Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény – 1. rész: Fogalmak és földre vonatkozó rendelkezések

Agro Napló
Az agrárgazdaságok átadásáról szóló CXLIII. törvény megértéséhez nélkülözhetetlen, hogy megismerjük a fogalmakat! Először a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő, valamint a gazdaság fogalmát vizsgálom meg, ezt követően pedig a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földekre vonatkozó szabályokat mutatom be.

1. Fogalmak

1.1. Az átadó és az átvevő

A törvény célja, hogy a gazdaság átadása során felmerülő adminisztrációs nehézségeket tegye könnyebbé. Ezek a nehézségek egyrészt abból fakadnak, hogy a 90-es években bevezetett, kedvező őstermelői adózás, amit szintén természetes személyek választhattak, másrészt abból, hogy a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát – kevés kivételtől eltekintve – csak természetes személy szerezheti meg. E két szabály következtében a mezőgazdaságban több mint 400 ezer mezőgazdasági őstermelőt tartanak nyilván, köztük a vállalkozást működtető gazdálkodókat is. A gazdasági társaságokban lévő vagyoni hozzájárulások átruházására kiérlelt szabályrendszer vonatkozik, amelyet e törvény sem kíván felülírni. Ezért a törvény csak mezőgazdasági őstermelőkre és olyan egyéni vállalkozókra vonatkozik, akik a mező- és erdőgazdasági, valamint kiegészítő tevékenységet1  végeznek.

A gazdaságátadás során a szerződésben felek a gazdaságátadó(k) és a gazdaságátvevő, akik mindegyike tehát mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó.

Gazdaságátadói oldalon többen is alanyai lehetnek a szerződésnek. Leggyakoribb eset, amikor férj és feleség adja át a gazdaságot, de testvérek vagy egyéb hozzátartozók is lehetnek átadók. A feltétel ebben az esetben, hogy egy gazdaságot működtessenek közösen, és az átvevővel mindannyian hozzátartozói láncolatban álljanak és a további szempontoknak mindannyian megfeleljenek. A gazdaságátadó (bár lehetnek többen) az egyszerűség kedvéért egyes számban szerepel a továbbiakban:

  • nem lehet fiatalabb a szerződés megkötésekor mint 60 éves, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül el kell érnie;
  • legalább 10 éve saját nevében és saját kockázatára mező- és erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet kell folytatnia úgy, hogy ebből igazoltan árbevétele származott. A gazdaság folyamatosan változik, azért a gazdaságátadó esetében azt kell nézni, hogy legalább 10 éve tevékenykedjen, és a gazdaságot csak a gazdasághoz tartozó földekre vonatkozó szabály miatt kell vizsgálni. Eszerint az átadónak a szerződésben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld területének legalább háromnegyedének a földhasználati nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett erdőgazdálkodója vagy az akként bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa.

Tehát ha az édesapa betöltötte a 60. életévét, a vele közösen gazdálkodó édesanya azonban nem, akkor csak az édesapa lehet a gazdaság átadója, és csak a saját tulajdonát képező gazdaságrészt tudja átadni. Az átadásra kerülő földek vizsgálata során több átadó esetén együtt kell megfelelniük a 75%-os arányú földhasználatra vonatkozó előírásnak.

A gazdaságátvevő – szemben az átadókkal – csak egy személy lehet az általános jogutódlás érdekében. Szintén mezőgazdasági őstermelőnek vagy mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak kell lennie, aki az 50. életévét nem érte még el és az átvenni kívánt gazdaság működtetésére a jogszabályban előírt (képesítési vagy esetleg nyilvántartásba vételi) feltételeknek megfelel és az átadóval a családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott hozzátartozói láncolatban, vagy pedig legalább 7 éve munkaviszonyban áll. Hozzátartozói láncolatban a közeli hozzátartozói kapcsolatban lévő természetes személyek, valamint e személyek hozzátartozói és egyenesági rokonai állnak.

1.2. A gazdaság és a részei

Gazdaságnak minősül gazdaságátadó mező- és erdőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódó vagyon, amelynek részei a gazdaság működtetését szolgálják. A részek a következők:

a) Ezek közül a legfontosabb a gazdaságátadó tulajdonában vagy használatában álló mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld, ideértve a tanyát is. A gazdaság részét képezi egyrészt a gazdaságátadó tulajdonában álló föld, másrészt a tulajdonában nem, csak a használatában álló föld is. A gazdaságátadó a tulajdonában álló föld esetében kétféle módon dönthet: az átadó a föld tulajdonjogát ruházza át, vagy a föld tulajdonjogát megtartja és csak a használatát engedi át. Ez utóbbi eset lehetővé teszi, hogy az átadó a tulajdonában álló földekből haszonbért kapjon, és jövedelmet szerezzen a gazdaságból annak átadását követően is. Továbbá lehetőséget ad arra, hogy az átadó a földeket azon gyerekeire hagyja, akik nem vették át a gazdaságot, ily módon biztosítva nekik az örökséget.

b) A mező- és erdőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges egyéb ingatlanok (utak, gazdasági épületek, egyéb kivett területek) is fontos részét képezik a gazdaságnak.

c) Az ingatlanokon túl a gazdaság részei a mező- és erdőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges ingó dolgok, amelyekre nézve a gazdaságátadót megilleti a termelés szervezésének, valamint – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása kivételével – a termelés eredménye felhasználásának a jogosultsága. Ezek lehetnek berendezések, gépek, termény, jószág és egyéb ingóságok.

d) A mező- és erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, amelyek közé tartoznak az ingóságokhoz kapcsolódó bérleti vagy használati jogok, valamint a mezőgazdasági támogatási jogok vagy az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság2.

e) A gazdaságban végzett mező- és erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó gazdasági társaság vagyonából való részesedés, szövetkezetben szövetkezeti részesedés, erdőbirtokossági társulatban való társulati érdekeltség.

f) A fentiekben meghatározott vagyonelemekhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek.

