A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye újabb területein igazolta a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét.
Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével – közölte az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság az Agro Naplóval.
Az egészséges állomány és a minél nyereségesebb tejtermelés érdekében a higiénikus fejésnek több szempontnak is meg kell felelnie. Milyen megoldásokkal biztosítható a megfelelő tőgyápolás és -higiénia? A téma szakértői erre tesznek javaslatokat.
Ágazattól függetlenül egyre nagyobb kihívást jelent a termelői oldalon előírt higiéniai feltételek megteremtése és a szigorú szabályok betartása.
Ami a szabad szemmel látható egyes kártevőknél (alombogár, madártetű atka, légy stb.) egyértelmű, hogy az adott irtószertől elpusztul-e vagy sem, a szemmel nem látható mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák, oocysták, féregpeték) esetében csak mikrobiológiai módszerekkel (tenyésztés, mikroszkóp, PCR stb.) tudjuk a hatást ellenőrizni.
A probléma: Tartós fagypont alatti időjárás esetén a kültéri lábfertőtlenítők befagynak. Azonban használatuk elengedhetetlen az állattartó telepek higiéniájának megőrzése szempontjából. Mit lehet tenni ebben az esetben?
Takarítás, tisztítás, fertőtlenítés – kiemelt jelentőséggel bíró területek az élelmiszerlánc-biztonságban, hiszen a megfelelő higiénia kialakítása, fenntartása az élelmiszerek biztonságát és minőségét befolyásolja. A nem megfelelő hatékonyságú, vagy rosszul használt fertőtlenítő szerek súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthetnek.
Az afrikai sertéspestis (ASP) vírus Magyarország területére történő behurcolásának megakadályozása érdekében dr. Kardeván Endre államtitkár, országos főállatorvos elrendelte az ukrán-magyar határszakaszon belépő tehergépkocsik és egyéb gépjárművek fertőtlenítését.
A fertőtlenítés eredményessége nem csupán egy hatékony, széles hatásspektrumú fertőtlenítőszer használatán múlik, hanem az azt megelőzően szakszerűen elvégzett tisztítási folyamaton is. A telepi járványvédelmi programok részeként a fertőtlenítésre kiemelt figyelmet kell fordítani.
A korunkra jellemző gyors eredményekre való törekvés az állattenyésztésben is megjelenik, hiszen a gazdálkodók egyre nagyobb növekedési erélyű fajtákkal dolgozhatnak. Ez a tulajdonság viszont párosul azzal, hogy ezek a fajták genetikailag gyengébb immunrendszerrel rendelkeznek, fogékonyabbak a különböző betegségekre.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni mennyire lényeges az állattartó telepeken a rendszeresen, megfelelően alkalmazott higiéniai rendszer. A szarvasmarha nevelése során talán a legnagyobb súlya a borjúnevelésnek van, hiszen ez ad alapot annak, hogy egészséges, betegségekkel szemben ellenálló, fejlett egyedekké váljanak. Ez az időszak az állatok fél éves koráig tart. Ebben a hat hónapos periódusban van a legnagyobb növekedési erély, ennek megfelelően alaposan, körültekintően kell foglalkozni a szarvasmarhák eme korcsoportjával.
A gazdasági haszonállataink környezetében, az istállókban, a technológiai berendezések és eszközök felületein, a levegőben, a gondozók ruházatán, de még a bőrfelszínen is kórokozók milliárdjai tanyáznak. Általában ezek ellen elegendő védelmet biztosít a szervezet immunrendszere, amelynek egyik fontos védővonala a bőr. A bőr egyfelől fizikai akadályt képez, másfelől savas védőköpenye által vegyi védelmet is biztosít. Amennyiben felszínén „valamilyen okból” kifolyólag folytonossági hiány, vagyis sérülés keletkezik, a kórokozók szabad utat találhatnak a szervezet belseje felé. Ráadásul az elhalt szövettörmelékek, sérült szövetszélek meleg, nedves közege ideális táptalajt is jelentenek a kórokozók számára. A sérülések ellátásánál ezért rendkívül fontos, hogy ezeknek a mikrobáknak a bejutását, megtelepedését, vagyis a seb elfertőződését és annak következményeit lehetőség szerint a lehető leggyorsabban megakadályozzuk. Minél hamarabb kezeljük tehát a sérülést, annál kisebb a fertőzés kockázata.
