Az agrártárca felhívja az igénylők figyelmét, hogy az október 12-én megjelent Baromfi állatjóléti támogatás azon állományok után is igényelhető, amelyek a támogatás kezdetén már a tenyészetben voltak.
A több éve tapasztalható enyhe telek után 2018 decemberében és idén januárban újra érezhettük a téli hideg hatásait.
Januárban teljes erejével csapott le a tél Közép-Európára, és ez alól Magyarország sem volt kivétel.
Az ország nagyvadállományát csökkenteni kell, mivel a nagyvad szám az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt, az általuk okozott vadkár pedig meghaladja az évi 2 milliárd forintot - hangzott el a II. Országos vadgazdálkodási és vadkár konferencián Siófokon pénteken.
Az első fél évben 82 ezerrel nőtt a sertés- és 5 ezerrel a szarvasmarha-állomány - jelentette a június 1-jei állapotok alapján csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A gazdáknak és a kormány erőfeszítéseinek köszönhetően a juhállomány 2013-ban meghaladta az 1,2 milliót; amelyből az anyajuhok száma 889 ezer volt. A teljes juhállomány 53 ezerrel, az anyajuhok száma 24 ezerrel nőtt 2012 decemberéhez képest. Egy év alatt a gazdasági szervezetek juhállománya 4 ezerrel, az egyéni gazdaságoké viszont közel 49 ezerrel nőtt. Az anyajuhállomány a gazdasági szervezeteknél lényegében nem változott, az egyéni gazdaságoknál 23 ezerrel emelkedett.
Nem számolnak a hazai termelők a tojás árának növekedésével a húsvét közeledtével. Az európai túltermelés, az olcsó import és a fekete piac következtében a szezon rendkívül nyomott árral indult, jelentős változást a húsvéti ünnepek sem hoznak az ágazatban - mondta a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke, a Csaba-táj Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek.
A sertések PRRS-mentesítése nem okoz kárt sem az országnak, sem az állattartóknak, a fertőzöttség a nagyobb telepeken is csak 10 százalékos, a fertőzött állatokat pedig a vágóhidakon szokásos körülmények között vágják le, nem kényszervágáson - szögezte le Kardeván Endre szerdán az MTI-nek, miután a PRRS-mentesítésről megítélése szerint az utóbbi időben több pontatlan információ is megjelent.
Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország egyik legnagyobb megyéje, és itt található az ország mezőgazdasági hasznosítású földterületeinek mintegy ötöde. Tökéletes síkság lévén kedvezőek a mezőgazdasági adottságai, azonban szélsőséges vonásokat mutató éghajlata - kevés és egyenetlen eloszlású a csapadék, gyakori a szárazság és az aszály - és az évente visszatérő belvízprobléma miatt az itteni gazdáknak keményen meg kell küzdeniük a jövedelemért.
Ahogyan egy új ház építésénél a stabil alapnak, úgy az állattartásban az induló állomány esetében a gondosan kialakított tartási körülményeknek is kiemelkedő szerepe van az eredményesség szempontjából. Az állattartó telepek higiéniai szabályainak alapos ismerete és szükség esetén szakszerű átalakítása jelentős mértékű pozitív változást eredményez. Csak akkor lehet egy turnus nyereséges, ha már az állomány érkezése előtt, a szervizperiódusban biztosítottuk a megfelelő feltételeket. Ennek érdekében a telepen a turnusok alatt és a turnusok közötti időszakban is tisztában kell lennünk a telephigiéniát érintő alapvető munkafolyamatokkal.
Fiatal gazdákat hónapról hónapra bemutató sorozatunkban először beszélgethettünk egy ifjú hölgy-gyel. Szadai Gabriella életének gyermekkora óta szerves része a mezőgazdaság, sok-sok generáció óta tevékenykedik a családja az agráriumban. Gabriella az elfoglalt gazdák életét éli, mikor este nyolc körül sikerül telefonvégre kapni, még mindig dolgozik, és mint mondja, koránt sincs vége ekkor még a napnak. Vele beszélgettünk a szakma szépségeiről és nehézségeiről, családi gazdaságukról.
