Annak érdekében, hogy felhívják tej pozitív élettani hatásaira a figyelmet, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) 2001-től a június 1-jét jelölte meg a tej világnapjának.
Speciális takarmány-kiegészítőt fejlesztett ki és tesztelt egy hároméves nemzetközi projekt keretében az Adexgo Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézete (ÉTTI), valamint négy román partner közös konzorciuma.
Korábban is nagyon fontos szempont volt, de napjaink felgyorsult, folyamatosan változó világában különösen felértékelődött a biztonság, ezen belül is a műszaki berendezések megbízhatóságának kérdése is. A rendelkezésre álló, mindig szűkös erőforrások minél hatékonyabb felhasználása közben környezetünk megóvása elsődlegessé vált. Azok, akik olyan megoldásokat találnak, melyek ennek a hosszútávon fenntartható követelmények tartósan megfelelnek, versenyelőnybe kerülhetnek a lemaradókkal szemben.
Bizonyára előfordultak már különböző mikroelem-hiánytünetek a termesztett növényein. Kedvezőtlen környezeti hatások miatt megeshet, hogy a mikroelemek felvétele vagy növényen belüli szállítódása gátolt lesz. Ilyen esetben gyors és hatékony megoldást jelentenek a lombtrágyák.
Az Alphaplant termékcsalád összes tagja EDDHSA kelátképzővel van ellátva, amely a hagyományos kelátképzőkhöz képest a mikro-, és mezolemeket a növény számára jobban hasznosíthatóvá teszi. Biogazdálkodásban felhasználható!
A FitoHorm készítmények az egyedi szerves kelátképző kötésnek köszönhetően a tápanyagokat a növények számára gyorsan felvehető formában biztosítják. A FitoHorm termékek megfizethetőek, jó megtérülési mutatóval rendelkeznek. A biológiai vizsgálatokból kiderült, hogy 1 Ft szerköltség 2-28 Ft többletbevételt hoz növényi kultúrától, időjárástól és az okszerű felhasználástól függően. Mielőtt a készítmény kiválasztásáról döntene, vizsgálja meg, van-e tápanyaghiány, és ha van, milyen hiányról van szó, győződjön meg a készítmény összetételéről, a készítmény tápanyag tartalmáról és dozírozásáról. Ehhez nyújt segítséget a FitoHorm Lombtrágyázási Kisokos sorozat.
A 2014. évben rekord szintű termést takarítottak be a világban kukoricából. Ez a termésmennyiség váratlanul a mélybe lökte a kukorica elmúlt években stabilan magas árát, mely az előző évhez képest 1/3-val csökkent. A jelenlegi kilátások alapján az árak jelentős visszaerősödése nem is várható a közeljövőben, mivel nem csak a hazai, de a világszintű kukorica készletek is magasak. A termesztési költségek hasonló szintű mérséklődésére viszont nem számíthatunk. Ilyen körülmények között ismét aktuális kérdés, hogyan tudjuk megtartani vagy javítani kukoricatermesztésünknek az elmúlt években viszonylag könnyen elérhető jó jövedelmezőségét? Például úgy, hogy megalapozott döntést hozunk a felhasznált input anyagok vonatkozásában!
A növények gyökerük mellett levélfelületükön keresztül is képesek a tápelemfelvételre, a levél felületén a kijuttatott tápanyagok beépülése a kutikulán, ill. a sztómán keresztül lehetséges. Szemléletes megközelítése a levéltrágyázásnak, hogy a földi élet kezdetén, a tengerekben élő kezdetleges növények egész testfelületükön keresztül vették fel a tápanyagokat és az energiát. A szárazföldi növények megjelenésével differenciálódtak ezek a funkciók, de a föld feletti növényi részeknek is megmaradt a tápanyag- és vízfelvevő képessége. A levél- trágyázás hatékonysága már több mint százötven éve tudományosan is bizonyított, de különösen az elmúlt évtizedekben számos kísérleti eredmény és gyakorlati tapasztalat támasztotta alá hasznosságát, s tette így napjainkra az üzemi gyakorlat szerves részévé a növénytermesztésben.
A növények számára nélkülözhetetlen (esszenciális) tápelemeket makro- és mikrotápelemekre osztjuk fel. Makrotápelemeknek – melyek a növényi szárazanyagban 0,01%-ot meghaladó mennyiségben találhatók – a következõ növényi tápelemeket tekintjük: N, P, K, Ca, Mg, S. Makrotápelemekbõl viszonylag nagy mennyiségre van szükségük a növényeknek, a mikrotápelemekbõl viszont már sokkal kevesebbre.
A cink az élõ szervezetek számára nélkülözhetetlen mikroelem. A növényi enzimek (enoláz, aldoláz, karboxipeptidáz, lecitináz stb.) mûködését szabályozza. Részt vesz a növény fehérje- és auxin anyagcseréjében is. A cink hiánya a növények gátolt növekedését, a levelek rozettás jellegû sárgásfehér-fehér klorózisait, valamint a virágok korai lerúgását eredményezi. Az anyagforgalmi zavar következményeként a termés mennyiségének csökkenése mellett jelentõs minõségromlással is számolnunk kell.
A talajban lévő réz és cink felvételét több tényező is befolyásolja. A réz esetében elsősorban a talaj pH-ja, szerves anyag tartalma cink esetében pedig a kémhatáson túl a talajok mésztartalma és foszforellátottsága az, amely meghatározza a mikroelem felvehetőségét a növények számára.
Új beruházásokat támogat az Agrárminisztérium