… sok az eszkimó, kevés (egyre kevesebb) a fóka…
Az árutojás elõállító gazdaságok (mint minden állati terméket elõállító gazdaság) kiemelt figyelmet kaptak az utóbbi években állatjóléti szempontból a vásárlók részérõl. Az igények jelentõs szigorításokat generáltak az elhelyezési körülményekben, ennek egyik eredménye a hagyományos rendszerek megszüntetése. Kérdésként merül fel, hogy a jelenleg is alkalmazható tartási módok higiéniai szempontból miként teljesítenek.
Korábban számos alkalommal felhívtuk a figyelmet a telepi higiénia fontosságára az állattartó telepeken és azok létesítményeiben. Soron következõ cikkünkben a kacsa- és lúdtartó telepekkel foglalkozzunk egy kicsit részletesebben.
Idén májustól kizárólag szalmonella-mentes baromfihús kerülhet a boltok kínáló pultjaiba. Cikkünkben szeretnénk röviden ismertetni azokat a területeket, ahol a termelõ saját maga is jelentõs szerepet vállalhat a szalmonella-mentes végtermék elállításának folyamatában. A farmon kívülálló egységek feladataitól jelen esetben eltekintünk.
A gyakorlatban alkalmazott fertõtlenítéssel kapcsolatban szinte minden esetben elvárásokat fogalmazunk meg. Alapkövetelmény, hogy a kitûzött cél a lehetõ legjobban teljesüljön.
A tõgygyulladás (mastitis) a tehéntõgy külsõ mechanikai, kémiai vagy biológiai behatásra adott válaszreakciója. A mastitis kialakulásának hajlamát más egyéb tényezõk (genetika, környezet, takarmányozás, fejéstechnológia stb.) is befolyásolják. Ezek hatására a beteg tõgy az általa termelt tej összetételének megváltoztatásával és csökkent termeléssel reagál.
Az állati eredetû termékek minõségével szemben támasztott piaci igények, valamint a napirenden lévõ szalmonella-mentesítési elõírások ismeretében a baromfitartás ma már nem képzelhetõ el komplett telephigiéniai rendszer nélkül.
Az állattartó telepek kiváló biológiai biztonsága érdekében meghozott intézkedések igazi sikere a részletekben rejlik. A telep specifikusan kialakított komplett higiéniai programot nagy odafigyeléssel, következetességgel, a részletekre aprólékosan figyelve kell végrehajtani.
A szalmonella elleni küzdelem és a növekvõ higiéniai elvárások az istálló fertõtlenítési eljárások teljes átgondolását igényli. Fokozott figyelmet kell szentelni a termelési idõszakban a folyamatos inputként a telepen kívülrõl érkezõ kockázati tényezõre, a takarmányra és az ivóvízre.
Az Európai Unió Salmonella-mentesítési törekvései a magyar állattartók teljes szemléletváltását igényli, ha nem akarnak az európai piacokról gyorsan kiszorulni. A Salmonella elleni küzdelem és a növekvõ higiéniai elvárások az istálló fertõtlenítési eljárások teljes átgondolását igényli.
A nagyüzemi tehéntartás és a gépi fejési módszerek, összhangban a vonatkozó 1/2003.(I. 8.) FVM-ESzCsM rendelettel, a fokozott higiéniai követelmények biztosítása érdekében, megkövetelik a különbözõ vegyi anyagok jelenlétét a fejõházban és a tejházban.