A BIOMIN kiterjedt takarmányvizsgálatai alapján fel kell hívnunk az állattartók figyelmét, hogy az idei évben is jelentős a gabonák toxinszennyezettsége. A korábbi években kimutatott A-trichotecének (T-2, HT-2 és DAS) és B-trichotecének (DON, Niv, AcDON) közepes szinten vannak jelen a gabonákban, ugyanakkor a zearalenon és az aflatoxin is alacsony szinten kimutatható. Nem beszélve arról, hogy a korábban elvétve megállapított fumonizinek és ochratoxin is megjelentek a gabonákon és esetenként magas szennyezettséget mérhetünk!
Az aratás a szójatermesztés egyik legkritikusabb munkája. Meleg őszi napokon a szója gyorsan szárad. Akkor tekinthető érettnek, és arathatónak a legkisebb veszteséggel, amikor a csúcsi fürt hüvelyeiben a magvak teljesen kifejlődtek, a fajtára jellemző színűek és a növény levelei mind lehullottak (1. kép). A szója magja ebben az állapotban 14–18% vizet tartalmaz. A betakarításkori veszteség nagyságát a talaj felszíne, a tábla gyomossága, az időpont helyes megválasztása, az aratott fajta valamint a kombájn szakszerű beállítása határozza meg.
A korábbi évek súlyos mikotoxin-problémái miatt (korábban a DON és a Zearalenon, mostanában az aflatoxin) nagyon sok sertéstartó elkezdte használni a különböző mikotoxin ellenes készítményeket. Vannak, akik folyamatosan használják azóta is, azonban sokan abbahagyták, mert vagy nem lehetett kimutatni a takarmányból a mikotoxinokat, vagy alacsony kimutathatósági szint mellett nem jelentkeztek súlyos tünetek.
Az állattartó telepek higiéniai szabályainak felülvizsgálata és szükség esetén szakszerű átalakítása jelentős mértékű pozitív változást indukál a telep eredményeiben. Sokan ma is felesleges „pénzkidobásnak” tartják a higiéniai körülmények fejlesztésére szánt összeget, pedig számtalan példa bizonyítja, hogy egy jól átgondolt telephigiéniai rendszer sokkal költséghatékonyabbá és nem utolsó sorban biztonságosabbá teszi a munkát.
A repce betakarításának teljesítményét 10%-ban a fajta és 30%-ban a kombájn vezetője határozza meg (Semmler, Agrartraining 2011). Az állományok betakaríthatóságát több tényező is befolyásolja, melyek közül néhányat a termelő maga is befolyásolhat annak érdekében, hogy a nagy termés egy gyors, akadálymentes és gazdaságos kombájnolással párosuljon.
Lassan vége lesz a télnek, és a földeken ismét megindulnak a munkák. Igaz, a szántóföldek egy részén még a víz az úr, de a területek többségén – ha az idõjárás is engedi - idõben meg lehet kezdeni a repce és a búza elsõ tavaszi fejtrágyázását.
A kondíció a szervezetnek a konstitúcióra és más, exogén faktorok által meghatározott morfológiai és funkcionális hatásokra létrejövõ reakcióképessége (Brem G., 1998). Györkös és mtsai (2001) az alábbiakban határozzák meg a kondíció fogalmát: „A kondíció a szervezet, külsõ testalakulásban megjelenõ, pillanatnyi állapota. Tárolója és jelzõje azoknak a testszöveti tartalékoknak – elsõsorban zsírnak és izomnak – melyeket az állat, bizonyos testtájain és belsõ szervein jellegzetes módon, felhalmozott. A kondícióra jelentõs hatással van a genetikai képességeken túl a termelés, takarmányfogyasztás, a szaporodás-biológiai státusz és az általános egészségi állapot”.
A hazai kérõdzõ állatállomány csökkenése ellenére a tejtermelés színvonalának és gazdaságosságának megtartása csak a szálastakarmányok minõségét megõrzõ szántóföldi technológiai elõírások, az agrotechnikai követelmények betartásával és magas színvonalú mûszaki kiszolgálással, új, korszerû gépek alkalmazásával lehetséges.
