A gazdaságátadási szerződés nem egy új típusú szerződés, hanem a Polgári Törvénykönyvben meghatározott szerződéstípusokat, az adásvételi, az ajándékozási, a tartási és az életjáradéki szerződést takarja, így mindazon kérdésekben, amelyekről a törvény nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. Gazdaságátadási szerződés típusai

A gazdaságátadási szerződésben a felek a megegyezésük alapján köthetnek

a. adásvételi szerződést: a gazdaságátadó a gazdaság tulajdonjogát és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat átruházza a gazdaságátvevőre, a gazdaságátvevő pedig átveszi azokat és megfizeti azok vételárát;

b. ajándékozási szerződést: a gazdaságátadó a gazdaság tulajdonjogát és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat ingyenesen átruházza a gazdaságátvevőre, a gazdaságátvevő pedig átveszi azokat;

c. tartási szerződést: a gazdaságátadó a gazdaság tulajdonjogát és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat átruházza a gazdaságátvevőre, a gazdaságátvevő pedig a gazdaságátadót, illetve a gazdaságátadó által megjelölt személyt haláláig körülményeinek és szükségleteinek megfelelően ellátja, gondozza;

d. életjáradéki szerződést: a gazdaságátadó a gazdaság tulajdonjogát és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat átruházza a gazdaságátvevőre, a gazdaságátvevő pedig a gazdaságátadónak annak haláláig meghatározott pénzösszeget (vagy más helyettesíthető dolgot) időszakonként visszatérően átad.

A felek megállapodhatnak úgy is, hogy a gazdaság egyes elemeire egyik szerződéstípus, más elemeire másik szerződéstípus szabályait alkalmazzák. E négy szerződéstípusra vonatkozó rendelkezéseket a felek kiegészíthetik a mező-, erdőgazdasági célú földek használatával, ha a felek megállapodása alapján a gazdaságátadó a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogát megtartja. A gazdaságátadási szerződésben meg kell határozni a gazdaság minden egyes eleme vonatkozásában, hogy milyen szabályok alapján kerül átruházásra.

2. Gazdaságátadási szerződés tartalma

A törvény meghatározza, hogy a gazdaságátadási szerződésnek mit kell tartalmaznia. Mint az már említésre került, pontosan, egyértelműen beazonosíthatóan meg kell határozni a gazdaság elemeit, és meg kell határozni minden elem értékét.

A gazdaság részét képezi a gazdaságátadó tulajdonában vagy használatában lévő, a mező- és erdőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges

• mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld, egyéb ingatlan,
• a mező- és erdőgazdasági tevékenység eredményeképpen létrejövő ingóságok, jószágok, termények,
• vagyoni értékű jogok,
• támogatások,
• engedélyek,
• és az ingatlanokhoz és ingóságokhoz kapcsolódó polgári szerződések,
• esetenként a gazdasághoz kapcsolódó gazdasági társaságban való vagyoni részesedés.

Ha a felek nem tisztán alkalmazzák valamelyik szerződéstípust, akkor meg kell határozni, hogy az egyes elemek milyen szerződéstípus alapján kerülnek átadásra. Fel kell sorolni a gazdaság egyes elemeihez tartozó szerződéseket, amelyekben a gazdaságátvevő a gazdaságátadó helyébe lép, és egyértelműen rögzíteni kell, hogy a gazdaságátvevő megismerte a szerződések tartalmát. Szintén fel kell sorolni, hogy a gazdaság működtetéséhez kapcsolódó mező- és erdőgazdálkodási tevékenységek folytatásához milyen hatósági engedélyek, bejelentések, hatósági nyilvántartásba vétel szükséges és egyértelműen rögzíteni kell, hogy a gazdaságátvevő megismerte azokat. Fel kell sorolni a közvetlen támogatásokat, folyamatban lévő eljárásokat és a II. pilléres támogatásokat, benyújtott és el nem bírált kérelmeket, és egyértelműen rögzíteni kell, hogy a gazdaságátvevő megismerte azokat.

