MENÜ

Szójatermelési és -piaci aktualitások Sátorhelyről

2019.09.16.

Szója fajtabemutatót tartott a Bóly Zrt. és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület Sátorhelyen szeptember elején. A fajtabemutatót megelőzte egy fórum, amelyen a résztvevők a témával kapcsolatos előadásokat hallgathattak meg.

 

Így többek között megismerhették Macháty Bélának, a Bóly Zrt. vezérigazgató-helyettesének valamint Dr. Gyuricza Csabának, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatójának továbbá Polgár Zoltánnak, a Galldorf Zrt. kereskedelemi igazgatójának véleményét a témáról.

Macháty Béla kitért arra, hogy Magyarország szójaszükségletének döntő része ma még külföldről érkezik, ami azt jelenti, hogy az országba behozott szója nem GMO-mentes.

A magyar felhasználók szükséglete éves szinten mintegy 600-640 ezer tonnát tesz ki. Ebből Magyarországon valamivel több mint 150 ezer tonnát termelnek meg. Azaz az önellátottság szintje a belföldi szükséglet mintegy egy negyede körül mozog. Magyarországon összességében közel 60 ezer hektáron termelnek GMO-mentes szóját, és 2,5 tonna hektáronkénti termésátlaggal számolva belföldön mintegy 150 ezer tonna éves termésmennyiséggel lehet számolni.

 

macháty béla-szoja-k

Macháty Béla

 

Az, hogy a belföldi önellátottság mértéke növekedjen, mind a termelők, mind pedig a felhasználók közös érdeke. A vezérigazgató-helyettes ugyanakkor úgy vélekedett, hogy mértéktelenül nem növelhető Magyarországon a szója vetésterülete. Véleménye az volt, hogy Magyarországon maximum 150 ezer hektáron termelhető a későbbiekben GMO-mentes szója. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az elmúlt években hazánkban a szója termőterülete illetve a termés mennyisége ugyan jelentősen nőtt, azonban még bőven van a növekedésnek tere.

Ahhoz, hogy a szójatermelés Magyarországon érdemben növekedhessen, megfelelő fajtákra van szükség, amelyek a jelenlegieknél nagyobb hozamúak. Ezért nem mindegy, hogy a szóját hol termelik, és nem feltétlenül mindig a hozamnak kell lennie az elsődlegesnek, hanem a minőséget is szem előtt kell tartani – hívta fel a termelők figyelmét a szakember. Hozzátette: ha valaki több fehérjét szeretne, akkor arra is figyelmet kell fordítania, hogy olyan fajtákat használjon, amelyek adott területen a legmegfelelőbbek mind a fehérjetermelés, mind pedig az éghajlat szempontjából. Magyarországon ugyanakkor széles körben lehet válogatni a szójafajták közül, mivel a Nemzeti Fajtalistán több mint 50 szójafajta szerepel. Az Unióban pedig több mint 400 szójafajta érhető el.

Megemlítette: Bólyban mintegy 50 ezer tonna szójadarát használnak évente. Ez mintegy 230 ezer sertés felnevelését teszi lehetővé. Jelezte: a társaságnál ugyanakkor lecsökkent a szójafehérje-igény, és a szóját más növényi adalékokkal helyettesítik a takarmánykeverékekben.

Az unió önellátottsága fehérjenövényekből, azaz: repcéből 79, napraforgóból mintegy 40, szójából pedig 5 százalék körüli – közölte Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója.

A konferencián tartott előadásában kitért arra, hogy az unió nyersfehérje szükséglete jelenleg évente mintegy 27 millió tonna. Ebből mintegy 17 millió tonnát importál, főként szójalapú nyers fehérjét mintegy 14 millió tonnát. Megemlítette, hogy a brazíliai erdőírást közvetve az unió államai is támogatják, mivel a növényi fehérje beszerzés egy része a dél-amerikai országból származik (túlnyomó hányada azonban az USA-ból érkezik Európába). Azt szintén érdemes átgondolni – hívta fel a figyelmet -, hogy a vámok tervezett eltörlésével a szójaimport Dél-Amerikából még olcsóbbá válhat, és így a GMO-mentes szója felhasználási lehetősége tovább szűkülhet.

