A májusban bejegyzett „Nagykunsági szilvapálinka” és a „Nagykun rizs” után a „Nagykunsági birspálinka” is védett elnevezés lett az Európai Unióban – tájékoztatta lapunkat az agrártárca, hozzáfűzve: az Európai Bizottság augusztus 31-én kihirdetett rendeletével ez már a harmadik Nagykunságból származó uniós oltalmat élvező termék.
Közzétette az idei LIFE pályázati felhívásokat az Európai Bizottság Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetügyi Végrehajtó Ügynöksége – tette közzé honlapján az agrártárca, hozzáfűzve, hogy az új LIFE program néhány változást is tartalmaz az eddigi gyakorlathoz képest.
Elfogadhatatlan az a törekvés, ahogy az Európai Bizottság (EB) a tagállamok és az Európai Parlament (EP) véleményét figyelmen kívül hagyva el akarja lehetetleníteni az erdőgazdálkodást a kontinensen – jelentette ki a magyar agrárminiszter az Új Erdő Stratégia kapcsán.
A Nagykun rizs elnevezést az Európai Bizottság május 18-i döntésével uniós oltalomban részesítette, így az védett lett az Európai Unió területén – közölte a szaktárca az Agro Naplóval.
Az Európai Bizottság április közepén oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma – közölte az agrártárca lapunkkal, hozzáfűzve: a földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, mivel jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.
A nyilvános konzultáció szakaszába lépett az Európai Bizottság két dokumentumának véleményezése. Az egyik az „összetett kifejezések” használata alkoholtartalmú italoknál, másik az „utalások használata” mindkét kezdeményezés a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében indult, és a címkézéssel kapcsolatos előírásokat fejleszti tovább – közölte honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Az Európai Bizottság a növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálati programja során a mankoceb hatóanyag megújításának elutasításáról döntött – tette közzé honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló felmérés kitöltési határidejét ismét meghosszabbították, így 2021. február 28-ig még lehetőség van a vélemények megosztására.
Az Európai Bizottság konzultációt kezdeményezett az összetett élelmiszerek határállomásokon történő hatósági ellenőrzés alóli mentességével kapcsolatos kérdésekről – tette közzé honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Az Európai Bizottság (EB) kezdeményezést indított a fenntartható vállalatirányítási keretrendszerről a hosszú távú, fenntartható és felelős vállalati magatartás elősegítése érdekében, a javasolt kezdeményezés a fenntarthatóságot beépítené a cégek vállalatirányítási kereteibe és üzleti stratégiáiba.
Az EU Bizottság betiltotta a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek használatátAz idei búzatermés jónak ígérkezik
A mezőgazdasági vonatkozású híradások zömében a magyarországi események jelennek meg. Ugyanakkor folyamatosan tűnnek fel – igaz kevéssé látványos módon – diplomáciai sikerként kezelhető nemzetközi történések is. Ilyenekben idén nyáron is bővelkedhetünk.
Idén júliusban ismét Brüsszelben jártunk, hogy az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalának munkatársaitól megtudjuk, mik az Unió tervei az agráriumra nézve, milyen változásokat hozhat a KAP megújulása.
A Közös Agrárpolitika 2021 utáni rendszerére vonatkozó első hivatalos elképzeléseket – az előzetesen meghirdetett ütemezés szerint – 2017. november 29-én mutatták be. Az első közlemények és tájékoztatások alapján egyértelművé vált, hogy a következő szabályozási időszakban a hangsúly a rugalmas, igazságos és fenntartható közös agrárpolitika kialakításán lesz.
A növényvédőszer-használati tilalom 2018-tól hatályos bevezetése némileg átalakítja a zöldítés eddig alkalmazott gyakorlatát. Az új szabályozás egyik alaptétele, hogy a termelő ökológiai jelentőségű területként bejelenteni kívánt tábláin tilos növényvédő szert használni, ami a csávázott vetőmag vetésére is kiterjed.