Ha a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő együttműködési időszakban állapodtak meg, akkor a gazdaságátadási szerződésben rendezniük kell az együttműködéshez szükséges szabályokat, meg kell határozniuk az együttműködés időtartamát.

3. Általános szabályok

A gazdaságátadási szerződést közjegyző vagy ügyvéd készítheti el, és ellen kell jegyezniük. Az alkalmazandó földforgalmi szabályok1 alapján egy átadó esetén 5 példányt, két átadó esetén 6 példányt (még több átadó esetén ennek megfelelő számban) kell aláírni és egy példányt ún. biztonsági okmányon kell kiállítani. Mint az az előzőekben is szerepelt, a gazdaság átvevője csak egy személy lehet, míg az átadói oldalon többen is állhatnak.

A törvény alapján a gazdaságátadási szerződés megkötését követően a gazdaságátadó az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartandó – az átadott gazdaságot érintő – új tevékenységet nem kezdhet, a gazdaság elemei tulajdonjogának átadását követően a gazdasághoz kapcsolódó, az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartandó tevékenységeit törölni kell, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartásban nyilvántartandó erdőgazdálkodói jogokat és kötelezettségeket – a haszonvételi joggyakorlás kivételével – nem gyakorolhatja. Tehát a gazdaságátadónak a tevékenységét be kell fejeznie, mivel a gazdaságátadás célja, hogy a gazdaságátadó befejezze tevékenységét, és ne kezdjen új mező- és erdőgazdasági tevékenységbe.

A gazdaságátadási szerződéssel átadott gazdasági társaság vagyonából való részesedés, szövetkezetben szövetkezeti részesedés, erdőbirtokossági társulatban való társulati érdekeltség esetében a tulajdonostársak nem élhetnek a társasági szerződésben, alapszabályban, alapító okiratban, jogszabályban meghatározott elővásárlási jogukkal (miként a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek esetében sem az elővásárlásra jogosultak) annak érdekében, hogy a gazdaság átvétele a gazdaság egészében valósulhasson meg.

4. Adásvétel szabályai

A gazdaságátadási adásvételi szerződésre az ismert, a Ptk.-ban meghatározott szabályok vonatkoznak, azzal a kivétellel, hogy nem alapítható visszavásárlási jog, elővásárlási jog, vételi jog és eladási jog, és a felek megtekintésre vételben és próbára vételben nem állapodhatnak meg. E korlátozásokat a gazdaságátadási szerződésnek az átadó és az átvevő személyére, valamint a gazdaságra mint vagyonra vonatkozó sajátosságai indokolják.

5. Ajándékozás, tartás és életjáradék szabályai

Az ajándékozási, tartási és életjáradéki szerződés esetében is csak az általános szabályoktól való eltéréseket tartalmazza a törvény. Az általános szabályoktól való eltéréseket a gazdaságátadás folyamatának véglegessége indokolja, mivel a gazdaságátadó élethelyzetének (korának, egészségi állapotának) vélelmezett alakulása miatt a szerződés előtti állapot visszaállítását csak a legszükségesebb esetben engedi a jogalkotó.

A Földforgalmi törvénnyel összhangban lévő szűkítés alapján, ha a gazdaságátadási szerződésben a felek mező- és erdőgazdasági föld tulajdonjogát is átruházzák, akkor a földek tulajdonjogát ajándékozási, tartási vagy életjáradéki szerződésben csak közeli hozzátartozók ruházhatják át, tehát a hozzátartozói láncolatban lévő, de nem közeli hozzátartozók nem. Az ajándékozási, tartási illetve az életjáradéki szerződés Ptk-ban meghatározott szabályaitól csak az alábbi esetekben tért el a jogalkotó.

Ajándékozás:  a Ptk. alapján az ajándékozási szerződés teljesítését megtagadhatja az ajándékozó, illetve az ajándékot visszakövetelheti. Ezt a szabályt több oldalról is szűkíti a törvény: egyrészt azzal, hogy a gazdaságátadási ajándékozási szerződés megkötését követően csak a gazdaságátadó létfenntartása körülményeiben bekövetkezett változások miatt bekövetkező, a létfenntartása veszélybe kerülése esetén engedi a teljesítés módosítását, másrészt azzal, hogy a teljesítés nem tagadható meg, csak módosítható oly módon, hogy a gazdaságátadó a gazdaságátvevőtől járadék teljesítését kérheti. Ha a felek nem tudnak megegyezni a járadék összegéről, akkor a bíróságtól kérhetik annak megállapítását.