 

gyuricza csaba-szoja-2019-k

Dr. Gyuricza Csaba

 

Az Európai Fehérje Tervről ugyancsak beszélt a főigazgató, elmondva, hogy ez a dokumentum iránymutató lehet az uniós tagországok számára a szóban forgó területen. A dokumentum felsorolja azokat a fehérjenövényeket, amelyeknek nagyobb a nyersfehérje tartalma mint 15 százalék – a szójáé 36-40 százalék – így itt kiemelten szerepel: a repce, napraforgó szója; a hüvelyesek közül a bab, a borsó, a lencse, csillagfürt; a kaszálhatók közül a lucerna és a herefélék. A felvevőpiaci szegmenseket is meghatározza a tervezet, és közülük hármat emel ki: a konvencionális takarmánykeverékek, a prémim takarmánykeverékek és a növényi nyersfehérjét felhasználó élelmiszerek piacát. Hozzátette: a legnagyobb piac a konvencionális takarmánykeverékek piaca. A prémium takarmánykeverékek piaca főként a változó fogyasztói igények kielégítését tartja szem előtt, például a GMO-mentességet, így itt Magyarország érdekeltsége is jelentős. Az élelmiszereknél pedig a növényi fehérjetartalmú élelmiszerekre kíván nagyobb hangsúlyt és figyelmet irányítani.  Vagyis az uniós döntéshozók az előző évek gyakorlatát követve továbbra is ösztönözni kívánják a növényi fehérjék termelését és felhasználását.

Megjegyezte azonban, hogy a most alkalmazott uniós ösztönzők nem serkentik kellő mértékben a termelést, ezért, ha Magyarország például 100 ezer hektárra kívánná növelni a szója vetésterületét, akkor a jelenlegitől eltérő ösztönzőket kellene alkalmaznia, mivel a mostani rendszerben „ennyi van” – mondta a főigazgató. Hozzáfűzte: a mostani támogatások ezen a területen még 2021-2022-ben megmaradnak, ezzel kell számolni. A későbbiekben azonban megjelenhetnek akár olyan támogatási elemek is, amelyek a mostaninál kedvezőbbek lesznek – vélekedett Gyuricza Csaba. Megemlítette ugyanakkor, hogy szerinte a szója vetésterülete átlépheti Magyarországon a 100 ezer hektárt. Az ország önellátásához a számítások szerint 232 ezer hektárra lenne szükség. Ennek ugyan nincs realitása, de a 100 ezer hektárnak igen. Ez utóbbi eléréséhez is fejleszteni kellene például a magyar öntözőrendszert és a szaktanácsadást, valamint a feldolgozóipari hátteret is – tette hozzá.

Emlékeztetett: az Európai Szójadeklarációban Magyarország élen járt és az országnak van Nemzeti Fehérjetakarmány Programja is, ami ugyan nem halad gyorsan, de mégis vannak előrelépések a területen. Fontos még, hogy biztosított legyen a fenntarthatóság, a növénytermesztés intenzifikálása, a termelési rendszerek, valamint az eladási értékláncok kialakítása. Emellett szükség volna a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében létrehozott operatív csoportok jelenlétére is, amelyeket a VP-ből finanszíroznak. Jelezte előreláthatólag a terület támogatásai nem változnak. De várható, hogy például a K+F és más, a termés jövedelmezőségét javító területeken további külön források állnak majd rendelkezésre, ilyen lehet például a tudásátadás ösztönzése. De az is napirenden van, hogy a szójafehérjét a takarmányokban Magyarországon ki lehessen váltani, amihez olyan fehérjetermékek adnák a bázist, amelyeket ma belföldön még nem használnak takarmányozásra.

Polgár Zoltán, a Galldorf Zrt. kereskedelmi igazgatója szójapiaci körképet adott a jelenlévőknek.

Elmondta: a brazíliai esőerdőket azért is irtják jelentős mértékben, mert egyre nagyobb az igény a brazíliai szójababra. Az afrikai sertéspestis ugyanakkor keresletcsökkenést okozott a szójapiacon, főként a kínai sertéshús-termelés mérséklődése miatt, ami mintegy 35 százalékkal esett vissza. