MENÜ

Továbbra is emelkednek a termőföldárak

2017.06.15.

A 2015 őszén meghirdetett „Földet a gazdáknak” program hatására 2016-ban két és félszeresére nőtt a termőföld-forgalom. Ez az árak ismét kétszámjegyű növekedését hozta. Mára öt megye kivételével egymillió forint feletti az átlagos hektárár – derül ki az OTP Agrár oldalon közzétett elemzésből.

A 2015-ös 1,024 millió forint/hektárról tavaly 1,135 millió forint/hektárra, azaz 10,9 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára – derül ki az OTP Termőföld Értéktérkép elemzésből. Komárom-Esztergom megye 6 százalékos visszaesésén kívül minden megyében áremelkedés tapasztalható. Négy megyében (Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Tolna és Vas) 15 százalék felett nőttek az árak, míg a legkisebb arányú (0,6 százalék) Zala megyében volt a drágulás – áll a NAV tranzakciós adatbázisának feldolgozásával készült elemzésben.

A termőföld-árat tekintve tavaly óta Hajdú-Bihar megye a legdrágább másfél millió Ft feletti hektárárral, az addig első Békés megyét pedig már Győr-Moson-Sopron, Tolna és Fejér is megelőzi.

– Már csak öt megye marad az egymillió forintos limit alatt: Jász-Nagykun-Szolnok, Zala, illetve az észak-magyarországi Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád. Ez utóbbi átlagára alig 600 ezer Ft/ha. A termőföldárak emelkedő üteme lényegében bő évtizede töretlen. Az elmúlt egy évre szűkítve, a legjobban, 25 százalékkal Bács-Kiskun megyében nőtt az átlagos termőföld hektárár – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. – A „Földet a gazdáknak” program keretében a nagyobb haszonbérelt területtel rendelkező gazdaságok voltak a célpontok, ami ebben az esetben ugyancsak hozzájárult a nagyarányú árnövekedéshez.

Művelési áganként külön is érdemes megvizsgálni az árak alakulását. Az elmúlt év során a földárveréseken „főszereplő” szántóterületek átlagára nőtt leginkább, 12,2 százalékkal. Az erdő-fásított és gyep-rét-legelő kategóriában 6 és 10 százalék közötti mértékben nőttek az árak, míg a kert-gyümölcsös és szőlő területek esetében 4-5 százalékos volt az árcsökkenés.

Jelentős növekmény

A termőföld-piac tavaly látványosan bővült. A megelőző évi 44 ezerről 2016-ban 56 ezerre, 27 százalékkal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám a Nógrád és Tolna megyei minimális csökkenést kivéve minden megyében emelkedett, Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyenesen a 3,5-szeresére, illetve Pest megyében majdnem kétszeresére.

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva két és félszeres (246 százalék) volt a növekmény 2016-ban. Mivel az adásvételek száma ennél nagyságrenddel kisebb mértékben nőtt, az történt tehát, hogy átlagosan jóval nagyobb földterületek kerültek eladásra, mint 2015-ben. Ebben is a földárverések hatása látszik. Tavaly 165,5 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során, de sok árveréses üzlet lezárása áthúzódik 2017-re.

Míg 2015-ben egyedül Szabolcs-Szatmár-Beregben érte el a forgalom az ötezer hektárt, tavaly hét megyében is tízezer hektár feletti földterület cserélt gazdát; a legtöbb (25 ezer ha) Fejér megyében. A másik véglet Pest megye, alig kétezer hektárral, s emellett még Vas és Zala megyében is háromezer hektár alatt maradt a volumen. Az eladott termőföld-terület minden megyében nőtt tavaly. Elsősorban Közép- és Dél-Dunántúlon, valamint Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben látszik nagy bővülés. Komárom-Esztergom és Fejér megyében majdnem megtízszereződött a forgalom! A másik véglet Szabolcs-Szatmár-Bereg plusz 80 százalékkal.

Az országos forgalom több mint négyötödét adó szántó művelési ágat külön vizsgálva az országos éves forgalomváltozás négyszeres volt tavaly. Növekedést látunk a többi művelési ágnál is, melynek mértéke: gyep-rét-legelő 200, erdő-fásított 42, kert-gyümölcsös 30, illetve szőlő 28 százalék.

– Kivételes hatásként érte 2016-ban a földpiacot a „Földet a gazdáknak” program 2015. őszi meghirdetése – mondta Szabó István, az OTP Agrár termékfejlesztési és értékesítési vezetője. – Ennek keretében összesen 253 ezer hektár termőföld vált elérhetővé, amiből közel kétszázezer hektár talált gazdára. A 30 ezer ügylet eredményeként 270 milliárd forint folyt be az államkasszába, s az üzletkötések új árszintet is szabtak a piacnak. A program hatása, az ügyletek részben idei lezárása miatt, kisebb mértékben a 2017-es forgalmi adatokon is érezhető lesz.

Részletes elemzés ide kattintva elérhető.