A gazdaság elemei folyamatosan változnak, a szerződés megkötésének időpontjában fennálló állapotot kell rögzíteni a szerződésben. Ha a gazdaság átadásának időpontja elválik a szerződéskötés időpontjától (például a felek együttműködési időszakban állapodnak meg), akkor a tulajdonjog megszerzése előtt érdemes a szerződést a gazdaság tényleges elemeinek megfelelően módosítani.

2. A földek

A földek tulajdonjogának átruházására, illetve használatának átengedésére vonatkozó Földforgalmi törvényben és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározott előírásokat a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve alkalmazni kell, viszont a kivételek jelentősnek minősülnek.

2.1. Kivételek

A legfontosabb, hogy a gazdaságátadási szerződéssel átruházott mező- és erdőgazdasági földek mentesek az elővásárlási jogtól, így azokat nem kell kifüggeszteni, illetve a vármegyei kormányhivataloknak sem kell a hatósági jóváhagyásra irányuló eljárást lefolytatni. Így biztosítható a gazdaság működőképessége. Ugyanígy ha a gazdaságátadási szerződésben a felek a földek használatának átengedéséről állapodnak meg, akkor a földek mentesek az előhaszonbérleti jogtól. A földeket az átadó a Földforgalmi törvényben meghatározott jogcímen engedheti át, azaz haszonbérlet, szívességi földhasználat címen. Erdőnek minősülő föld esetében pedig a Fétv.-ben meghatározott jogcímen, azaz erdőgazdálkodási haszonbérlettel, erdőgazdálkodási integrációval vagy erdőkezelő kezelésébe adással történik a használat átengedése.

Ha a gazdaságátadó a föld használatára irányuló szerződés alapján használ földeket, amelyek a gazdaság részét képezi, akkor ezen földhasználat tekintetében a polgári jogi jogutódlás következtében a gazdaságátvevő átveszi a gazdaságátadó által használt földeket, és a földhasználati nyilvántartásba a gazdaságátvevőt kell bejegyezni földhasználóként, az erdőgazdálkodói nyilvántartásba erdőgazdálkodóként anélkül, hogy a föld használatára vonatkozó szerződést újra kellene kötni.

2.2. Földforgalmi törvény és Fétv. alkalmazandó előírásai

Nem képeznek kivételt a Földforgalmi törvénynek a földszerzési maximumra és birtokmaximumra vonatkozó szabályai, amelyeknek az átvevőnek a szerződés megkötésekor is meg kell felelnie, és ha elválik a szerződéskötés időpontja és a szerződés teljesítésének időpontja, akkor az átvevő tulajdonjogának bejegyzésekor is meg kell felelnie. Ha az átvevő a földszerzési-, illetve birtokmaximumot átlépné, akkor a gazdaságátadási szerződés lehetetlenül, tehát semmis.

Föld tulajdonjogának megszerzése esetén az átvevőnek eleget kell tenni a Földforgalmi tv.-ben és a Fétv.-ben meghatározott kötelezettségvállalásoknak és meg kell tenni az erre vonatkozó nyilatkozatokat is. Tehát a gazdaságátvevőnek vállalnia kell, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig – a Földforgalmi tv.-ben meghatározott esetek kivételével – más célra nem hasznosítja.

A föld használatának átengedése esetén az átvevőnek vállalnia kell, hogy a földhasználati szerződés fennállása alatt a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. A földhasználati jogosultság további feltétele, hogy a gazdaságátvevő nyilatkozzon arról, hogy nincs jogerősen megállapított és fennálló földhasználati díjtartozása. Ha az átvevő pályakezdőnek minősül, akkor kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy

a) a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és

b) mező- és erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat.

Ha a gazdaságátadó a föld tulajdonjogát vagy használatát meghatározott céllal szerezte meg, akkor a gazdaságátvevőnek vállalnia kell, hogy a földet ennek a célnak megfelelően használja.

A gazdaság átadását követően a gazdaságátadót törölni kell a földműves nyilvántartásból. Ennek következtében ha a gazdaság­átadó tulajdonában maradó föld használatára vonatkozó jogviszony megszűnik, akkor a gazdaságátadó köteles a föld használatát valakinek (a gazdaságátvevőnek vagy harmadik félnek) átengedni. Csak akkor vehetik újra nyilvántartásba a gazdaságátadót, ha a gazdaság­átadási szerződés megszüntetéséről bíróság dönt. Erre akkor kerülhet sor,

  • ha a gazdaságátadási szerződés érvénytelenségét bíróság megállapítja, vagy
  • ha a gazdaságátadási szerződést az együttműködés időszaka alatt valamelyik fél azonnali felmondással megszünteti. Ez abban az esetben történhet meg, ha valamelyik fél felróható módon megszegi lényeges kötelezettségét, vagy ha a gazdaságátvevő egészségi állapota megromlott vagy egyéb körülmények bekövetkezése miatt nem képes a szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítésére, vagy
  • ha a gazdaságátvevő halála után a gazdaságátadó szerzi meg a föld tulajdonjogát vagy használatának jogát.

Legközelebb a gazdaságátadási szerződés típusait és tartalmai követelményeit mutatom be.

Dr. Kapitány Gabriella 1 A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 5. § 14. és 18. pont 2 A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § 15. pont

A cikk szerzője: Dr. Kapitány Gabriella

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!