomfajok irtása adja. Egyszikû kultúrából egyszikû gyomnövényt, illetve kétszikûbõl kétszikût nehéz kivenni.
A kukorica gyomirtó szereinek száma rendkívül nagy. Ennél talán csak a különbözõ gyomirtási helyzetek száma nagyobb. Utóbbiak szakszerû megoldására mutatunk be néhány gyakorlatból vett termelõi tapasztalatot.
A kukorica ma már aligha termeszthetõ jövedelmezõen gyomirtás nélkül, mert csak így kerülhetõ el az a 10–25 százalékos terméskiesés, amit a kakaslábfû, a selyemmályva és társai okozhatnak. S akkor még nem számoltuk a gyomok által felvett tápanyag és víz pótlásának költségeit. Mivel a kukoricának már 7 leveles állapotában kialakulnak a csõkezdeményei, nem mindegy, hogy a fejlõdésének ebben a korai szakaszában milyen körülményeket teremtünk neki. E témában kerestük fel Varga Katalint, a pápai Agroprodukt Zrt. növényvédõ üzemmérnökét, aki egyebek között 1315 hektárnyi silókukorica és 440 hektárnyi takarmánykukorica növényvédelmét is irányította ebben az évben.
A Békés megyei Nagyszénáson gazdálkodik Skultéti Lóránt. Őstermelőként 100 hektár szántóföldi területet művel. A gazdaság kimondottan jó termőhelyi adottságokkal rendelkezik, földjeik átlagosan 40 AK értékűek. A vetésszerkezetben 40 hektáron kiemelt helyen szerepel a kukorica, hiszen az elmúlt évben is ez volt a legjövedelmezõbb növényük.
„Közös bennünk a föld értõ szeretete”
Az õszi vetésû kalászos gabonáink gyomirtásához a vetéstõl a kalászhányásig elegendõ idõ áll rendelkezésünkre, azonban õsszel, kelés elõtt vagy kelés után már a legtöbb, jelentõs kárt okozó gabonagyom ellen eredményesen védekezhetünk. Így vagy nem szükséges a tavaszi gyomirtást elvégezni, vagy a késõn kelõ melegkedvelõ, illetve évelõ fajok ellen tavasszal még elvégezhetjük a kezelést.
A hazai repcetermesztés egy nehéz év vége felé közeledik. A tavalyi száraz, meleg õsszel a magágy készítés komoly gondokat okozott. A rögös, alacsony nedvességtartalmú talajokon a kelések hiányosak, a kezdeti fejlõdés vontatott volt.
Amióta az idõjárási adatokat feljegyzik Magyarországon, az elmúlt esztendõ bizonyult az egyik legszárazabb évnek. Sajnos a téli félév csapadéka is kevés volt ahhoz, hogy a talajok vízkészletét feltöltse. Gyakorlatilag a 2012-es tenyészidõszak aszállyal kezdõdött és e sorok papírra vetésekor folytatódott, sõt fokozódott. Ebbõl következik, hogy az idei évben az lesz a kulcskérdés, hogy mennyi vizet tudunk megõrizni a növényeinknek, és hogy ezt a vizet milyen hatékonysággal tudják hasznosítani! Az aszálykárokat több lépésben mérsékelhetjük a gabonáinkban.
A 2011-es évben tapasztalható õszi csapadékviszonyok miatt sokan kénytelenek voltak az eredeti tervtõl eltérve a kukoricát választani, mint termesztendõ növényt. A 2012-es évben tapasztalható aszály hatással van a növényvédelemre is, mert a preemergens gyomirtás szinte teljes mértékben okafogyottá vált a csapadék hiánya miatt. Ennek okán szeretnénk kiemelni a korai post és post kezelések során alkalmazható fúvókákat, melyek a legjobb eredményt adhatják az idei évben, mert az április és július közötti idõszak gyomborítottsága alapvetõen meghatározza a termés mennyiségét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a haladási sebesség a gyakorlatban eltér a gyártók által meghatározott 8 km/órától és meghaladhatja a 12–15 km/órát is.
- a XVIII. DUPONT növényvédelmi konferencián elhangzottak alapján
2011-ben az ország több pontján állítottunk be összehasonlító kukorica gyomirtási vizsgálatot. Emellett a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Igazgatósága is végzett egy összehasonlító kezelés-sorozatot a Zeagran 340 SE különbözõ kombinációival.
A kukorica gyomirtó szereinek száma rendkívül nagy. Ennél talán csak a különbözõ gyomirtási helyzetek száma nagyobb. Utóbbiak szakszerû megoldására mutatunk be néhány gyakorlatból vett termelõi tapasztalatot.
A kukorica a 16. századi behozatala után sokáig a kis gazdaságok növénye volt, ahol a felgazosodás ellen évi többszöri kapálással védekeztek. A kapálást késõbb felváltotta a fogasolás, majd az iparszerû kukoricatermelés elterjedésével vegyszeres gyomirtás alkalmazásával is távol tarthatjuk a gyomokat a kukoricától. Egy valami nem változott a hosszú évek során: a gyenge kezdeti fejlõdésû, tág térállású kultúrnövényünket folyamatosan gyommentesen kell tartanunk az optimális termés elérése érdekében.
A repcetermesztõk közel fele nem végzett múlt õsszel alapgyomirtást. Õk többnyire deszikkálás után arattak, így a költségeik közel elérték a gyomirtott repcéét, de a termésátlaguk félõ, hogy nem.
A 8. alkalommal megrendezésre került Bayer Légyott idén három helyszínen, Tolna-Mözsön, Rumban és Nemesbikken várta az érdeklõdõket. Hagyományosan a négy legfontosabb szántóföldi kultúrára összpontosítottak, így a kalászos gabona, a repce, a napraforgó és a kukorica növényvédelmével kapcsolatos Bayer-technológiákat ismertették, ebbõl a kukorica posztgyomirtási kezeléseket ragadtuk ki.
Repce-búza fajtabemutató és agrárfórum a Nyugat-Dunántúlon
A 21. század elején az emberiség egyre nagyobb elánnal keresi a fosszilis energiaforrások helyettesítésére alkalmas technológiákat, hogy az önpusztítás helyett egy fenntartható erõforrásokra alapozott, új gazdaságot hozzon létre. A legkézenfekvõbb és leghatékonyabb megoldást a biomassza-elõállítás jelenti.
A vegyszeres gyomirtás eredményessége érdekében minden kukoricatáblában rendszeresen figyelni kell a gyomok fajösszetételét, és célszerû elvégezni a gyomfelvételezést. Közben arról sem szabad elfeledkezni, hogy amíg a kukorica levélzetének árnyékoló hatása a gyomok csírázását és fejlõdését nem akadályozza, különféle eszközökkel gondoskodnunk kell az állomány gyommentességérõl. A gyomirtás kritikus idõpontját több tényezõ együttes hatása alakítja ki. Ez az idõszak - évjárattól és gyomösszetételtõl függõen – például a kakaslábfû esetében a kukorica kelését követõ 6-8 hétre tehetõ. Ma, amikor a szerválaszték ugyancsak széles, érdemes körülnézni a növényvédõ szer piacon, hogy a cégek milyen technológiákat és készítményeket kínálnak.
Interjúsorozatunk folytatásában is azokat az üzemi tapasztalatokat szeretnénk megosztani olvasóinkkal, amelyeket hozzászólóink az ATONIK repcében való felhasználása során szereztek. Nem véletlen, hogy a repcével többször is foglalkozunk hisz az ATONIK egyik legfontosabb felhasználási területévé az intenzív repcetermesztés vált. Több év üzemi szintû tapasztalata támasztja ezt alá.
A növények gyökerük mellett levélfelületükön keresztül is képesek a tápelemfelvételre, a levélen a kijuttatott tápanyagok belépése a kutikulán, ill. a sztómán keresztül lehetséges. Bár a levélen keresztüli tápelemfelvétel mennyiségileg csak egy kis részét teszi ki teljes tápelemszükségletüknek, nem helyettesítheti tehát a talajból felvett tápelemeket, bizonyos esetekben kulcsfontosságú szerep juthat neki. Így ha valamilyen gátló tényezõ (pl. kémhatás), vagy stresszhatás (pl. szárazság) miatt a talajban bár jelenlévõ tápelemek nem, vagy csak kis részben felvehetõek a növény számára, a hiányzó tápelemmennyiség levéltrágyázás útján pótolható.
Hazánkban az elmúlt 10 év csapadékviszonyait figyelembe véve a kukorica preemergens gyomirtás a 10-30 mm bemosó csapadék hiányában sok esetben felesleges pénzkidobásnak tûnt, mert a kellõ eredményt nem tudtuk elérni, így esetenként több alkalommal is poszt kiegészítést kellett alkalmaznunk. A 2010-es év viszont több esetben is bizonyította a kezelés létjogosultságát.
A Cheminova kukorica-gyomirtási technológiái
Változások, a 2010-es év tanulságai, termelõi vélemények
Az elmúlt évben egy összehasonlító gyomirtási kísérletben vettünk részt. A Nufarm Hungária Kft. termékpalettáján szereplõ, kukorica gyomirtására alkalmas készítmények közül a Zeagran 340 SE gyomirtó szer és a Zeagran Xpert gyomirtó szer kombináció hatását vizsgáltuk. A kísérletben szereplõ standard készítmény az egyik piacvezetõ szulfonil-karbamid hatóanyagú termék volt.
