Ígéretesen indult az év a Budapesti Értéktőzsdén, a BÉT első számú indexe, a BUX index 45 339,2 ponton zárt, amely a decemberi hónaphoz viszonyítva 3,5 százalékos növekedést jelent.
Amellett, hogy a tőkepiacok globális visszaesése a budapesti parketten is jelentősen éreztette hatását, a szeptember rendkívül mozgalmas hónapnak bizonyult a Budapesti Értéktőzsde életében.
A Fed a szeptemberi ülésén egyelőre nem „robbantott”, vagyis nem emelt az irányadó rátájának szintjén. A döntést követő közleményben, illetve a sajtótájékoztatón is hangsúlyozta a jegybank, hogy a tartás okai a világgazdasági, ezen belül a kínai növekedéssel kapcsolatos aggodalmak, a tőkepiacokon látható magas volatilitás, valamint az alacsony amerikai infláció és a nem kielégítő amerikai munkaerő-piaci kondíciók. Janet Yellen, Fed elnökasszony a sajtótájékoztatón jelezte, hogy az idei hátralevő két ülés (október és december) valamelyikén megkezdhetik a kamatemelést. Érdekes adalék, hogy a válság idején 2008-ban az októberi és a decemberi üléseken történt kamatvágásokkal állították be a nulla százalékos alapkamatot. Akár szimbolikus értékű is lehet, hogy 7 év után idén decemberben nyúl hozzá az alapkamat szintjéhez a Fed.
Bár eltűnt a patient kifejezés az amerikai jegybank kamatdöntését követő közleményből és ezzel lehetővé vált a júniusi kamatemelés, a várt kamatpályát erősen lefelé tolta a Fed, amit részvénypiaci rali és dollárgyengülés követett.
2011 eleje óta a legjobb növekedést produkálta az eurózóna tavaly év végén. Ehhez hozzátéve a gyengülő eurót, az EKB márciusban induló eszközvásárlási programját és az energiaárak alakulásához kapcsolódó pozitív keresleti sokkot, javultak az idei évre vonatkozó várakozások, ráadásul úgy tűnik, Görögországgal is sikerül megállapodni egy reformtervezetről.
Az amerikai gazdaság korábban vártnál jobb teljesítménye következtében a tengerentúlon már arról beszélnek, hogy az eszközvásárlási program októberi kivezetését követően már jövő június előtt megkezdődhet a kamatemelési ciklus. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy az eurózóna motorjaként funkcionáló Németország nem tud tovább gyorsulni, ami tovább nehezíti az Európai Központi Bank dolgát.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően, csökkentette júniusban a kamatokat az EKB, illetve ezzel párhuzamosan egy új hitelezési programot is meghirdetett, ezzel próbálva életet lehelni az eurózóna gazdaságába, illetve elhárítani a deflációs veszélyt. Eközben a Fed megemelte 2015-re és 2016-ra vonatkozó kamatvárakozásait, az amerikai jegybank már jövő júniusban megkezdheti a kamatemelési ciklust.
2018 második felében fokozódtak a globális növekedési kilátások romlásával kapcsolatos aggodalmak, részint az USA és Kína között feszülő kereskedelmi háború következményei, részint egyedi, ország- vagy térségspecifikus tényezők miatt. A világ vezető jegybankjai ezzel összhangban az év elején még szigorodó monetáris politikát hirdető kommunikációjukat az év végéhez közeledve sokkal óvatosabb hangvételűre cserélték. Ezt követően idén márciusban az EKB újabb, hitelezést támogató program, míg a Fed a további szigorítás szüneteltetése mellett tette le a garast.
A világ vezető jegybankjainak monetáris politikája 2018 második felében változott meg, amikor az elkezdett, illetve kilátásba helyezett szigorítás – kamatemelések, pénzmennyiséget szűkítő programok – leállítása, elnapolása került napirendre.
Gyenge gazdasági teljesítményt mutatott az Európai Unió a második negyedévben, különösen a magországok.
Az árstop kivezetését kéri a NAK, a gazdák és az élelmiszergyártók