Magyarországon kivétel nélkül mélyalmos technológiával tartjuk húscsirkéinket és a tojótyúktól eltérõen, a tartás nem különül el nevelõ és termelõ fázisra, pontosabban mindez egy termelõtérben, folyamatosan történik. A kikelt csibék nevelése közvetlenül a termelõistállókban kezdõdik és tart egészen a hízlalás befejezéséig.
Ami a szabad szemmel látható egyes kártevőknél (alombogár, madártetű atka, légy stb.) egyértelmű, hogy az adott irtószertől elpusztul-e vagy sem, a szemmel nem látható mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák, oocysták, féregpeték) esetében csak mikrobiológiai módszerekkel (tenyésztés, mikroszkóp, PCR stb.) tudjuk a hatást ellenőrizni.
Az afrikai sertéspestis fenyegetettségének árnyékában nem árt tisztában lenni a kórokozó terjedésének lehetőségeivel és a védekezés elemeivel. Tekintve, hogy a betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina, így az érintett területeken, telepeken a gazdasági kár jelentős, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni.
Egyre gyakrabban találkozunk fertőtlenítőszereket eladni szándékozó cégek képviselőivel, akik pluszszolgáltatásként gyorstesztet végeznek ATP-t kimutató készülékkel a fertőtlenítés után, azt állítva, hogy a hagyományos mikrobiológiai vizsgálatokkal szemben – amelyek legalább 2-3 napot igényelnek – ők azonnal meg tudják „mérni” a fertőtlenítés sikerességét. Vigyázat, ezek az emberek vagy nem értik, nem tudják, hogy mit csinálnak, vagy csupán félinformációkkal dolgoznak, ami szintén nagyon veszélyes lehet!
Az állattenyésztők célja, hogy nyereséget termelve, egészséges élelmiszer alapanyagot állítsanak elő. Ehhez bármely gazdasági haszonállat esetében rendelkezésre áll a kiváló genetikai háttér, ezért a biztonságos élelmiszer előállításának a kulcsa a biztonságos környezet kialakításában rejlik. Az állattartók akkor lehetnek sikeresek, ha állataik egészséges környezetben, egészségesen fejlődve termelnek.
A rendszerváltás idején, 20-21 éve új színfoltként alakultak az első olyan vállalkozások, melyek új típusú fertőtlenítőszereket, takarítási-fertőtlenítési technológiákat hoztak be a hazai állattenyésztésbe.
Az afrikai sertéspestist okozó vírusra kontinensünkön a vaddisznó és a házisertés fogékony. Szerencsére humán vonalon nem okoz megbetegedést, állatról emberre nem terjed (nem zoonózis), így közegészségügyi jelentősége nincs.
Újra itt van – és mondhatnánk, hogy szinte már menetrendszerűen – a baromfitartó telepek életében jelentős gazdasági károkat okozó megbetegedések egyike: a madárinfluenza. Ez év márciusában Bács-Kiskun megyében a madárinfluenza egyik altípusának (H5N8) megjelenését igazolta a hatóság.
A termelési eredmények optimalizálása érdekében a baromfitelepeknek magas egészségügyi státuszra kell törekedniük, hogy a betegségmegelőzés költségei kordában tarthatóak legyenek. Ez egy hatékony biológiai biztonsági program helyi viszonyokra adaptált kialakításával, többek között a telep szigorú tisztítási és fertőtlenítési protokolljával valósítható meg.
A nagy teljesítményű haszonállatok (baromfifélék, sertés) és az egyre gyakoribb hosszú nyári forróság nélkülözhetetlenné tette az állattartó épületek hűtését, az ún. hűtőpanelek alkalmazását. A technológiai fejlesztés azonban itt sem járt együtt a higiéniai, járványvédelmi szempontok figyelembevételével, és az alapvető kérdés, hogy hogyan fogjuk tisztítani és fertőtleníteni az új technológiai berendezéseket sok esetben megválaszolatlan maradt.
Energetikai vészhelyzet: Több cég kerülhet állami felügyelet alá