A Mustang Forte a gabonafélékben a magról kelõ- és évelõ kétszikû gyomok ellen felhasználható, nagy teljesítményû gyári kombináció, amely a versenytárs készítményeknél szélesebb gyomirtó spektrumú, gyorsabb hatású, és amely kombinált hatásmódja miatt megvéd a rezisztencia kialakulásától.
A természet soha nem produkál két azonos évjáratot, a gazdálkodás során minden évben szembesülnünk kell olyan jelenségekkel, amelyekkel korábban még nem találkoztunk. A dinamikus változás a mezõgazdasági területek gyomösszetételében is kimutatható, hiszen egyre jelennek meg új gyomfajok (pl. a mandulapalka); más gyomok jelentõsége fokozatosan növekszik, gyors terjeszkedésüknek lehetünk tanúi (pl. a nagy széltippan).
A hazai kalászosok gyomirtó szer palettája igen gazdag. Ezen sokszínû termékkör a legkülönbözõbb permetezéstechnikai, teljesítménybéli és árkategóriába tartoznak. Érdemes azonban a teljesítménynél egy kissé idõzni, ugyanis rossz döntés esetén az olcsó készítmény gyenge keresztmetszete miatt nagy lehet a termés- és betakarítási veszteség.
Az összetett gyomflórájú, veszélyes gyomokkal fertõzött búzatáblákra.
A gyomirtás gyakorlatában bekövetkezõ változások, a tavalyi év idõjárásának hatása, termelõi tapasztalatok
A Bayer CropScience decemberben az ország öt pontján szervezte meg Szántóföldi Konferenciáját, helyszínenként 150-200 szakember részvételével. A rendezvényen a kukorica, a kalászosok és a repce aktuális kérdéseirõl, növényvédelmi tapasztalatairól, továbbá néhány 2011. év folyamán forgalomba kerülõ termékrõl kaptak átfogó képet az érdeklõdõk.
Az õszi káposztarepce napjaink jövedelemtermelõ növényévé lépett elõ, köszönhetõen a viszonylag stabil és relatíve magas árának. Ugyanakkor a repce termesztése számtalan kockázatot rejt. Melyek ezek a kockázatok? Természetesen az idõjárási kockázatok. Mindenki számára közismert a téli kifagyás veszélye. A tavaszi csapadék és hõmérsékleti viszonyok is nagyban befolyásolják a termésmennyiséget.
Nyolcadik alkalommal rendezték meg a DuPont Juniálist, második alkalommal a Pioneer Hi-Bred közremûködésével. Idén a dalmandi helyszínre látogatott el az Agro Napló munkatársa. A több száz érdeklõdõ kisebb csoportokban tekinthette meg a kísérleti parcellákat napraforgó, kukorica, repce és kalászos kultúrákban.
Az õszi káposztarepce fejlõdésének kezdeti idõszakában, amikor még nem rendelkezik megfelelõ gyomelnyomó képességgel, szükséges alkalmazni a vegyszeres gyomirtást. Ha a vegyszeres gyomirtást elhagyjuk, akkor a nyár végén, õsszel hulló csapadék hatására nemcsak az elvetett repcemag indul fejlõdésnek, hanem a gyomok is hatalmas tömegben jelennek, jelenhetnek meg, a talajunk gyommagkészletének függvényében.
Hazánkban a napraforgó a legfontosabb olajos növényünk. 2009-ben a vetésterület nagysága 536 ezer hektár volt, a betakarított átlagtermés hektáronként 2,34 tonna. Az olajos növények, így a napraforgó piaci helyzete elõreláthatólag továbbra is kedvezõ lesz, így várható, hogy a termelési kedv a következõ években sem fog csökkeni.
Hazánkban a kukorica termesztése 1,2-1,3 millió hektáron folyik, így a vetésterület nagyságában, a kalászosok után, a második legfontosabb növényünk a kukorica. A kukoricatermesztésnek, ezen belül a vegyszeres gyomirtásnak Magyarországon jelentõs hagyományai vannak, ezért elengedhetetlenül fontos a naprakész információk ismerete. Ehhez szükséges az új gyomirtási technológiák megismerése, fontos tudni, mely gyomnövények fordulnak elõ a területünkön, és ami talán a legfontosabb, hogy az adottságainkhoz a legoptimálisabb technológiát tudnunk kell kiválasztani és alkalmazni!
Szokatlanul csapadékos idõjárás jellemezte az idei telet. Elszoktunk a sokáig tartó, vastag hótakarótól és a szûnni nem akaró hidegtõl. De a március eljöttével – reméljük nem alaptalanul – bízhatunk a tavasz beköszöntében. Annál is inkább, mert a szántóföldön már sok feladatunk lenne.
Dr. Sûrû Jánost, az Agro Bölcske ZRt. igazgatóját kérdeztem 2009. évi tapasztalatairól a repce gyomirtás terén.
A Bábolnai Gazdanapokon a nagyszámú érdeklõdõre való tekintettel a Syngenta standján rögtönzött növényvédelmi elõadásokat tartottak a cég szakemberei.
12 amerikai gyomnövény behurcolásának történetérõl A cikk elsõ részében 14 európai és eurázsiai gyomnövény terjeszkedésének bemutatására került sor, a második rész 12 amerikai faj behurcolásának körülményeit ismerteti.
Az elmúlt két évben immár ötödik alkalommal került sor országosan szántóföldjeink gyomnövényzetének felmérésére. Dr. Ujvárosi Miklós vezetésével a Második Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés elõkészítése során határozták meg a felvételezések alapelveit és kidolgozták a végrehajtás módját. Azóta ugyanazon mérési módszerekkel végezzük az egész országra kiterjesztve a gyomfelvételezéseket.
Magyarországon az õszi káposztarepcében 85–90%-ban kelés utáni gyomirtást végeznek, ennek egy részét korai posztemergensen. A korai posztemergens (ún. early post – a repce 2–4 leveles koráig elvégzett) gyomirtás a preemergens és posztemergens kezelés elõnyeit képes egyesíteni.
Magyarországon a napraforgó vetésterülete ismét meghaladta a félmillió hektárt. A termés jó elérésének egyik legfontosabb eleme a jó gyomirtó szer választás.
A gyomirtó szerek elsõdleges választási szempontja a gyomspektrum, melynek során a minél szélesebb annál jobb elv érvényesül. Fontos tényezõ a rendelkezésre álló gépkapacitás – hiszen az idõzítés behatárolt (preemergens, korai posztemergens, vagy posztemergens kezelés).
A Mospilan 20 SP rovarölõ szer a mezõgazdasági termelõk széles körében ismert és elismert eszköz a rovarkártevõk elleni védekezésben. Számos kertészeti kultúrában és szántóföldi növényben engedélyezett és eredményesen alkalmazható.
Néhány évvel ezelõtt széles körben használt és kedvelt gyomirtási megoldás volt a Solar + Duplosan DP + Granstar kombinációja. 2008-ban a cinidon-etil hatóanyag-tartalmú Solart a Nufarm megvásárolta, így e csomag a Nufarm Hungária Kft. forgalmazásába került.
A kalászos gabonák gyomirtásában a nagy széltippan és a vadzab elleni védelem mindig megnehezíti a gazdálkodók helyzetét, nemcsak technológiai, de anyagi vonatkozásban is.
Az ültetvények telepítése elõtt és a telepítéskor szinte minden eldõl a gyomszabályozás vonatkozásában, mivel egy helytelenül elvégzett telepítés, és az azt megelõzõ nem megfelelõ gyomirtási munka, a teljes ültetvény életét végigkíséri, és befolyásolja a gyomszabályozás sikerét, vagy éppen a kudarcot lehet elõre borítékolni!
A kalászos gabonák gyomfaj összetétele jelentõs változásokon ment keresztül, amelyeket az V. Újvárosi Miklós Országos gyomfelvételezés (2007–2008) adatai is híven tükröznek. A privatizációval, a kárpótlással átalakuló birtokstruktúra, a nagyüzemek átalakulása és a kisparcellák megjelenése jelentõsen befolyásolta a kalászosok gyomviszonyait, területegységre viszonyítva nõtt a gyomnyomás, hiszen a parlagon maradt területek évekre biztosítják a gyommag-utánpótlást. Egyre kisebb arányú a fémzárolt, minõségi vetõmag vetése, aminek szintén szerepe van a gyommagvak terjesztésében.
A Nyugat-magyarországi Egyetem Mezõgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának (Mosonmagyaróvár) Nemesítési és Termesztéstechnológiai Állomásán 2008. nyarán végeztünk termeltetési kísérletet különféle pohánka fajtákkal. A kísérletben összesen 33 fajta került elvetésre 3 ismétlésben, 7 m hosszú, 1,25 m széles bruttó parcellákba.
Varga Zoltán, a Bóly Zrt. ágazati növényvédelmi mérnökének tapasztalatai az „acatölõ” Taltosról*
Nettó 8,5 t/ha termés, kontra 11 t/ha kukorica 2008-ban! Közhelynek minõsül, de a válasz nem egyszerû. Nem egyszerû, mert nem ismertek a viszonyítási alapok; s ezek hiányában pusztán megérzéseink, intuícióink vezérlik gondolatainkat. Azért, hogy objektív, megalapozott választ adhassunk a feltett kérdésre; bontsuk ki a végsõkig leszûkített információ tartalmat.