Tartás: a tartási szerződés esetében szintén a Ptk-ban meghatározott szabályokat korlátozza a jogalkotó azzal, hogy a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő megromlott viszonya, vagy valamelyik fél magatartása vagy körülményei miatt a természetben történő tartás lehetetlenné válása esetén a gazdaságátadó a bíróságtól a gazdaság­átadási tartási szerződésnek gazdaságátadási életjáradéki szerződéssé történő módosítását kérheti, de annak megszüntetését nem.

Tartás és életjáradék: a gazdaságátvevő halála esetén a gazdaságátvevő örökösének a felelőssége körében viszont a törvény megerősíti a Ptk. rendelkezéseit: a tartási vagy életjáradéki kötelezettség csak annyiban száll át a gazdaságátvevő örökösére, amennyiben a halálesetig nyújtott tartás vagy életjáradék nem fedezi a gazdaságnak a szerződésben meghatározott értékét.

6. Gazdaságátadási szerződés megszűnése és következményei

6.1. A gazdaságátadási szerződés megszűnése

A gazdaságátadási szerződés megszűnésének okai lehetnek a szerződés semmisségének (színlelt szerződés, alaki hiba, tilos, jó erkölcsbe ütköző, vagy uzsorás szerződés, lehetetlen szolgáltatás) és megtámadhatóságának (tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés, feltűnő értékaránytalanság) okai. Semmisségi és megtámadhatósági okok esetén a szerződés a megkötésének időpontjától érvénytelen.

Emellett a gazdaságátadási szerződés lehetetlenül, ha az abban szereplő földek tulajdonjogának, illetve használati jogosultságának megszerzésével a gazdaságátvevő túllépné a Földforgalmi törvény szerinti földszerzési-, illetve birtokmaximumot.

Ha a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő együttműködési időszakban állapodtak meg, akkor a gazdaságátadási szerződés az együttműködés időtartama alatt azonnali felmondással szüntethető meg a törvényben meghatározott esetekben. Ez alkalmazható, ha a gazdaságátadó vagy a gazdaságátvevő valamelyike a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróhatóan megszegi, vagy a gazdaságátvevő egészségi állapota olyan mértékben megromlott vagy az életkörülményeiben olyan tartós változás következett be, amely a törvényből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza.

6.2. A gazdaságátadási szerződés megszűnésének következményei

Ha a bíróság megszünteti a gazdaságátadási szerződést, akkor a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő helyreállítja az eredeti állapotot. Ha ez nem lehetséges, akkor a már teljesített szolgáltatásokkal kötelesek elszámolni. Az elszámolás szabályai:

• A gazdaságátadási szerződés megszűnése esetén a gazdaságátvevő elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.
• Ha a gazdaságot beruházással fejlesztették, akkor a gazdaság­átadó megfizeti a gazdaságátvevő számára a gazdaság eredményéből meg nem térült részt.
• A gazdaság hozama a gazdaságátvevőt illeti meg.

A szerződés megszűnése esetén a gazdaságátadó csak az alábbi esetekben kérheti újra az élelmiszer-felügyeleti információs rendszerbe, az erdőgazdálkodói nyilvántartásba történő felvételét, valamint a földművesként történő nyilvántartásba vételét,

• ha a gazdaságátadási szerződést a bíróság szünteti meg, vagy
• ha a felek együttműködési időszakban bekövetkezett azonnali felmondása esetében szűnik meg, vagy
• a gazdaságátvevő halálát követően a gazdaságátadó a gazdaságátvevő örököseként a gazdaság részét képező mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát vagy földhasználati jogosultságát megszerzi.

A cikk szerzője: Dr. Kapitány Gabriella