Milyen lesz az Európai Unió agrárpolitikája 2020 után? Azt hiszem, a legtöbb gazdálkodót érdekli a kérdés, hiszen többé-kevésbé valamennyiük vállalkozásának jövedelmezőségét befolyásolja. Nos, egyszerűbb és rugalmasabb lesz, tudtuk meg az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának a közelmúltban Brüsszelbe szervezett háttérbeszélgetésén.
2018. május 2-án tette közzé az Európai Unió a következő többéves pénzügyi keretére vonatkozó tervezetet. A több elemében újszerű pénzügyi keretrendszer révén gyakorlatias, modern, hosszú távú költségvetést terjesztett elő az Európai Bizottság, mely a tagállami elfogadást követően biztosíthatja az EU további fejlődését.
Az Európai Bizottság 2018. május 2-án tette közzé az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi tervezetét. Ezt követően június 1-jén jelent meg a Közös Agrárpolitikára vonatkozó jogszabálycsomag. A tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket. Bár a javaslat még csak tervezet és számos ponton változhat, de a főbb elemek várhatóan véglegessé fognak válni, így ezek áttekintése szükséges.
Egyszerűsítené és modernizálná a Közös Agrárpolitikát az Európai Bizottság a következő, 2021–2027 közötti költségvetési időszakra. Ezzel kapcsolatban tartottak kétnapos szemináriumot a sajtó részvételével Brüsszelben, amin 21 tagország agrárújságírója vett részt. A tanácskozáson az Agro Napló is képviseltette magát.
Több pénz jutna a fiatal gazdáknak és az agrárkutatásra, de az új Közös Agrárpolitika tervezett költségvetésének csökkentését leginkább több tagállami befizetéssel lehetne ellensúlyozni – mondta az EU-s agrárbiztos budapesti látogatásakor. Magyar részről az agrárminiszter és a NAK elnöke is védené a jelenlegi forrásokat, és a hazai gazdák érdekeit.
A KAP rendszere – igazodva a költségvetéshez – hétévente permanensen változik, ami tükröződik a jogcímekben, intézkedésekben, illetve a filozófiában bekövetkezett változásokban. A jogszabálycsomag-tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket, a mostani ciklushoz képest kevesebb forrásból gazdálkodva. Megkérdeztünk szakértőket, hogy véleményük szerint, mi lenne hazánk érdeke és melyek az elérendő célok a KAP működtetésének 2020 utáni időszakában, továbbá, az EU Bizottsága által közzétett tervezetben mely pontokon lenne szükség változtatásra, hogy hazánk számára előnyösebb legyen?
A 2020 utáni KAP rendelettervezete szerint kötelező lenne a „capping”, vagyis a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegének maximalizálása. Eddig ennek alkalmazásáról a tagállamok dönthettek, hazánk élt is ennek lehetőségével (1200 hektár feletti támogatásmegvonás). A mostani terv szigorúbb, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mik lehetnek a következmények, hiszen ez az agrárpolitikai lépés már a közepes méretű gazdaságokat is érinti.
Az Európai Unió állam- és kormányfői az Európai Tanács 2020. július 17. és 21. közötti – maratoninak mondható – ülésén megállapodtak az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakára vonatkozó költségvetési kereteiről. Az ülés nemcsak a számokat, hanem azon túlmutatóan elveket és új irányokat is rögzített az EU 27 tagállama számára. Felmerül viszont a kérdés, hogy a mezőgazdasági termelők részére milyen eredménnyel járt az Európai Parlament elfogadására váró megállapodás.
Három év rendkívül intenzív, ellentmondásos megítélésű, így több szempontból is rendhagyó tárgyalássorozat után, 2021 júniusában a Tanács és az Európai Parlament megállapodásra jutott a Közös Agrárpolitika (KAP) 2023–2027 között érvényes szabályozásáról.
Már lehet pályázni a gombatermesztő üzemek fejlesztésére