Precíziós mezõgazdaság 2. rész A precíziós növénytermesztési módszerek fejlesztésében és gyakorlati alkalmazásában hazánkban az elmúlt években jelentõs eredmények születtek. Ezek a vetés munkafolyamatában, a tápanyagellátásban és a gyomirtásban jelentenek a korábbiakhoz képest új, költségtakarékos és környezetkímélõ megoldásokat. Elõzõ számunkban a helyspecifikus módszerekrõl és eszközökrõl adtunk általános tájékoztatást és részletesen ismertettük a precíziós vetés elõnyeit. Most a gabona és a gabonatarló precíziós gyomirtás területén elért eredményeinket írjuk le.
Az olajretek egy sokoldalúan hasznosítható alternatív növény. Népszerûsége Európa-szerte növekszik, ami a vetõmagtermesztés helyzetét is befolyásolja.
Megtérül-e a cink-lombtrágyázással kombinálva?
Hazánkban a kukorica termesztése 1,1–1,3 millió hektáron folyik, így a vetésterület nagyságában a kalászosok után a második helyen áll.
A világ gabonaigényének gyors ütemû növekedése, valamint Európa törekvése az önellátás szintjének növelésére az elkövetkezõ évekre is stabil pozíciót jelöl ki a kukoricának.
Az elmúlt évek tavaszi munkáit az extrém idõjárási körülmények miatt szinte nem is lehetett tervezni.
A növénytermesztéssel foglalkozó emberek évtizedek óta vívják permanens küzdelmüket a gyomnövényekkel.
Ma talán alapvetõnek tekinthetõ a tény hogy a kukorica termesztés-technológiájában kulcsfontosságú kérdés a gyomok mielõbbi kizárása. Köztudott az is, hogy a gyomok fényért, vízért, tápanyagokért folyó versengése potenciálisan csökkenti az elvárt termésmennyiséget.
10 éve használhatjuk pre- és korai posztemergensen az izoxaflutol hatóanyagú Merlint.
A kukorica gyomirtásában a gyomirtás költségét alapvetõen meghatározza, hogy a területen milyen egyszikû gyomok találhatók.
A Farmcenter Kft. az Agro+Mashexpo kiállításon a MANTIS cég – Frank Verder exportigazgató úr – jelenlétében bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót tartott.
Hazánkban az olajos növények közül a legfontosabb a napraforgó és az õszi káposztarepce.
A kukorica gyomirtását ma már vegyszer nélkül nem lehet elképzelni.
A kukorica a maga egymillió hektár feletti vetésterületével az elkövetkezõ években is komoly feladatot ró a növényvédelmi szakemberekre és a termelõkre.
Az idei egy emlékezetes év lesz a kukoricatermesztõk körében. Most nem a szokatlanul meleg télre, vagy ha úgy tetszik a túl korai tavaszra gondolunk, sokkal inkább arra a széles kukorica gyomirtó szer palettára, ami idén utoljára még a termelõk rendelkezésre áll.
Ne mérgelõdjünk, tanuljunk inkább a profiktól! Ahogy mondani szokták: a világ körüli utazás is, az elsõ lépés megtételével kezdõdik. Tegyük meg mi is az elsõ lépést.
A repcetermelõk általában akkor kérnek tanácsot, amikor valami baj van a repcével, de akkor már sajnos a legtöbbször nem lehet segíteni. Persze van kivétel is, különösen mostanában, mivel keresett lett a repcemag, sok olyan termelõ akar repcét termeszteni, akik még korábban nem próbálkoztak vele, és a jobb és biztonságosabb eredmény érdekében tájékozódnak, igyekeznek tapasztalatokat szerezni az eredményes repcetermesztés érdekében.
A jó kondíciójú, optimális tõállományú kalászos gabonák, a repce- és a mustárnövények gyomelnyomó képessége jó, árnyékoló hatásuk miatt a magról kelõ nyomnövények csak a betakarítást követõen kelnek tömegesen. A nyári betakarítású sûrûsoros növények gyomviszonyainak alakulásában három szakaszt különíthetünk el:
2004 évi korai posztemergens vizsgálati eredmények Komárom-Esztergom megyében, kölessel (Panicum miliaceum L.)fertõzött területen
Mivel, mikor és mennyiért gyomirtsuk a búzatábláinkat? Érdemes alaposan átgondolni a kérdést, hiszen a költség oldalán túl, a rosszul kiválasztott gyomirtó szer miatt a termésbõl is veszítünk. A gyomirtók kiválasztását mindig az adott tábla gyomviszonyaihoz kell igazítanunk!
2005 tavaszán sokan kipróbálták a Galera1 nevû új, kétszikû gyomok ellen hatékony gyomirtó szert. A gyomok számára kedvezõ körülmények miatt a felhasználás elsõ évében sok gyomfaj elleni hatékonyságról szereztek tapasztalatot a felhasználók.
Helyes táplálkozással, a vitaminok napi bevitelével a betegségek kialakulásának kockázata csökkenthetõ az ember esetében.
A kukorica (Zea mays l.) az egyszikûek családjába tartozó bojtos gyökérzettel rendelkezõ trópusi eredetû növény. Hazánkba a XVI. század végén került, azonban nagyobb területen csak a XVIII. századtól termesztjük.
A sikeres termesztés sarkalatos pontja a megfelelõ gyomirtás. Közismert, hogy a napraforgó rendkívül érzékeny a korai elgyomosodásra egész addig, míg a növény nem éri el a 35–40 cm-es magasságot.
A világ mezõgazdasági termelésében az egyik legfontosabb technológiai elem a gyomirtás, mely a termesztés sikerét nagymértékben befolyásolja.
A burgonya a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó egyéves fejlõdésû növény. Módosult gyökerei a gumók, melyekkel szaporítjuk.
A cukorrépa a libatopfélék családjába tartozó kétéves fejlõdésû növény. Elsõ évben vegetatív részeket (répatest és levélzet) fejleszt, második évben magot hoz.
2004-ben a magyarországi napraforgóterület minden 3. hektárját Goallal gyomirtották. Mi 1az oka annak, hogy a készítmény évek óta meghatározza a hazai termesztés sikerét?
A 2004-es évben elõször alkalmazott uniós piacszabályozási rendszernek köszönhetõen a cukorrépa termesztése ismét az agrárium egyik legjövedelmezõbb ágazata lett.
Magyarországon a repce fõ gyomirtási idõszaka tavasszal érkezik el. A kétszikû gyomok közül a legveszélyesebbek a ragadós galaj, a mezei acat és az ebszikfû.
Szántóföldjeinken hamarosan kezdõdik az õszi káposztarepce talajelõkészítése és a vetés elõkészületei. A gazdálkodóknak célszerû számbavenni a várható feladatokat, így a gyomírtási módok lehetõségeit is. Annál is inkább idõszerû a feladat, mivel az õszi káposztarepce gyomírtása minden évben új helyzet elé állítja a gazdaságok szakembereit.
Állókultúrák gyommentesítése a Nitrokémia 2000 Rt. készítményeivel A szõlõ és gyümölcs kultúrák gyomirtásában fontos szempont a korai gyomosodás megakadályozása. Ezzel egyrészt elkerülhetõ a gyomkonkurenciából származó víz- és tápanyagveszteség az ültetvényben, másrészt csökkenthetõ bizonyos kórokozók és kártevõk induló populációja.
A gyomkonkurencia okozta termésveszteség elkerüléséhez, valamint a kukorica zavartalan fejlõdéséhez a gazdálkodónak már a keléstõl gyommentes környezetet kell biztosítania. A sikeres alapgyomirtás elõnye a poszt kezelésekkel szemben az alacsonyabb kezelési költség, valamint a kezdeti gyomosodás okozta terméskiesés megakadályozása. A kukorica korai fejlõdési stádiumában fellépõ gyomkonkurenciából származó kár átlagosan 5-15%, amely száraz idõjárás esetén még fokozottabb lehet.
Kalászos gabonák gyomnövényzete Gabonavetéseinkben számos gyomfaj találja meg életfeltételeit. Az úgynevezett hagyományos gabona-gyomok közül a téli egyévesek leggyakrabban elõforduló fajai a tyúkhúr (Stellaria media), árvacsalán-félék (Lamium spp.), veronika-fajok (Veronica spp.), pipacs (Papaver rhoeas), búzavirág (Centaurea cyanus), mezei szarkaláb (Consolida regalis), stb. A nyári egyéves gyomok közül a parlagfû (Ambrosia artemisiifolia), fehér libatop (Chenopodium album) és a szuláklevelû keserûfû (Polygonum convolvulus) tavaszi megjelenésére számíthatunk.
Az aranyat érõ májusi esõket késve, szûkösen és egyenetlenül adta a természet, helyenként hasznos mennyiségben jutott a földekre belõle, másutt a semminél alig több, csak a port elverõ hullott. Sok növénynek késõn is jött már, foghíjas lett a vetés, a csírák részben elpusztultak. Ezek a foghíjas vetések fokozottan veszélyeztetettek a beinduló tömeges gyomkeléstõl, de a rendesen kelt növényeknek is megoldhatatlan feladatot jelent ez, ha a soraik záródásáig, amíg a talajt takarni nem lesznek képesek, nem állják a versenyt a gyomokkal.
Már nem unatkoznak a kukorica termesztők sem a növényvédelmi rendezvényeken. Sokan tapasztalták a saját bőrükön is a kukoricabogár kártételét, de több megyében szintén készülnek a növényvédősök a lehetséges védekezési módok kipróbálására. Legalábbis jól teszik, akik készülnek ...
Évrõl évre kétségeink támadhatnak a repcetermesztés létjogosultságáról, amikor a jövedelmezõségét elemezzük, illetve az esetleges gyenge termés okait keressük. Jobb tehát, ha a cím alapján a preemergens gyom-irtási lehetõségeknek az intenzív termesztéstechnológiában betöltött szerepét, szükségességét gondoljuk át, hi-szen jövedelmet szeretnénk elõállítani ebbõl az egyébként annyi jó tulajdonsággal bíró növénybõl is.
Aki repcét kíván termeszteni, már most nyár közepén idejében fel kell készülnie a repce gyomirtására. Korábban elfogadott szakmai nézet volt, miszerint az õszi káposztarepce gyomirtása gyakorlati szempontból elhanyagolható, a repcét károsító gyomnövények nem képesek felszaporodni, hiszen a kultúrnövény jó gyomelnyomóképességû, tehát gyommentesítésre nem szorul.
A kukorica gyomirtása örökzöld téma és minden termelõ számára újra felmerül a kérdés: ’’Hogyan válasszak, milyen készítményeket használjak és mikor alkalmazzam azokat ?’’ A szaktudás, a területi adottságok ismerete, a várható gyomösszetétel, a gépkapacitás mind olyan tényezõ, ami a döntés meghozatalakor ismert vagy tervezhetõ. A termesztési technológia elemeit (talajmûvelés, tápanyag utánpótlás, hibrid-választás, növényvédelem, öntözés stb.) így a helyi ’’specialitásokhoz’’ lehet adaptálni.
A napraforgó igen érzékeny a korai elgyomosodásra. A kezdeti 4-6 hét a kritikus idõszak (35-45 cm-es állomány magasságig). A napraforgónak gyomirtási szempontból legjobb elõveteménye a jól gyomirtott kalászos gabona, ahol eredményesen lehet védekezni az évelõ kétszikû gyomok ellen, mint pl. a szulák és az acat. Kevésbé jó elõveteménynek számít a kukorica, mert a napraforgó érzékeny a talajban esetleg visszamaradó atrazin hatóanyagra. A napraforgó károsodás nélkül 0,4 mg/kg talaj atrazint képes csak elviselni. Ezeken a területeken fokozottan kell figyelni a napraforgóban engedélyezett triazin típusú gyomirtó szerek alkalmazására (Merkazin, Gesagard, Igran), mert a fitotoxikus hatás összegzõdhet.
A gazdaságos repcetermesztés egyik alapvetõ feltétele a kultúrnövény gyommentességének biztosítása. Az el nem végzett, vagy rosszul végrehajtott gyomirtás jelentõs veszteségeket okozhat a termelõk számára. Ezért is különösen fontos, hogy már a keléstõl biztosítsuk a tábla gyommentességét. A mai korszerû viszonyok között a termelõk többsége dupla gabona-sortávolságra, 4-5 kg/ha-os vetõmagmennyiséggel vet, amely azt eredményezi, hogy a repce fejlõdésének kezdeti idõszakában minimális a gyomelnyomó képessége.
A mák növekedése fejlõdésének kezdetén, egészen a szárbaindulás stádiumáig, nagyon lassú. Ez a növényfaj sajátossága. Gyomelnyomó hatására 8-10 leveles fejlettségig nem számíthatunk, ezért a kora tavasztól folyamatosan kelõ gyomokkal nem tudja felvenni a küzdelmet. A vontatott növekedéshez társai még a növény fokozott herbicid-érzékenysége, amelyet a gyomirtószerek alkalmazásánál elsõdlegesen figyelembe kell venni.
2001. januárjának elsõ hetében kapott felhasználási engedélyt az EvolusÒ 80 DF gyomirtószer napraforgó preemergens gyomirtására. A triazolon csoportba tartozó molekula az azafenidin olyan tulajdonságokkal rendelkezik melyek azt teszik lehetõvé, hogy a napraforgó gyomirtásban korábban gondot jelentõ hatékonysági és szelektivitási problémákat a készitményt felhasználók ezentúl könnyedén megoldják.
A kukorica gyommentesen tartására közel 140 készítmény, illetve számos kombináció áll rendelkezésre, mely arra enged következtetni, hogy a kukorica gyomirtása megoldott, viszonylag egyszerű feladat. A fentieket cáfolják a V. Országos Gyomfelvételezés eredményei, mely szerint néhány problematikus gyomnövény felszaporodása tapasztalható.
A Kwizda termékpalettáján szereplő készítmények mindegyike teljesíti a fontos elvárást: a gyomszabályozás legyen hatékony a kukorica veszélyeztetése nélkül.
A kukorica gyomirtásában az elmúlt években a legnagyobb sikert a korai posztemergens gyomirtás érte el, mely a gyomnövények szik-2 leveles állapotában történő kezelést jelenti.
A Runway három hatóanyagot tartalmaz. Az aminopiralid és a picloram felelősek a posztemergens hatásért. Az érzékeny kétszikű gyomok fiatal egyedei (2-4 levél) ellen kezelve tökéletes gyomirtó hatást érhetünk el, de akár a 6-8 leveles gyomok ellen is hatékonyak. A preemergens hatásért döntően a metazaklór felelős, kisebb részben az aminopiralid. Ha a kezelést követő 2 héten belül 10-20 mm csapadék hullik, akkor a hatóanyag biztosítja a tartamhatást és a tél beálltáig tartó gyommentes időszakot.
Idén Ceglédre invitálta műhelymunkára a fiatal agrárvállalkozókat a Sumi Agro Hungary Kft. A két napos program a növénytermesztőket leginkább foglalkoztató kérdéseket taglalta interaktív módon, úgy mint a fuzárium problémák kukoricában, a rezisztencia problémák a gyomirtásban, a gyomflóra változása az idő múltával, vagy a jól és rosszul bokrosodó gabonák gyomirtása. Eljött a status quo változásának ideje a mezőgazdaságban – hangsúlyozta Wirth László, a Sumi Agro ügyvezetője, utalva a modern technológia, a minőség, az innovatív megoldások irányába történő elmozdulásra. Az új termékeknek (Soleil, Yamato, Ergon Star, Sumicorn, Kamikaze), az egyedi megoldásoknak, ezáltal az új szegmensek meghódításának tulajdonítja az ügyvezető azt is, hogy az utóbbi öt évben a Sumi Agro forgalma megháromszorozódott. Megismerve a már most döntési helyzetben lévő, akár több ezer hektárért is felelős, e növényvédelmi megoldások felé bizalommal forduló fiatal agrárosokat bizton állíthatom, ők lesznek a status quo várt változásának fő mozgatórugói.
Az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Osztálya (DG SANTE) júniusban a glifozát körül kialakult helyzet értékelését célzó szakmai rendezvényére meginvitálta számos, mezőgazdasági szempontból fontosnak ítélt tagállam újságíróit. Az Agro Naplót érte a megtiszteltetés, hogy Belgiumban ezen a rendezvényen hazánkat képviselje.
A gabonák őszi gyomirtása már évtizedekkel ezelőtt napirenden volt, és az első lépéseket a gyártók és a termelők meg is tették. Akkoriban az őszi gyomirtás melletti legfőbb érv a tavasszal nehezen irtható nagy széltippan és a tavaszi munkacsúcs csökkentésének igénye volt.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egyszikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága. A 2008. évben lezárult országos gyomfelvételezés adatai alapján a 3. leggyakoribb gyomnövényünk, fertőzöttsége megkétszereződött (0,9%-ról 1,8%-ra). Az egyszikű gabonagyomok közül gazdasági kárt okoz még a héla zab (Avena fatua), a parlagi ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides), de a különféle rozsnok fajok (Bromus spp.) is terjednek (az elmúlt 10 évben több mint háromszorosára).
43A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egyszikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága. A 2008. évben lezárult országos gyomfelvételezés adatai alapján a 3. leggyakoribb gyomnövényünk, fertőzöttsége megkétszereződött (0,9%-ról 1,8%-ra). Az egyszikű gabonagyomok közül gazdasági kárt okoz még a héla zab (Avena fatua), a parlagi ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides), de a különféle rozsnok fajok (Bromus spp.) is terjednek (az elmúlt 10 évben több mint háromszorosára).
A most induló, hatékonyabb termelést megcélzó, termesztéstechnológiai kérdéseket boncolgató virtuális kerekasztal-sorozatunk első témájához az ötletet a közelmúltban megrendezett sajtótájékoztató adta, ahol a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület megbízásából a Kleffmann Group mezőgazdasági piackutató cég vezetésével egy hatástanulmányt mutattak be. Neves hazai gyombiológus, növénykórtani és rovartani szakértők közreműködésével készült a tanulmány, a tervezett növényvédő szer hatóanyag-kivonásoknak a magyarországi mezőgazdasági termelésben várható hatását vizsgálva őszi búza, napraforgó és kukorica kultúrák esetében.
A hazai szójatermesztés 200 éves múltjának tiszteletére a Sumi Agro Hungary Kft. munkatársai tisztelettel meghívják Önt egy egyedülállóan innovatív szántóföldi bemutatóra „A szója gyomirtásának jelenlegi lehetőségei és jövőképe” tárgyában.
