A jövő év elején indulhat a kamatemelési ciklus az USA-ban- Az eurózóna továbbra sem találja a gazdasági növekedés gyorsulásának útját

Agro Napló
Az eurózóna továbbra sem találja a gazdasági növekedés gyorsulásának útját

A várakozások szerint a harmadik adatközlés alkalmával 4,5%-ra módosul majd (az első két publikáció 3,8%-ot, majd 4,2%-ot jelzett) az amerikai gazdaság második negyedéves évesített növekedési üteme. Bár augusztusban a munkapiacról és az ipari szektorból is érkezett egy-egy gyengébb adat, miközben a maginfláció meglepetésre csökkent, összességében szinte bizonyos, hogy a mennyiségi lazítás harmadik körének októberi lezárását követően a jövő év első hónapjaiban elindul a kamatemelés a tengerentúlon. Szeptemberi ülésén a Fed megerősítette ezt a piaci várakozást, amikor a céljainak megfelelő inflációs előrejelzést, a korábbinál kedvezőbb munkanélküliségi prognózist, valamint a hosszú távú egyensúlyi dinamikánál gyorsabb gazdasági növekedésre vonatkozó várakozást tett közzé. (1-2. ábra.)



  

Ennek megfelelően felfelé módosultak az alapkamat alakulására vonatkozó Fed-várakozások is, 2015 végére 1,35%-os (korábban 1,15%), egy évvel későbbre 2,85%-os Fed Fund rate-re számít az amerikai jegybank. Piaci vélemények szerint a várt pályával kapcsolatos kockázatok felfelé erősebbek (főként a bérnövekedés feltételezhető gyorsulása miatt), ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy ha a munkapiaci és az ipari termelésben látott gyengébb adat esetleg megismétlődne, az akár a kamatemelési ciklus elhalasztására vonatkozó spekulációt, esetleg a dollár erősödésének lassulását/leállását is hozhatná. (3-4. ábra.)

  


 

  

Miközben az Egyesült Államok a hosszú távú egyensúlyi szintje feletti növekedéssel épp ledolgozza a 2008-as pénzügyi válság hatására a jövedelemtermelő képességében elszenvedett veszteséget, az eurózóna továbbra sem találja a növekedés útját. Szeptemberben a németországi ZEW-index sorrendben a nyolcadik havi összevetésű esést szenvedte el, és a várakozások szerint a Markit feldolgozóipari indexe és az IFO is csökkenhetett az eurózóna legnagyobb gazdaságában. A júliusi és az augusztusi rövid bázisú konjunktúraadatok alapján az eurózóna növekedése nem gyorsult a harmadik negyedévben, ami az infláció további mérséklődésével és az EKB első célzott bankrendszeri likviditási tenderét övező visszafogott érdeklődéssel (az elméletileg lehetséges 200 milliárd euró körüli maximális lehívással szemben a tényleges hitelfelvétel 82 milliárd euró volt) növeli a nyomást a központi bankon, hogy minél hamarabb újabb intézkedéseket (tényleges mennyiségi lazítást) jelentsen be. A piaci várakozások alapján az idei év végén indíthat átfogó eszközvásárlási programot az EKB. (5-6. ábra.)

  



  

Bár Kelet-Közép-Európában is lassulást hozott a gazdasági növekedésben az év középső szakasza, az általános várakozások szerint a következő egy-két évben érdemi növekedési előnye lehet hazánk régiójának az eurózónához képest. Ebben fontos szerepet játszanak az elmúlt negyedévekben felpörgött EU-s kifizetések, valamint az, hogy az eddig ismert adatok alapján a régiós növekedés motorját, az exportra termelő feldolgozóipart egyik országban sem ingatták meg a közelmúlt világpolitikai feszültségei (főként az ukrán-orosz konfliktus).   

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!