Hírek > Gazdaság 2022.11.30.
EKB: Még nincs vége a drágulásnak

Christine Lagarde szerint az eurózóna inflációja még nem érte el a csúcsot.
Christine Lagarde szerint az eurózóna inflációja még nem érte el a csúcsot.
Bár eltűnt a patient kifejezés az amerikai jegybank kamatdöntését követő közleményből és ezzel lehetővé vált a júniusi kamatemelés, a várt kamatpályát erősen lefelé tolta a Fed, amit részvénypiaci rali és dollárgyengülés követett.
2011 eleje óta a legjobb növekedést produkálta az eurózóna tavaly év végén. Ehhez hozzátéve a gyengülő eurót, az EKB márciusban induló eszközvásárlási programját és az energiaárak alakulásához kapcsolódó pozitív keresleti sokkot, javultak az idei évre vonatkozó várakozások, ráadásul úgy tűnik, Görögországgal is sikerül megállapodni egy reformtervezetről.
Bár a vártnál nagyobb mértékben növekedett az eurózóna gazdasága a harmadik negyedévben, a 0,2%-os (negyedév/negyedév) bővülés még nagyon messze van az egészségesnek tekinthető növekedéstől. Eközben az Egyesült Államokban ugyanebben az időszakban 0,9%-os negyedév/negyedév bővülést regisztráltak (évesítve 3,5%).
A második negyedéves GDP-adatok megerősítették a különböző rövidbázisú konjunktúraindikátorok (ipari termelés, kiskereskedelmi forgalom) által festett képet: az amerikai gazdaság 4,0%-kal bővült a második negyedévben, míg az eurózóna gazdasága stagnált ebben az időszakban. A fentiek következtében egyre többen várják már tavaszra a Fed első kamatemelését, miközben az EKB-n nő a nyomás, hogy még idén újabb lépéseket tegyen az infláció és a növekedés élénkítése érdekében.
Amerikában úgy tűnik, hogy valóban csak átmeneti volt a lassulás az első negyedévben az országot sújtó ítéletidő miatt, a legutóbbi statisztikák már újra kedvező folyamatokról árulkodnak. Ezzel szemben az eurózóna növekedése továbbra is törékeny, magas a munkanélküliség és egyre nyomasztóbb a deflációs veszély az erős euró mellett. Ennek ellenére az EKB továbbra is a kivárás mellett döntött legutóbbi kamat-meghatározó ülésén.
Bár egyes tagországok esetén biztató adatok jelentek meg januárra vonatkozóan, a teljes eurózóna ipari termelése elmaradt a várttól, újra rávilágítva a térség törékeny növekedésére. Amerikában az ítéletidő miatti gyengébb statisztikák nem térítették el a Fed döntéshozóit, akik ismét csökkentették a nyomást a pénzpumpában.
Az elmúlt időszakban az eurózónában némileg javult a gazdaság helyzete, de a kép továbbra sem megnyugtató. Az alig megindult növekedés törékeny, a munkanélküliség magas szinten stagnál, miközben a gyenge kereslet miatt az infláció rég nem látott szintre süllyedt, az exportszektort pedig az erős euró fékezi.
Nem okoztak nagy meglepetést az Európai Unióból érkező negyedik negyedéves GDP-adatok. Az eurózóna gazdasága 1,7%-kal bővült, ami összhangban van az előző negyedévek teljesítményével. A kelet-közép-európai régió ugyanakkor a vártnál jobban teljesített, miközben a gyengélkedő periféria országai közül Spanyolország az élmezőnyben tudott végezni. A leggyengébb negyedévet a finnek és a görögök tudhatják magukénak. Az idei növekedést az emelkedő nyersanyagárak, a továbbra is rendkívül laza monetáris kondíciók, a helyi parlamenti választások, a BREXIT miatti átrendeződés és az új amerikai elnök külkereskedelmet érintő intézkedései alakíthatják majd.
Bár a korábbi várakozások arról szóltak, hogy a gyenge euró és az alacsony olajár kedvező hatásának kifutásával az eurózóna gazdasága érdemben lassulni fog, éppen ellenkező irányú folyamatok indultak meg. A bizalmi indexek csúcsközelben, új csúcson a foglalkoztatottság, pozitívba fordult a hitelfelvétel, emelkedésnek indult az építési engedélyek száma, ami jól tükrözi a lakossági bizalom erősödését. A francia elnökválasztás eredménye nyomán pedig egy jelentős bizonytalansági tényező is eltűnt az európai politikából, ami várhatóan az üzleti bizalom további erősödését támogatja. Úgy tűnik, az elmúlt néhány év döcögős növekedését a korábbinál lendületesebb és több lábon álló bővülés válthatja fel, melybe már a beruházások élénkülése is bekapcsolódik. Az Európai Bizottság tavaszi prognózisában felfelé módosította növekedési előrejelzését a régóta ilyen kedvezőnek nem látszó gazdasági kilátások fényében.
Az erős amerikai és európai növekedés, a vártnál magasabb amerikai inflációs és béradatok, illetve az USA költségvetési hiányát és adósságát jócskán növelő adócsomag hatására jelentősen emelkedtek a hosszú hozamok az elmúlt hónapokban.
Tovább lassult az eurózóna növekedési üteme a harmadik negyedévben, amiért mindenekelőtt a magországokban, elsősorban Németországban és Olaszországban tapasztalható lassulás tehető felelőssé. Utóbbi különösen nagy figyelmet kapott az elmúlt néhány hónapban, miután az új populista kormány akár az EU felé fennálló kötelezettségeinek felrúgása árán is be akarja tartani választási ígéreteit, amelyek egy része a bőkezű költségvetési politikán alapul.
Visszafogott maradt az eurózóna növekedési üteme az év első negyedévében, ám a beérkező adat kevésbé volt kiábrándító, mint a kimondottan borús várakozások.