Hazánkban a napraforgó gyakorlatilag elérte a termőterületének maximális méretét, növekedése a jövőben a vetésszerkezetben betöltött helye és az ezzel együtt járó különféle növényvédelmi problémák miatt szinte lehetetlen.
Évről évre egyre nagyobb figyelmet igényel a kalászosok gyomirtása. A változó gyomflóra a jól bevált gyomirtási technológiák sikerességét nagyban befolyásolja.
A kukorica nem versengő típus, ha gyomos körülmények között kell fejlődnie, képletesen szólva átengedi a helyet a gyomnövényeknek, megváltoztatja levélállását, egészségesen szétterült leveleit sorirányba rendezi, nem terebélyesedik, és a szűkösen rendelkezésre álló javak (fény, tápanyag, víz) miatt hosszanti irányba történő megnyúlása felgyorsul.
A kukorica gyomirtás legnagyobb kihívása az egyszikűek irtása, mivel morfológiailag (levélállás, viaszosság stb.) minimális közöttük a különbség. A védekezés nehézségét tovább fokozza, hogy a területen egyszerre különböző fejlettségű (érzékenységű) gyomnövények találhatóak. Kontakt (perzselő) típusú gyomirtó szer közvetlenül a kukorica kelése utáni (2-3 leveles) állapotig használható csupán, a későbbi fenofázisban már csak felszívódó hatóanyagokat használhatunk.
Idén 30 éve, 1986-ban kezdte meg működését a Dow AgroSciences kutatóállomása az Alföld szívében, Szolnokon. Ezzel a Dow volt az első és azóta is egyetlen olyan vállalat a közép- és kelet-európai régióban, amelynek növényvédő szer fejlesztéssel foglalkozó szabadföldi kutatóállomása lett – hangsúlyozta Dr. Erdei Imre ügyvezető az ez alkalomból megrendezett ünnepségen. A vállalat életében meghatározó a folyamatos innováció, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy világszerte 9, növényvédő szer kutatással foglalkozó telephelye van. Ezek közül az egyik legrégebben működő állomása a szolnoki.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
A szójatermesztés egyik legkritikusabb eleme a gyomirtás, mert kevés számú készítmény áll rendelkezésünkre, továbbá a fejlesztések sem tűzték zászlajukra az újabb megoldások keresését. A 200 éves hazai szójatermesztés előtt tisztelegve gyűjtötte össze és mutatta be a SUMI AGRO kétéves kísérleti programjával a szója gyomirtásának legaktuálisabb tudnivalóit.
Az őszi káposztarepce napjaink egyik legfontosabb kultúrnövénye. A vetésterület 2016-ban meghaladta a 250 000 ha-t és az országos termésátlag elérte a 3,4 t/ha-t.
A címben szereplő kijelentésre sokan csak legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik. A probléma azonban sokkal súlyosabb. Az elvégzett több éves vizsgáltok eredményei igazolták, hogy igen is foglalkozni kell ezzel a ‚zsebbe vágó” kérdéssel.
A mai hibridekben – gondos agrotechnika mellett – benne van az a potenciál, ami a tér tökéletes betöltéséhez szükséges. Kevés magból is lehetséges a 4-5 tonnás termés – ha nem a gyomok, hanem a kultúrnövény foglalja el a szabad teret.
A szákszendi gazdaság gyakorlatában több éve alkalmazzák a mechanikus gyomirtást megelőzően kukoricában a fejtrágya kijuttatást. A technológia a gazdaság számára nem új tehát, azonban az, hogy a fejtrágyázást helyspecifikusan és differenciáltan végezzük el, az új megközelítés volt. Mivel a kísérleti táblán a tőszámszabályzással a talaj termőképességében rejlő különbségek kihasználására törekedtünk, a tőszám-változatosságnak megfelelően a fejtrágyát is differenciálni kellett.
A mai hibridekben – gondos agrotechnika mellett – benne van az a potenciál, ami a tér tökéletes betöltéséhez szükséges. Kevés magból is lehetséges a 4-5 tonnás termés – ha nem a gyomok, hanem a kultúrnövény foglalja el a szabad teret.
A címben szereplő kijelentésre sokan csak legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik. A probléma azonban sokkal súlyosabb. Az elvégzett több éves vizsgáltok eredményei igazolták, hogy igen is foglalkozni kell ezzel a ‚zsebbe vágó” kérdéssel.
Ebben a cikkben, néhány, napjainkban egyre inkább erősödő és már távolról is észlelhető tájátalakító hatás hátterét szeretném elemezni. Közös vonása ezen döntéseknek/beavatkozásoknak a gyomflóra faji összetételére való gyors és erőteljes hatása és ezáltal a gazdálkodó számára egy eddig nem tapasztalt új szituáció felismerése és kezelése.
A gabonák őszi gyomirtása melletti legfőbb érv a tavasszal nehezen irtható nagy széltippan és a tavaszi munkacsúcs csökkentésének igénye volt. A technológia terjedését gátolta a szűk szerválaszték, a viszonylag magasabb költségszint, a hosszabb finanszírozási igény, a csekélyebb mértékű őszi gyomosodás és a már-már „hagyománnyá” vált tavaszi gyomirtás.
Az előző lapszámban a változást eredményező beavatkozások, döntések, hatások vizsgálatára került sor; ebben a cikkben pedig ezeket a körülményeket kihasználni képes növények kerülnek a középpontba. Ezen belül is a már igen sokak által tapasztalt és leírt egyéves egyszikű gyomnövények látványos térhódítása kerül a fókuszba.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egyszikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egyszikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egyszikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
Az utóbbi évtizedben jelentős átrendeződés történt a kukorica gyomirtásban. Fejlesztőket kérdeztünk arról, hogy napjainkban mi a trend a kukorica gyomirtásban, továbbá arra voltunk kíváncsiak, hogy miért nem hagyható el az alapgyomirtás?
A kukorica gyomirtására hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint a legkönnyebben kivitelezhető növényvédelmi műveletre, holott ez a szemlélet napjainkban korántsem állja meg a helyét. A területünk adottságai (talajtípus, gyomfaj-összetétel, időjárás stb.), az üzemméret és gépkapacitás, valamint az agrotechnikai tényezők olyan komplex tervezési, szervezési és kivitelezési munkát rónak ránk, amely az alkalmazni kívánt gyomirtási eljárást is lényegesen befolyásolja.
A posztemergens gyomirtásnk számos előnye van. A legfontosabb az időjárástól való függetlensége. Ugyanakkor az évelő gyomokkal fertőzött területen is használható sikeresen. Hátránya között szokták emlegetni a talajhatás hiányát. A Dow AgroSciences Hungary Kft. és a DuPont Magyarország Kft. közös ajánlatában ezen előnyöket tudjuk biztosítani a hátrányok kiküszöbölése mellett. Milyen problémákra tudunk megoldást biztosítani az Önök számára?
A posztemergens gyomirtásnak számos előnye van. A legfontosabb az időjárástól való függetlensége. Ugyanakkor az évelő gyomokkal fertőzött területen is használható sikeresen. Hátránya között szokták emlegetni a talajhatás hiányát. A Dow AgroSciences Hungary Kft. és a DuPont Magyarország Kft. közös ajánlatában ezen előnyöket tudjuk biztosítani a hátrányok kiküszöbölése mellett. Milyen problémákra tudunk megoldást biztosítani az Önök számára?
A címben szereplő érdekes kijelentésre, kérdésre sokan legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik és nem okoznak gondot. A probléma azonban ennél összetettebb. Az általunk elvégzett vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy igenis foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.
A készítmény ötvözi a preemergens és a posztemergens technológia előnyeit. Miben jelentkezik ez? Bármely típusú repcében felhasználható (normál és IMI is) Rendkívül széles hatásspektrum Talajon és levélen keresztüli hatás Rugalmas időbeli kijuttathatóság Kiváló keverhetőség Melegigényes, nyári gyomok ellen.
Az utóbbi években egyre többen ismerik fel az őszi gyomirtás előnyeit. Ma már 100 ezer hektárt meghaladó területen alkalmazzák a termelők, és aránya évről évre növekszik.
Az őszi kalászos gabonákban, elsősorban a nagy széltippannal fertőzött területeken terjedt el az őszi gyomirtási technológia. Ennek oka, hogy ősszel hatékonyabban, időben és olcsóbban el lehet végezni a védekezést. Számos hatóanyag áll a rendelkezésre, amelyek eddig megoldották a problémát. Azonban az elmúlt években olyan folyamatoknak vagyunk tanúi, amelyek megkövetelik az új, markánsan robusztusabb megoldások használatát.
A Safari engedélyeztetése óta a cukorrépa gyomirtásában csak a termékek nevei, az előállító cégek nevei, és a hatóanyagok gyári kombinációi változtak, de mindig ugyanazokról a molekulákról beszéltünk, újabbakat hazánkban nem engedélyeztek.
Az utóbbi pár évben tapasztalt viszonylagos termőterület-csökkenésük ellenére kalászos gabonát egy-egy gazdaságban továbbra is nagy területen termesztenek. A sikeres és gazdaságos termelés érdekében fontos e kultúrákat gyommentesen tartani. A kalászosok gyomirtása a növénytermesztési technológiánk fontos eleme, mivel a terjedő gyomnövények nagy terméskiesést és minőségromlást okozhatnak.
A 2018-as évben ismét rekord született hazánkban a napraforgó-termesztés során, hiszen a korábbi 2016-os csúcstermést felülmúlva az országos termésátlag 3,02 t/ha-os eredményt hozott. Így újfent kijelenthetjük, hogy Magyarország a napraforgó-termesztés élvonalába tartozik.
A kukorica gyomirtásának szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány, gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.
A kukorica az egyik legnagyobb értékű kultúrnövényünk, amely a leginkább érzékeny a gyomosodásra. Nem szabad megelégedni azzal, hogy néhány gyomfaj vagy a fejlettebb egyedek túlélik. Ezek is jelentős termésveszteséget képesek okozni. Számos készítmény létezik, amellyel többé-kevésbé megoldható a gyomosodás.
Mivel veszi fel a harcot a termelő a kalászosokban a gyomok és kártevők ellen? Vannak-e a gyakorlatban bevált tippjei, praktikái, kedvenc készítményei? Rutinos gazdákat kérdeztünk növényvédelmükről.
Az ismert időjárási anomáliák (rendkívül enyhe tél; korai tavaszodás; csapadékhiányos tavaszi indulás) nagymértékben meghatározzák a kalászos gabonák növényvédelmi helyzetének megítélését és a védekezési technológiák felépítését. A technológiai rovat e havi cikkében célunk, hogy az elmúlt és az idei év eddigi tapasztalatai alapján összegfoglaló, ugyanakkor figyelemfelhívó információkat biztosítsunk a kalászos gabona termesztőknek, elsősorban a potenciális veszélyt jelentő kártevők és kórokozók esetében.
A hazánkban eddig leírt 6 muharfaj elterjedése és szántóföldi gyakorisága fajonként eltérő. A Setaria faberi (óriás muhar) Nyugat-Magyarországon már meghonosodottnak tekinthető és ma még jól körülhatárolható az elterjedési területe.
Több mint egy évtizede, hogy engedélyt kapott a Laudis kukorica gyomirtó szer, ez idő alatt óriási karriert futott be, hiszen könnyebb felsorolni azokat a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövényeket, amelyek ellen nincs, vagy nem elegendő a hatékonyság, mint azokat, amelyek ellen hatékonyan alkalmazható.
A 2018-as évben országosan csökkent a kukorica termésátlaga. Ennek biztos, hogy számtalan oka lehet, de talán ami a legszembetűnőbb a rendkívül hektikus csapadékeloszlás és az előző évekhez képest is csökkenő éves csapadékmennyiség.
A növényvédelem alapvető követelménye, hogy a hatóanyagot egyenletes eloszlásban, a biológiai hatás kifejtéséhez szükséges mennyiségben juttassa a kezelendő célfelületre. A hagyományos technológiáknál a kiszórt permetlé jelentős mennyisége azonban nem jut el a célfelületre. Szükség van olyan korszerű műszaki megoldásokra, melyekkel csökkenthetők a veszteségek, a vegyszerfelhasználás, növelhető a kezelés biológiai hatása, a környezet biztonsága. Ma már több lehetőség kínálkozik a vegyszertakarékos, környezetkímélő növényvédelemre.
A Clearfield® gyomirtási technológia 2011 őszén vált elérhetővé a gazdálkodók számára. Az eltelt nyolc év alatt sok tapasztalatot, tanulságot szereztünk közösen. Elmondhatjuk, hogy a technológia sikeres, hiszen egy menetben tudunk védekezni a repcében előforduló egy- és kétszikű gyomnövények ellen a repce kelése után, anélkül, hogy lemondanánk a széles hatásspektrumról vagy a hosszú talajon keresztüli tartamhatásról. A technológia előnyei különösen a száraz őszökön domborodnak ki.
Néhány héttel a tenyészidőszak felén túl szükségét éreztem annak, hogy írjak egy összefoglalót az eddigi eseményekről. Ebben a részben két olyan témához szólnak hozzá szakértők, amelyek majdnem minden szemle alkalmával említésre kerültek. Az egyik a gyomirtás kérdésköre a szójában, a másik a fajták közötti különbség az azonos éréscsoport ellenére. Ez az áttekintés azoknak az olvasóknak kimondottan hasznos lesz, akik most csatlakoznak a cikksorozathoz, akik pedig a kezdetektől velünk tartanak, azok is hasznos információkhoz juthatnak a szakértői vélemények által.
A nyereséges repce fontos őszi feltétele a „ritka szép repce”, azaz a tág térállású, alacsony tőszámú és gyommentes állomány. Ettől és a jó tápanyag-gazdálkodástól várhatunk erőteljes őszi növekedést és rozettásodást, hogy tavasszal vastag szárral és sok oldalelágazással realizáljuk a repce nagy termőképességét.
A márciusban indított szója cikksorozat kapcsán sikerült olyan emberekkel beszélnem – én szívem szerint szakértőknek nevezném őket, de egyikük sem szerette azt, ha ilyen titulussal ruháztam fel –, akiknek jelentős múltja van, különösen a szójával kapcsolatban, mind a mezőgazdasági gyakorlatban, mind a mezőgazdasági kutatás terén. Megnyugtató módon, ezek a beszélgetések kivétel nélkül azt erősítették meg bennem, hogy Bényi gazda személyében, a hozzáállásának és gondolkodásmódjának köszönhetően a végeredménytől függetlenül sikerült egy követendő példát találnunk.
Az utóbbi években egyre többen ismerik fel az őszi gyomirtás előnyeit. Ma már 100 ezer hektárt meghaladó területen alkalmazzák a termelők, és aránya évről évre növekszik.
Az utóbbi években egyre többen ismerik fel az őszi gyomirtás előnyeit. Ma már 100 ezer hektárt meghaladó területen alkalmazzák a termelők, és aránya évről évre növekszik.
Az utóbbi pár évben tapasztalt viszonylagos termőterület-csökkenésük ellenére kalászos gabonát egy-egy gazdaságban továbbra is nagy területen termesztenek. A sikeres és gazdaságos termelés érdekében fontos e kultúrákat gyommentesen tartani. A kalászosok gyomirtása a növénytermesztési technológiánk fontos eleme, mivel a terjedő gyomnövények nagy terméskiesést és minőségromlást okozhatnak.
A termesztési szezon végén érdemes szétnézni a kukoricatarlón, megnézni esetleg mi maradt ki a gyomirtásból a táblákban, illetve jó alkalom arra, hogy megtaláljuk azokat a gyomfajokat, egyedeket, amelyek túlélték a szezont. Jelenlétük utalhat arra, hogy nem tökéletes a technológia, amit alkalmaztunk, módosítani kell a következő évben a dózisokat, a készítményeket, netán a kijuttatás időzítését, de jelentheti azt is, hogy az egyoldalú herbicidhasználat miatt rezisztens egyedek maradtak a területünkön.
A fajszintű pontos meghatározás (taxon szintű identifikáció) számos élethelyzetben kiemelkedően fontos ismeret és ez a tény nem szűkíthető kizárólag a gyomirtási tevékenységünkre.
Az idei szezonban ismét a termelők rendelkezésére áll a Syngenta integrált kalászos csomagajánlata Kalászos Start csomag néven. A kiváló ár-érték arányú csomagot elsősorban a búzatermesztő szakemberek figyelmébe ajánljuk.
Egyre több tudományos munka, szakmai előadás, ismeretterjesztő cikk foglalkozik hazánkban is a növényvédőszer-rezisztencia kérdéskörével, mely problémával a növényvédelem mindhárom fő szakterülete (gyom, rovar, gomba) egyaránt érintett. Az ALS-gátlókra rezisztens fenyércirok, a piretroid rezisztens repcefénybogár, a strobilurin rezisztens szőlőlisztharmat megjelenése is továbbgondolásra ösztönzi mind a növényvédő szer gyártókat, mind a gazdákat.
Mire számíthatunk az idei tavaszon? Az évelő gyomnövények erős fertőzésére – a mezei acat elöntötte az országot az elmúlt években, a fenyércirok újabb értékes területeken jelent meg – és a szokatlan, hektikus időjárás miatt felborult gyomnövény-csírázás dinamika miatt elhúzódó gyomkelésre. Annak érdekében, hogy eredményesen tudjunk védekezni ilyen nehéz gyomosodási viszonyok mellett, készüljünk profi megoldással.
A gyomnövények elleni küzdelem a növénytermesztéssel egyidős feladat a földműveléssel foglalkozó ember számára. Ujvárosi Miklós, a hazai gyomirtási kutatások úttörőjének megfogalmazása szerint szántóföldeken gyomnak nevezünk minden olyan növényt, amelyet nem vetettünk, hasznot nem hoz és jelenléte káros legalább azzal, hogy a vetett növény elől elfoglalja a helyet vagy felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét. Ez a meghatározás érvényes a kerti és szőlőkultúrákra is.
A folytonosan változó talajhasználatnak és termesztési intenzitásnak, mi több a szakadatlan behurcolásoknak következtében a Kárpát-medencében élő növénytermesztőknek más és más gyomnövényekkel kellett megküzdeniük a történelem egymást felváltó korszakaiban.
A hatás és a visszahatásból adódó kölcsönhatásnak (interakció) nevezett jelenség jól ismert fogalom – fizikából. Szűkebb szakterületünkön, a mezőgazdaságban úgyszintén létezik, csak mivel még nem érettségi tétel, kevesen futtatják végig a gyakran emlegetett „józan paraszti ész” algoritmusán.
