Az Európai Bizottság első alkalommal részesített oltalomban egy magyar édesvízi hal elnevezést – közölte az agrártárca az Agro Naplóval.
Az Európai Bizottság (EB) útmutatást nyújt az élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységek élelmiszerbiztonsági rendszereire, ideértve az élelmiszer-adományozást is, hogy egyszerűbb, de biztonságos módon felelhessenek meg a koronavírus-járvány miatt támasztott szigorú higiéniai követelményeknek.
Elérhetővé vált az EU kereskedelempolitikai konzultációjának magyar nyelvű változata: a konzultáció során az Európai Bizottság (EB) két fontos területet kíván felmérni: a járványhelyzet, valamint a kereskedelmi nyitottság hatását.
Az Európai Bizottság (EB) megállapította a közvetlen kifizetésekre alkalmazandó kiigazítási arány mértékét az idei naptári évre.
A gazdák teljesítményét el kell ismerni, nem pedig büntetni őket, ahogyan ez az Európai Bizottság (EB) nemrég nyilvánosságra hozott, Zöld megállapodásra vonatkozó javaslataiból következik – mondta az Agrárminisztérium (AM) képviseletében a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár az uniós agrárminiszterek június elején tartott videokonferenciáján.
A Termőföldtől az asztalig stratégiát úgy kell megvalósítani, hogy az ne veszélyeztesse az európai gazdák versenyképességét – hívta fel a figyelmet a magyar agrárminiszter az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős tagjának írt válaszlevelében.
Az európai mezőgazdaság halálos ítélete is lehet, ha Brüsszel az Európai Bizottság (EB) javaslatai alapján hajtja végre a Green Deal rendelkezéseit - állapította meg a magyar agrárminiszter értékelve a brüsszeli testület által nemrégiben közzétett a Termőföldtől az asztalig, valamint a Biodiverzitás stratégiát.
Elfogadhatatlan a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) számára az unió „termőföldtől az asztalig”, valamint a biodiverzitásról szóló stratégiája, amit az Európai Bizottság közzétett.
Az Agrárminisztérium (AM) a baromfi importfeltételeinek soron kívüli felülvizsgálatát kezdeményezte az Európai Bizottságnál (EB) – közölte a szaktárca az Agro Naplóval.
Az Európai Bizottság (EB) javasolja, hogy 2020-ban a tagállamok fel nem használt vidékfejlesztési forrásaikat a mezőgazdasági termelők és a kis agrár-élelmiszeripari vállalkozások támogatására fordíthassák – közölte az uniós bizottság.
Az EU Bizottság betiltotta a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek használatátAz idei búzatermés jónak ígérkezik
A mezőgazdasági vonatkozású híradások zömében a magyarországi események jelennek meg. Ugyanakkor folyamatosan tűnnek fel – igaz kevéssé látványos módon – diplomáciai sikerként kezelhető nemzetközi történések is. Ilyenekben idén nyáron is bővelkedhetünk.
Idén júliusban ismét Brüsszelben jártunk, hogy az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalának munkatársaitól megtudjuk, mik az Unió tervei az agráriumra nézve, milyen változásokat hozhat a KAP megújulása.
A Közös Agrárpolitika 2021 utáni rendszerére vonatkozó első hivatalos elképzeléseket – az előzetesen meghirdetett ütemezés szerint – 2017. november 29-én mutatták be. Az első közlemények és tájékoztatások alapján egyértelművé vált, hogy a következő szabályozási időszakban a hangsúly a rugalmas, igazságos és fenntartható közös agrárpolitika kialakításán lesz.
A növényvédőszer-használati tilalom 2018-tól hatályos bevezetése némileg átalakítja a zöldítés eddig alkalmazott gyakorlatát. Az új szabályozás egyik alaptétele, hogy a termelő ökológiai jelentőségű területként bejelenteni kívánt tábláin tilos növényvédő szert használni, ami a csávázott vetőmag vetésére is kiterjed.
Milyen lesz az Európai Unió agrárpolitikája 2020 után? Azt hiszem, a legtöbb gazdálkodót érdekli a kérdés, hiszen többé-kevésbé valamennyiük vállalkozásának jövedelmezőségét befolyásolja. Nos, egyszerűbb és rugalmasabb lesz, tudtuk meg az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának a közelmúltban Brüsszelbe szervezett háttérbeszélgetésén.
2018. május 2-án tette közzé az Európai Unió a következő többéves pénzügyi keretére vonatkozó tervezetet. A több elemében újszerű pénzügyi keretrendszer révén gyakorlatias, modern, hosszú távú költségvetést terjesztett elő az Európai Bizottság, mely a tagállami elfogadást követően biztosíthatja az EU további fejlődését.
Az Európai Bizottság 2018. május 2-án tette közzé az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi tervezetét. Ezt követően június 1-jén jelent meg a Közös Agrárpolitikára vonatkozó jogszabálycsomag. A tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket. Bár a javaslat még csak tervezet és számos ponton változhat, de a főbb elemek várhatóan véglegessé fognak válni, így ezek áttekintése szükséges.
Egyszerűsítené és modernizálná a Közös Agrárpolitikát az Európai Bizottság a következő, 2021–2027 közötti költségvetési időszakra. Ezzel kapcsolatban tartottak kétnapos szemináriumot a sajtó részvételével Brüsszelben, amin 21 tagország agrárújságírója vett részt. A tanácskozáson az Agro Napló is képviseltette magát.
Több pénz jutna a fiatal gazdáknak és az agrárkutatásra, de az új Közös Agrárpolitika tervezett költségvetésének csökkentését leginkább több tagállami befizetéssel lehetne ellensúlyozni – mondta az EU-s agrárbiztos budapesti látogatásakor. Magyar részről az agrárminiszter és a NAK elnöke is védené a jelenlegi forrásokat, és a hazai gazdák érdekeit.
A KAP rendszere – igazodva a költségvetéshez – hétévente permanensen változik, ami tükröződik a jogcímekben, intézkedésekben, illetve a filozófiában bekövetkezett változásokban. A jogszabálycsomag-tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket, a mostani ciklushoz képest kevesebb forrásból gazdálkodva. Megkérdeztünk szakértőket, hogy véleményük szerint, mi lenne hazánk érdeke és melyek az elérendő célok a KAP működtetésének 2020 utáni időszakában, továbbá, az EU Bizottsága által közzétett tervezetben mely pontokon lenne szükség változtatásra, hogy hazánk számára előnyösebb legyen?
A 2020 utáni KAP rendelettervezete szerint kötelező lenne a „capping”, vagyis a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegének maximalizálása. Eddig ennek alkalmazásáról a tagállamok dönthettek, hazánk élt is ennek lehetőségével (1200 hektár feletti támogatásmegvonás). A mostani terv szigorúbb, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mik lehetnek a következmények, hiszen ez az agrárpolitikai lépés már a közepes méretű gazdaságokat is érinti.
Az Európai Unió állam- és kormányfői az Európai Tanács 2020. július 17. és 21. közötti – maratoninak mondható – ülésén megállapodtak az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakára vonatkozó költségvetési kereteiről. Az ülés nemcsak a számokat, hanem azon túlmutatóan elveket és új irányokat is rögzített az EU 27 tagállama számára. Felmerül viszont a kérdés, hogy a mezőgazdasági termelők részére milyen eredménnyel járt az Európai Parlament elfogadására váró megállapodás.
Továbbra sem kell spájzolni: van és lesz elég élelmiszer