A tõgygyulladás megfelelõ diagnosztizálásának feltételei vannak.
A szarvasmarhák vírusos hasmenése a nagy gazdasági kárt okozó fertõzõ betegségek egyike.
A kérõdzõ tenyésztésben a penészek és mikotoxinok súlyos gazdasági következményekkel járnak.
Még fülünkben csengnek Gráf József Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter szavai a XIV. Alföldi Állattenyésztési Napokról, amikor is agrárminiszterünk számos fejlesztés mellett elmondta, hogy a növénytermesztéssel párhuzamosan 30%-kal kívánja növelni az állattenyésztési ágazatot!
A Herpesviridae család vírusai az egész világon, széles körben elterjedtek. A háziállat fajoknak és az embernek többnyire szigorúan faj specifikus herpesvírusai vannak (ez alól csak az Aujeszky-féle betegség vírusa a kivétel).
Az almaecet használatának tapasztalt elõnyei LÓ ÁLLOMÁNYOKBAN
Szinte alig van gyógyszer és vitamin költség
Hazai viszonylatban közel 7500 tenyészetben kb. 1 milló anyajuhot tartunk számon. Ennek a létszámnak majdnem a fele három megyében (Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) koncentrálódik. A legkevesebb tenyészet és anyajuh Vas megyében van. A juhtartás nagyrészt extenzív módon, legeltetésre alapozva történik. Ez a tartási forma jelentõsen befolyásolja az állományok egészségi, különösen parazitológiai állapotát.
A tavalyihoz képest nem sokat változott a 2005 májusában a magyar állattenyésztésrõl és takarmányiparról festett kép, de mitõl is lenne más!
Sarokpontok és aktualitások A cukorrépa termesztését–termelését, annak gazdaságosságát részben befolyásolják az agrotechnikai tényezõk.
Beszélgetés Makai Sándorral, az Öcsödi Mezõgazda Kft. ügyvezetõjével
Magyarországon az EU-csatlakozást követõen is a búza mellett a legfontosabb gabonanövényünk a kukorica.
Hazai sertésállományaink jelentõs része szenved különféle okokra visszavezethetõ légzõszervi problémáktól. Ez a kijelentés jól alátámasztható a vágóhidak statisztikáival, visszajelzéseivel, noha jelenleg a sertéstüdõk szinte 100 százalékban kobzásra kerülnek, elsõsorban vágástechnológiai okok miatt.
A két-három tehénbõl álló vagy a több száz tehenes állományokban egyaránt fontos, hogy a tehenek mozgásképessége ne romoljon. A gazdaságosabb termelés érdekében általános tenyésztési célkitûzésünk a hosszú hasznos élettartam, ami azt jelenti, hogy teheneinktõl hosszú ideig nagy termelést várunk el.
Sokan hajlamosak úgy tekinteni a választás utáni takarmány felvétel alakulását, hogy az alacsony takarmányfelvétel elkerülhetetlen, és a megtorpanás, valamint a „tejhús” elvesztésének hatása csak átmeneti, minden gyorsan visszaáll a normálisra, a malac kompenzálja ezt a kiesést. Ezzel szemben meg kell jegyeznünk, hogy a választás utáni idõszak takarmányfelvételének van talán a legnagyobb hatása az életteljesítményre és a malacok egészségügyi státuszára az utónevelésben és az egész hizlalási periódusban, amin keresztül a nyereségességet is alapvetõen meghatározza.
Az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. számadása szerint 2002-ben a hazai regisztrált tejtermelõ tehénállomány közel 10 %-a, 22.000 tehén hullott el. Az elhullások 70 %-a a laktáció elsõ hatvan napjában történt, melynek fõ oka, nagy valószínûséggel valamilyen anyagforgalmi betegség megjelenése volt. A lesújtó statisztikai eredmény alapján az anyagforgalmi megbetegedések súlyos gazdasági kárt okoznak a hazai tejtermelõ ágazat számára, mely kellõ telepi menedzsmenttel és takarmányozással jelentõsen csökkenthetõ volna.
Magyarország évente kb. 60-70 ezer tonna marhahúst termel, melybõl 5-10 ezer tonna a nettó export mennyisége. A húsmarhatenyésztés minõségi fejlesztése indokolt hazánkban. Szakszerû legeltetéssel, gyepgazdálkodással és a szántóföldi melléktermékek felhasználásával kis önköltséggel piacképes hús termelhetõ. A jelenlegi agrárkormányzat növelni kívánja a húsmarha állományt. Az elképzelés helyességét az is indokolja, hogy miközben szinte egész Európában gondot okoz a szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma (BSE), addig a magyar állomány mentes e betegség alól, ami mindenképpen javítja az ágazat külpiaci esélyeit. A magyarországi járványügyi helyzetre jellemzõ, hogy sikerült megakadályozni a nagy nemzetgazdasági kárt okozó betegség behurcolását.
Ughy Miklós, pápai brojlertartó és felesége családi keretek között 1976 óra foglalkoznak baromfitartással. Korábban főállás mellett, jelenleg nyugdíjasként végzik a saját családi házuk udvarán. A feleség háztartásbeli, korábban is otthon volt, így főleg reá hárult a munka nagy része. Szívesen foglalkoznak az állatokkal, mindketten ebbe nőttek bele, így ők is önként vállalták az állattartást.
A tömegtakarmányokból összeállított alaptakarmány nem fedezi az állomány közepes és nagy tejtermelésû egyedeinek táplálóanyag-szükségletét. E tehenek számára tejtermelésük szerint egyedileg változó (laktációs állapottól is függõ) mennyiségû pótabrakot kell adagolnunk. Ezzel jelentõsen növelhetõ a tejtermelés gazdaságossága, mert a jól tejelõ tehenek termelésük arányában kapják a drága abraktakarmányt. Az alaptakarmányozás színvonalát a termelési szinthez szükséges igazítani, ill. nagyobb állományon belül csoportokat kell képezni, amelyeket differenciált alaptakarmányban célszerû részesíteni.
Sertésekbõl circovírusokat közel 30 éve már kimutattak szövettenyésztésre használt PK-15-ös sertésvese sejttenyészetbõl. A megbetegedést elõször 1991-ben írták le Kanadában. A porcine circovírusok (PCV) antigénszerkezetileg és genetikai tulajdonságait tekintve 2 csoportra oszthatók (PCV-I és PCV-II). A két víruscsoport PCR módszerrel elkülöníthetõ. A circovírusok nagymértékû ellenálló képességgel rendelkeznek. A PCV-I megbetegedést nem okoz. A PCV-II két kórkép jelentkezésével hozható összefüggésbe. A választott malacok circovírus okozta sorvadása (postweaning multisystemic wasting syndrome – PMWS), valamint a sertések dermatitis nephropathia syndromája (porcine dermatitis nephropathia syndrome – PDNS). A PCV-II okozta kórképek 1999. óta Magyarországon is elõfordulnak.
A családi gazdaságok számára hazánkban leginkább a hagyományos juhtartási formák terjedtek el, az éghajlati viszonyoknak és a hagyományoknak megfelelõen. Az állatok télen idejük nagy részében istállózva vannak, nyáron viszont többnyire csak az éjszakát töltik fedél alatt, ezt is fõleg vagyonvédelmi indokból. Mivel juhok hidegre alig érzékenyek, viszont az istálló levegõjének ammóniatartalmára már annál inkább, célszerû õket minél többet a szabadban tartani, ez azon túl, hogy az élettani igényeket is jól kielégíti, a gazdaságosságot is javítja. Télen a zárt, jól temperált hõmérsékletû istállóra is inkább csak a friss ellõs és szoptatós anyáknak van szüksége. Hízóbárányok tartásánál figyelembe kell venni, hogy a hideg környezet plusz energiát igényel a hõszabályozásra, a nagy meleg pedig csökkenti a takarmányfelvételt. Bár a juh az elsõk között háziasított állatfajták közé tartozik, nagyon kötõdik a természetes környezethez, megfelelõ tartásához kiterjedt legelõ nélkülözhetetlen.
Ezentúl szigorúan ellenőrzik itthon az ukrán gabonát