Szántöldjeink évelő gyomokkal erősen fertőzöttek. Mezei acat, fenyércirok kolóniák keserítik meg kultúrnövényeink életét. Tegyünk ellene, hogy visszanyerjük a termőföldjeink kultúrállapotát!
Szántöldjeink évelő gyomokkal erősen fertőzöttek. Mezei acat, fenyércirok kolóniák keserítik meg kultúrnövényeink életét. Tegyünk ellene, hogy visszanyerjük a termőföldjeink kultúrállapotát!
Magyarországon a nagy szántóföldi növénykultúrák (kukorica, őszi búza, napraforgó, őszi káposztarepce) ill. a nagyobb területen termesztett gyümölcsös növényfajok (alma, szőlő) esetén a gyomirtás nagyrészt megoldott, a gazda sokféle megoldás közül válogathat a gyomproblémákhoz ill. a lehetőségeihez, pénztárcájához igazodva.
Éghajlatváltozás, hatóanyag-kivonások, fajtaváltás, egyszikű gyomok terjedése, őszi rovarkártétel és gabonavírusok… A sort még természetesen lehetne folytatni. Az eredője mindezen tényezőknek az, hogy ha jövedelmezően szeretnénk a jövőben is kalászos gabonát termelni át kell gondolnunk az eddig alkalmazott technológiai elemek hatékonyságát, és ha indokolt, változtatnunk/fejlesztenünk kell.
Változó világunk változó körülményekkel szembesít bennünket, egy folyamatosan átalakuló színtéren kell helytállnunk.
A termesztett kultúrák növényvédelmében a gyomirtásnak kulcsfontosságú a jelentősége. A termesztés sikerének az alapja a táblák gyommentességének biztosítása az egész vegetációs időszak folyamán.
Manapság a növénytermesztésben egy új „reformkort” élünk meg. Az elmúlt évtizedben olyan léptékű technológiafejlesztésnek vagyunk a szemtanúi, alakítói, felhasználói és egyben „elszenvedői”, amely alapjaiban alakítja át az egész termesztéstechnológiánkat.
Nézzük ízelítőül azokat a felhasználási területeket – kizárólag a lágy- és fásodó szárú növényeink köréből –, amikről már csak megfakult lapok tájékoztatnak minket.
A repce gyomirtási technológiájának kiválasztását számos tényező befolyásolja. Az elmúlt években bekövetkezett néhány olyan „jelenségre” szeretném felhívni a figyelmet, amely vagy amelyek jelentős szerepet játszottak, ill. játszanak a jövőben a technológia megválasztásában.
Webkonferenciát tartott az FMC-Agro Életre kelt(ő) védelem címmel, amiben a szántóföldi növényvédelem és növénykondicionálás gyakorlatban is hatékony megoldásait mutatták be a több száz érdeklődőnek. A szakmai rendezvényen a cég területi szakmérnökei és szaktanácsadói beszélgettek az első órában Fazekas Károly kereskedelmi igazgató, a másodikban pedig Kovács Gyula ügyvezető vezetésével. A közeljövő aktuális témáiból szemezgettünk.
2021-ben több újdonsággal is piacra lép a UPL. A hazai leányvállalat – a UPL Hungary Kft. – képviselői online konferencia keretében ismertették az innovációkat.
A benszulfuron-metil története régi időkre nyúlik vissza: a szulfonil-urea hatóanyagok közül a második volt a sorban. Alapvetően a rizsben található kétszikű gyomok irtására fejlesztették. Kalászosokban történő használatát 2009 óta vizsgálják. A hatásspektrum bővítéséhez a fejlesztők egy kombinációs partnerrel egészítették ki a készítményt, amely – számos vizsgálat alapján – a metszulfuron-metil lett.
Termesztett kultúrnövényeink közül talán a napraforgó az, amelyik a legszélesebb körű genetikai variációkkal rendelkezik. Többek között szádor rezisztens, peronoszpóra rezisztens, magas, alacsony olajsavtartalmú és a legalább már három termesztésbe vont különböző típusú herbicidtoleráns vonalak. A termelőknek ezen kombinációik közül szükséges/lehetséges választaniuk. A napraforgó Magyarország egyik legjelentősebb kultúrnövénye lett, termőterülete évek óta meghaladja a 600 ezer hektárt.
Március hónap elérkeztével egyre inkább aktuálissá válnak a tavaszi mezőgazdasági munkálatok, így a gyomirtásokra való felkészülés. A határt járó gazdálkodók folyamatosan követik a kultúrnövények általános állapotát, a károsítók megjelenését, így a gyomnövények csírázását, kelését.
Termesszünk takarmány- vagy silókukoricát állatainknak vagy dolgozzunk a gabonapiacra, a gyomirtásban csak több, egymástól eltérő hatásmechanikájú permetszer kombinációjával maradhatunk a pénzünknél a szezon végén. A gyomos kukoricatábla ugyanis a gyom és kultúrnövény közötti versengés miatt a kukorica mennyiségi és minőségi paramétereit is veszélybe sodorja.
Cikksorozatunk negyedik részében a cél a gazdák szezonnak megfelelő tájékoztatása az agrárdigitalizáció, az adatalapú mezőgazdaság kérdéseiről és újdonságairól. Az anyagok elsősorban a gyakorlati kihívásokra és megoldásokra összpontosítanak, új ismereteket és összefüggéseket bemutatva az olvasóknak.
A tarlókezelés kihagyhatatlan művelési elem. Ezzel az egyszerű, jól tervezhető gyomirtási beavatkozással tudunk a legtöbbet tenni azért, hogy a területeinken ne szaporodjon a gyommagkészlet, visszaszorítsuk az állományból nehezen irtható, gyakran már rezisztenciát mutató évelőket. Utána egyszerűbb és hatékonyabb a következő évi gyomirtás.
HORSCH Transformer VF precíziós sorközművelő kultivátor és Cura ST precíz gyomfésű, mechanikai gyomirtásra. Horsch LEEB vontatott és önjáró szántóföldi permetezőgépek.
A Corteva Agriscience™ folyamatosan bővülő kínálatában megtalálhatóak a legújabb nemesítésű, kiváló minőségűPioneer® repce vetőmagok, valamint az új, innovatív növényvédelmi megoldások. Ez utóbbira jó példa a repce őszi gyomirtásában használható népszerű termékünk, a Belkar™.
Az őszi búza és az őszi árpa őszi gyomirtása viszonylag rövid múltra tekint vissza, mivel a gyomszabályozás ezen módja valamikor csupán a 2000-es évek elején indult el Magyarországon. Az akkor még „idegennek” tekintett technológia azóta folyamatosan terjed, és egyre népszerűbb a termelők körében.
Az utóbbi időben a kalászosok gyomflórája jelentős változásokon ment keresztül az országos gyomfelvételezési adatok szerint. A forgatás nélküli talajművelési technológiák elterjedése miatt az apró magvú gyomok és a fűfélék jelentősége megnőtt. A legfontosabb gyomfajok többsége ősszel vagy nagyon kora tavasszal csírázik.
Az őszi munkálatoknak már lassan mindenütt vége. Az utolsó simításokkal is leállnak a gépek, a permetezőket is kezdik téliesíteni. A terményárak még mindig magasak, és néha kicsit ki-ki ugrálnak az ablakon, és megnézik, hogy van-e hely felfelé. Jelen műtrágyaárak remélhetően nem maradnak ilyen magasan. A magas terményárnak nagyon sok hátulütője is van. Egyre többen kezdik tartani a markukat és le szeretnék felezni azt.
Az elmúlt évek őszi időjárása nagymértékű ingadozást mutat. Egyértelmű tendencia a hőmérséklet emelkedése és a csapadék mennyiségének csökkenése. Az őszi káposztarepce őszi gyomirtása ezért nehezen időzíthető, egyszerre kell védekeznünk a hagyományos őszi gyomfajok, valamint a szintén ősszel már megjelenő, melegigényes gyomnövények ellen. Még egy jól sikerült őszi gyomirtás esetén is gyakran szembesülünk azzal, hogy a tél folyamán, vagy kora tavasszal újra gyomosodik a repcénk.
Posztemergens gyomirtó szer magról kelő és évelő egy- és kétszikűek ellen takarmánykukoricában.
Magyarországon az elmúlt tíz évben felerősödött az őszi kalászos gyomirtó készítmények használata, így a tavaszi kalászos gyomirtó szerek fejlesztése kissé háttérbe szorult. De nem szabad elfeledkeznünk a tavaszi kalászos gyomirtó készítményekről sem, mert vannak olyan helyzetek, ahol csak a tavaszi gyomirtás lehetőségével tudunk élni. Jó példa erre, hogy a tavaszi vetésű kalászosokra (tavaszi árpa, tavaszi búza, zab) csak tavasszal kijuttatható gyomirtó szert használhatunk. Továbbá őszi kalászosokban, ha évelő gyomnövényünk van (mezei acat), vagy napraforgó árvakelés, akkor ezeket a problémákat is csak tavasszal használható kalászos gyomirtó készítménnyel tudjuk megoldani.
