Piaci szereplők és szakmai szervezetek jelzése szerint – közli a köztestület – több kiskereskedelmi áruházlánc egyre erőteljesebben előtérbe helyezi, a jelenlegi nemzetközi piaci helyzet miatt esetenként olcsóbban beszerezhető, import áruk vásárlását, ezzel visszaszorítva a hazai termékeket a polcokon. Az agrárkamara kéri az áruházláncokat, hogy ebben a nehéz időszakban elsősorban magyar termelők és feldolgozók termékeit részesítsék előnyben, különös tekintettel az alapélelmiszerekre, egyebek közt a húsra, a tejre és a tejtermékekre, valamint a zöldségekre és a gyümölcsökre.
Hazánk jelentős élelmiszer-exportőr, de a külkereskedelmi lehetőségek megváltoztak, jelenlegi járványhelyzetben minden országban előtérbe került az import helyett a hazai termékek támogatása, a saját piac védelme. Ahogy hazánk, más országok is lépéseket tesznek gazdaságuk védelme érdekében. Különösen fontos ez azon élelmiszeripari termékekre, melyeket Magyarországon, magyar emberek, magyar alapanyagokból állítanak elő.
A NAK jelzi a kormányzatnak is, hogy tegyen intézkedéseket a külföldi termékek dömpingáron való behozatala ellen, ezzel is elősegítve a hazai áruk belpiaci pozíciójának megtartását. Az agrárkamara javasolja, hogy amennyiben az áruházláncok nem változtatnak üzletpolitikájukon, és nem növelik a magyar termékek részarányát, akkor 15 óra után csak élelmiszert lehessen vásárolni az áruházakban. Ezzel egyúttal megszűnne például a nem élelmiszerek terén az előnyük azon üzletekkel szemben, amik 15 óra után nem lehetnek nyitva.
A köztestület kiemeli: különösen súlyos a helyzet a húsáruknál, ahol az afrikai sertéspestis miatt tavaly világszerte, így Magyarországon is drasztikusan megemelkedtek a vágóállat-árak. A hazai sertés-felvásárlási árak ugyanis egy év alatt 45 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek. Eddig alig több mint felerészben tudta a feldolgozóipar a kiskereskedelemben érvényesíteni ezt az átadási áraiban.
A koronavírus-járvány miatt az export célországok is „bezárkóztak”, a magyar termékek iránti megszokott kereslet jelentősen csökkent. Az európai piaci helyzet megváltozása és a lelassult kínai export miatt más uniós országok is minden eszközzel helyet keresnek termékeinek. Így érkezhetnek a magyarországi multi kiskereskedelmi láncokba dömpingáron – szakmai szereplők szerint vélelmezhetően akár önköltség alatt – spanyol, német, lengyel és belga húsok és hústermékek. Most, amikor a magyar húsipar exportpiacai gyakorlatilag megszűntek és a fogyasztói kereslet is hektikussá vált, ez a folyamat lehetetlen árversenyre kényszeríti a hazai húsipart, kiszorítva azt a megmaradt belföldi piacáról is – érvel a NAK.
