Benyújtotta hazánk az Európai Bizottsághoz (EB) az uniós közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó magyar KAP Stratégiai Tervet, a 2023-2027 közötti időszak agrár és élelmiszeripari támogatási rendszerét meghatározó legfontosabb dokumentumot – idézi fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) legfrissebb összefoglalójában.
Az Agrárminisztérium (AM) december 30-án az elsők között nyújtotta be az Európai Bizottságnak (EB) az új Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó magyar stratégiai tervet – jelentette be Nagy István tárcavezető.
Az unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának november közepi ülésén az agrárminiszterek tanácsi következtetéseket fogadtak el az uniós Erdőstratégiáról, amiben egyértelműen kimondták, hogy nem kérnek az Európai Bizottság (EB) újabb hatáskör elvonási kísérletéből – tájékoztatta lapunkat az Agrárminisztérium (AM).
Az Európai Bizottság 19 tagállam kérését semmibe véve tagadta meg, hogy rendkívüli uniós piaci válságkezelési intézkedések bevezetésére tegyen javaslatot a sertéságazatban kialakult krízishelyzet kezelésére; így ismét bebizonyosodott, hogy a magyar sertéstartók csak a kormányra számíthatnak – mondta Nagy István agrárminiszter.
A sertésszektor összeomlásának elkerülése érdekében tizennégy tagország kér uniós beavatkozást. Magyarország továbbra is kiáll Brüsszelben a sertéstartó gazdák mellett – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.
Az unió új közös agrárpolitikája (KAP) nyomán bevezetésre kerülő új zöld követelmények végrehajtásával a mezőgazdaság megfelelő mértékben fog hozzájárulni a zöld átmenethez, ennek ellenére a Zöld Megállapodásban foglalt célok kötelező, számszerű és azonnali előírásával azonban az Európai Bizottság (EB) nemcsak felrúgná a KAP reformról elért politikai megállapodásban foglaltakat, hanem a mezőgazdasági termelés csökkenését idézné elő, ami drasztikus élelmiszer áremelkedéshez vezethet, de az uniós zöld célok végrehajtásának árát nem lehet a lakossággal és a gazdákkal megfizettetni – mondta a magyar agrárminiszter az unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának legutóbbi luxemburgi ülésén.
Hazánk több tagállammal együtt felszólította az Európai Bizottságot, hogy éljen a felhatalmazásával, és hozzon olyan azonnali piaci intézkedéseket, amelyek megakadályozzák, hogy a sertéstartók válsága még jobban elmélyüljön – közölte a magyar szaktárca vezetője az uniós agrárminiszterek tanácsülését követően.
A májusban bejegyzett „Nagykunsági szilvapálinka” és a „Nagykun rizs” után a „Nagykunsági birspálinka” is védett elnevezés lett az Európai Unióban – tájékoztatta lapunkat az agrártárca, hozzáfűzve: az Európai Bizottság augusztus 31-én kihirdetett rendeletével ez már a harmadik Nagykunságból származó uniós oltalmat élvező termék.
Közzétette az idei LIFE pályázati felhívásokat az Európai Bizottság Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetügyi Végrehajtó Ügynöksége – tette közzé honlapján az agrártárca, hozzáfűzve, hogy az új LIFE program néhány változást is tartalmaz az eddigi gyakorlathoz képest.
Elfogadhatatlan az a törekvés, ahogy az Európai Bizottság (EB) a tagállamok és az Európai Parlament (EP) véleményét figyelmen kívül hagyva el akarja lehetetleníteni az erdőgazdálkodást a kontinensen – jelentette ki a magyar agrárminiszter az Új Erdő Stratégia kapcsán.
Az EU Bizottság betiltotta a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek használatátAz idei búzatermés jónak ígérkezik
A mezőgazdasági vonatkozású híradások zömében a magyarországi események jelennek meg. Ugyanakkor folyamatosan tűnnek fel – igaz kevéssé látványos módon – diplomáciai sikerként kezelhető nemzetközi történések is. Ilyenekben idén nyáron is bővelkedhetünk.
Idén júliusban ismét Brüsszelben jártunk, hogy az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalának munkatársaitól megtudjuk, mik az Unió tervei az agráriumra nézve, milyen változásokat hozhat a KAP megújulása.
A Közös Agrárpolitika 2021 utáni rendszerére vonatkozó első hivatalos elképzeléseket – az előzetesen meghirdetett ütemezés szerint – 2017. november 29-én mutatták be. Az első közlemények és tájékoztatások alapján egyértelművé vált, hogy a következő szabályozási időszakban a hangsúly a rugalmas, igazságos és fenntartható közös agrárpolitika kialakításán lesz.