Még nem vagyunk túl a télen, az viszont jól körvonalazódik, hogy az elmúlt szezonhoz hasonlóan ez az évszak sem bővelkedett eddig csapadékban, az utolsó hetek kirívóan szeles időjárása pedig az ország több vidékén okozott porviharokat.
Az évek során a tavaszi kapás kultúrák gyomirtási technológiája átalakult. Míg régebben általános volt az alapkezelés, most a gyakorlat a célzott posztgyomirtásokra váltott. Ennek több oka is van, nemcsak a hatóanyagok visszavonása, hanem új technológiai elemek megjelenése, a fenyércirok rohamos terjedése, valamint az időjárás változása is. Számos termesztő csak állományban akarja kezelni a kétszikű kultúráját, mivel látja az irtandó egyszikű gyomokat. A Fitofop® minden olyan gazdálkodónak készült, aki költséghatékonyan akar megszabadulni az egyszikű gyomoktól.
A már szinte menetrendszerű, aszállyal érkező tavaszi fagyok miatt még fontosabb az alapművelés, gyomirtás minősége a tervezett terméseredmények bebiztosításához a kukoricatermesztésben is. A stressztűrés kitolása ugyanis elképzelhetetlen, ha kelés után az állomány a gyomokkal folytatott versengésre fecsérli el az energiáját. De melyik gyomirtó szer képes akár csapadékszegény időben is gyökeres megoldást kínálni az egy- és kétszikű gyomproblémákra?
Megújuló repceportfólió, újgenerációs fungicidek, többirányú nitrogénmenedzsment, biológiai megoldások felé történő elmozdulás. E fő témákra fűzte fel a Corteva Agriscience™ a Portfólió Farm idei szakmai programját, amelyet az ország négy régiójában, színvonalas bemutató keretében ismertettek a gazdákkal.
A modern növényvédelemben egyre inkább mérésekre, megfigyelésekre alapozva hozzuk meg az egyes kezelésekkel kapcsolatos döntéseket. A gyomok esetében már nem irtásról, hanem szabályozásról beszélünk, alapvetően a növényvédelmet az adott évi gazdasági kár elhárítására használjuk.
Az őszi kalászosok növényvédelmi munkáinak zömét tavasszal kell elvégezni. Azonban napjaink környezeti és gazdasági változásai a kalászosok termesztésében is bizonyos átalakulásokat indukáltak. Egyre gyakoribb az extrém időjárás (pl. ez évi aszály az alföldi régióban, illetve az igen magas hőmérséklet), a korábban megszokottól melegebb ősz, az enyhe, hótakaró nélküli tél, amely kedvez a növényállományokban károsító kártevőknek és az őszi gyomkelésnek.
Az elmúlt években jómagam is számtalan szakcikket olvastam különböző elektronikus és nyomtatott sajtóban, ami az őszi kalászosok őszi gyomirtásával volt hivatott foglalkozni. Mondhatnánk, hogy a téma már lerágott csont, nem lehet újat mondani, mi megragadja a figyelmet.
A 2022. év tavasza és nyara durván bizonyította, hogy hazánkban a növénytermesztésben minimum tényező a csapadék, a növények által a talajból felvehető víz. A többi meghatározó inputot vagy készen kapjuk (és van belőle elég, például napfény vagy CO2 a levegőben), vagy a termelő határozza meg (műtrágyaadagja, fajtaválasztás, növényvédelem stb.).
Az éghajlatunk átalakulása szemünk elött zajlik le. A meteorológiai mérések kezdete óta nem volt ilyen aszály hazánkban, mint az idén. Hatását, következményeit nagyon sokan leírták, jósolják. Ezek között viszont nem szerepel, hogy a repcetermesztőknek milyen kihívásokkal kell szembenézniük már most ősszel.
A repce maximális eredményéhez az egyik fontos feltétel a gyommentes állomány, hiszen a tág térállású, egyre alacsonyabb tőszámú vetések őszi gyomosodására minden esetben számítanunk kell. Eltérő termőterületeinket eltérő gyomflóra jellemzi, de az őszi gyomosodás, majd a tavaszi élőhely-, tápanyag- és vízért való versengés a kapás kultúrákhoz hasonló terméskieséssel fenyeget.
Kell egy olyan gyomirtó készítmény, amely megoldást nyújt az egyszikűek ellen, új, még nem nagy területen használt hatóanyagának köszönhetően megtöri a rezisztencia kialakulását, és hosszú tartamhatással rendelkezik a télen át csírázó fajok ellen.
Hazánkban az elmúlt időszakban felerősödött a veronika fajok (Borostyánlevelű veronika, Perzsa veronika) jelenléte kalászosainkban. A veronika fajok a nehezen irtható gyomnövények közé tartoznak, ellenük kevés posztemergens gyomirtó készítmény hatásos. A veronikák elsősorban a kalászosok bokrosodását gátolják, ezért célszerű ellenük minél előbb beavatkozni.
Az európai növényvédő szer hatóanyag felülvizsgálatok során 2021. december 15. után a terbutilazin-tartalmú készítmények engedélyokirata módosult, miszerint „bármely terbutilazin hatóanyagot tartalmazó készítményt ugyanazon a területen hektáronként háromévente egyszer, maximum 850 g terbutilazint tartalmazó dózisban lehet kijuttatni”. A döntés hátterében a talajvizek védelme áll.
Az Európai Unió Bizottsága a 2021/824 (2021. 05. 21.) számú végrehajtási rendeletében módosította a terbutilazin hatóanyagra vonatkozó felhasználási előírást. Ennek értelmében már az idei felhasználási évben jelentős változás lép életbe, figyelembe véve a tavalyi kijuttatásokat.
Tavaly nem volt bemosó csapadék, mégis hatékony volt a gyomirtás.
Sok egyéb más mellett, az idei év egyik nagy szakmai kihívása lehet a gyomirtási technológiák új szemléletű megtervezése a kukoricában. Mára ugyanis, még a rendszeres vetésváltás ellenére is jelentős mértékben lecsökkent azon kukoricaterületek nagysága az üzemi vetésszerkezetben, ahol ebben a gazdasági évben lehetőség nyílik még az EU 2022-ben bevezetett korlátozó rendeletének – miszerint ugyanazon a területen hektáronként háromévente egyszer, maximum 850 g/ha terbutilazin hatóanyag használható – betartása mellett ilyen típusú készítmények, illetve kombinációk alkalmazására.
A napraforgóban a felülkezeléses (Clearfield, Express stb.) technológiák térhódítása folyamatos és töretlen volt az elmúlt években. Már elértünk odáig, hogy olajnapraforgómag-termesztés gyakorlatilag 100%-ban ilyen hibridekkel történik. A felülkezeléses technológia átalakította az egyszikű gyomok elleni védekezést is, mert nagyon sokan nem tesznek ki ellenük hatásos alap gyomirtó szert, mivel állománykezeléssel oldják meg.
A repce maximális eredményéhez az egyik fontos feltétel a gyommentes állomány, hiszen a tág térállású, egyre alacsonyabb tőszámú vetések őszi gyomosodására minden esetben számítanunk kell.
A repcetermesztés technológiája sokat változott az elmúlt években, hiszen a széles sortávú és szemenkénti vetésű repcék is egyre gyakoribbak. A kivetett csíraszám is alacsonyabb, ennek a következménye, hogy a repce gyomelnyomó képessége drasztikusan lecsökkent, de egy új gyomirtási technológiával sikeresen megvédhetjük a növényünket.
Az őszi kalászosnövények ősszel elvégzett herbicides kezelésének növényvédelmi és munkaszervezési előnyeit a gazdálkodók egyre inkább felismerik, az ősszel gyomirtott gabona területe növekszik.
A repce maximális eredményéhez az egyik fontos feltétel a gyommentes állomány, amit nem is olyan egyszerű megvalósítani pl. a közönséges zsomborral erősen fertőzött mezőségi talajokon vagy a szintén keresztesvirágú pásztortáskával jól meghintett vékonyabb erdőtalajokon. Az is előfordul, hogy a megengedett 750 g/ha metazaklór-tartalom vagy pusztán csak a túl korán elvégzett korai posztemergens gyomirtás tartamhatása bizonyul rövidnek és az enyhe novemberi időjárás, vagy egy lassabb sorzáródás következtében csírázik ki újabb pipacs, székfű-féle vagy más, a repcével hosszan versengő gyomfaj.
Hogy miért lett fontos a gabonafélék őszi gyomirtása többtényzős, egyre hosszabb történet. Párat említek közülük: elsőként az egyszikű gyomok, köztük is a széltippan egyre tömegesebb megjelenése említhető. Az aszályos nyarakon a kétszikű gyomok magvai elfekszenek, csak a kultúrnövényekkel együtt kelnek, a hosszú enyhe őszi időjárás és a gabonára kitett műtrágya is igen jó körülményeket biztosítanak a fejlődésükhöz. Az enyhe, sokszor fagymentes téli idő is erősíti őket, elvonják a tápanyagot és az éltető vizet.
Jól ismert tény, hogy ha minél korábban gyommentesítjük a kukoricát, akkor az tonnákban mérhető termést ment meg. A kalászosokban kevés adattal rendelkezünk arra nézve, hogy a gyomirtás időzítése milyen jelentőséggel bír a termésre nézve. A lényegesen nagyobb tőszáma és a hosszabb tenyészideje miatt azt gondolhatnánk, hogy ennek nincs akkora jelentősége.
Sok csapadék várható átmeneti enyhüléssel
