„Ötvenkét történet, egy közös nyelv”: a tudatos gazdálkodás nyelve
Az agráradat önmagában még nem érték – attól válik azzá, hogy valaki figyel rá, értelmezi, és beépíti a gazdasága jövőjébe.
Az agráradat önmagában még nem érték – attól válik azzá, hogy valaki figyel rá, értelmezi, és beépíti a gazdasága jövőjébe.
Vas vármegye déli részén, Vasvár városában vezeti állattartó és növénytermesztő vállalkozását a Gallen család.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk évindító, 35. részében is újdonságokkal készültünk. Ebben az évben a nőké lesz a főszerep.
A 2024-es évben ugyanis a hölgyeké lesz a főszerep, egész éven át a mezőgazdaságot meghatározó nőkkel beszélgetünk az agrárdigitalizációs témákról.
Dr. Tóth Tamással beszélgettünk a digitalizációról, a Smart Farm tangazdaságról, az agrár- és az élelmiszeripari képzésről, a kutatásokról, valamint a fejlesztésekről.
A Marton Genetics-Elitmag Kft. ügyvezető igazgatója, Sándorfy András beszélt növénynemesítésről, adatgyűjtésről és -elemzésről, digitalizációról, Közép-Ázsiáról és a génszerkesztés lehetőségeiről.
Dr. Vona Viktóriával beszélgettünk a digitális átállásról, a talajról és az agrárképzésről.
A precíziós gazdálkodás két legnagyobb nemzetközi tudományos konferenciájáról számolunk be a helyszíneken tapasztaltak alapján.
Dr. Katona László frissen végzett óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnökként irányítja a Babarc központú családi gazdaságuk digitális átállását.
Kecskeméti Sándorral beszélgettünk az adatalapú gazdálkodás gyakorlatáról és lehetőségeiről.
A takarmánynövények termesztésének adatokon alapuló, modern technológiáit nézzük meg közelebbről.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk ezen részében a bogyós gyümölcsök termesztésének adatokon alapuló, modern technológiáit nézzük meg közelebbről Nógrád megyében.
A bedrock.farm szakembereinek tapasztalatait mutatjuk be, a beltéri kertészet témáját feldolgozva.
Dr. habil. Milics Gáborral az adatalapú technológia kiemelten fontos részét adó térinformatikai, távérzékelési és agrárdigitalizációs gyakorlatokról beszélgettünk.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának első részében az agrotechnológia alapját adó mezőgazdasági gépek világába látogatunk el több...
Bemutatjuk a Debreceni Egyetem Precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzését, valamint beszámoljunk az ottani, a helyspecifikus gazdálkodást támogató agrárdigitalizációs és adatalapú megoldásokról.
A talajjavításra összpontosító termelés az okszerű öntözés technológiáját néztük meg részletesebben.
Az adatalapú okszerű kukoricatermelés gyakorlatát néztük meg részletesebben.
Az adatalapú állattenyésztés technológiáját néztük meg részletesebben egy robotizált tejtermelő gazdaság működésénél.
A hozammérés, valamint a betakarítás adatait figyelembe vevő és felhasználó gazdálkodás gyakorlatról írunk.

Sajnos a 2026-os évben még a tavalyinál is 20-30 százalékkal gyengébb meggytermés várható hazánkban.
Miközben a Tej Világnapján a tej táplálkozási és társadalmi jelentőségét hangsúlyoztuk, a hazai szektor mára az elmúlt évek egyik legsúlyosabb válsághelyzetébe került.
Intelligens öntözőrendszerrel vette fel a harcot a klímaváltozás és a tömegturizmus okozta vízhiánnyal Szantori szigete.
Sokkal több új mezőgazdasági gépet vásároltak a magyar termelők az idei első negyedévben 2025 azonos időszakához képest.
Országosan mintegy 12 ezer hektárnyi használt, alulhasznosított vagy leromlott állapotú fejlesztési területet tartanak nyilván.