A növényvédőszer-használati tilalom 2018-tól hatályos bevezetése némileg átalakítja a zöldítés eddig alkalmazott gyakorlatát. Az új szabályozás egyik alaptétele, hogy a termelő ökológiai jelentőségű területként bejelenteni kívánt tábláin tilos növényvédő szert használni, ami a csávázott vetőmag vetésére is kiterjed.
Milyen lesz az Európai Unió agrárpolitikája 2020 után? Azt hiszem, a legtöbb gazdálkodót érdekli a kérdés, hiszen többé-kevésbé valamennyiük vállalkozásának jövedelmezőségét befolyásolja. Nos, egyszerűbb és rugalmasabb lesz, tudtuk meg az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának a közelmúltban Brüsszelbe szervezett háttérbeszélgetésén.
2018. május 2-án tette közzé az Európai Unió a következő többéves pénzügyi keretére vonatkozó tervezetet. A több elemében újszerű pénzügyi keretrendszer révén gyakorlatias, modern, hosszú távú költségvetést terjesztett elő az Európai Bizottság, mely a tagállami elfogadást követően biztosíthatja az EU további fejlődését.
Az Európai Bizottság 2018. május 2-án tette közzé az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi tervezetét. Ezt követően június 1-jén jelent meg a Közös Agrárpolitikára vonatkozó jogszabálycsomag. A tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket. Bár a javaslat még csak tervezet és számos ponton változhat, de a főbb elemek várhatóan véglegessé fognak válni, így ezek áttekintése szükséges.
Egyszerűsítené és modernizálná a Közös Agrárpolitikát az Európai Bizottság a következő, 2021–2027 közötti költségvetési időszakra. Ezzel kapcsolatban tartottak kétnapos szemináriumot a sajtó részvételével Brüsszelben, amin 21 tagország agrárújságírója vett részt. A tanácskozáson az Agro Napló is képviseltette magát.
Több pénz jutna a fiatal gazdáknak és az agrárkutatásra, de az új Közös Agrárpolitika tervezett költségvetésének csökkentését leginkább több tagállami befizetéssel lehetne ellensúlyozni – mondta az EU-s agrárbiztos budapesti látogatásakor. Magyar részről az agrárminiszter és a NAK elnöke is védené a jelenlegi forrásokat, és a hazai gazdák érdekeit.
A KAP rendszere – igazodva a költségvetéshez – hétévente permanensen változik, ami tükröződik a jogcímekben, intézkedésekben, illetve a filozófiában bekövetkezett változásokban. A jogszabálycsomag-tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket, a mostani ciklushoz képest kevesebb forrásból gazdálkodva. Megkérdeztünk szakértőket, hogy véleményük szerint, mi lenne hazánk érdeke és melyek az elérendő célok a KAP működtetésének 2020 utáni időszakában, továbbá, az EU Bizottsága által közzétett tervezetben mely pontokon lenne szükség változtatásra, hogy hazánk számára előnyösebb legyen?
A 2020 utáni KAP rendelettervezete szerint kötelező lenne a „capping”, vagyis a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegének maximalizálása. Eddig ennek alkalmazásáról a tagállamok dönthettek, hazánk élt is ennek lehetőségével (1200 hektár feletti támogatásmegvonás). A mostani terv szigorúbb, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mik lehetnek a következmények, hiszen ez az agrárpolitikai lépés már a közepes méretű gazdaságokat is érinti.
Az Európai Unió állam- és kormányfői az Európai Tanács 2020. július 17. és 21. közötti – maratoninak mondható – ülésén megállapodtak az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakára vonatkozó költségvetési kereteiről. Az ülés nemcsak a számokat, hanem azon túlmutatóan elveket és új irányokat is rögzített az EU 27 tagállama számára. Felmerül viszont a kérdés, hogy a mezőgazdasági termelők részére milyen eredménnyel járt az Európai Parlament elfogadására váró megállapodás.
Három év rendkívül intenzív, ellentmondásos megítélésű, így több szempontból is rendhagyó tárgyalássorozat után, 2021 júniusában a Tanács és az Európai Parlament megállapodásra jutott a Közös Agrárpolitika (KAP) 2023–2027 között érvényes szabályozásáról.
Elkészült, majd 2021. december 30-án az Agrárminisztérium benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2023 és 2027 közötti időszakot érintő Közös Agrárpolitika végrehajtásához (KAP) kapcsolódó magyar Stratégiai Tervet.
Az elmúlt hetek meglehetősen szárazon alakultak az ország nagyobb részén, a talaj nedvességgel való feltöltődése így megállt. Pedig főleg az Alföldön és északnyugaton a mélyebb rétegek még szárazak, szükség lenne a csapadékra. Az őszi vetések kedvező állapotban vannak, de azoknak is jót tenne egy tartósabb hótakaró. forrás: omsz.hu
Véget ért a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés
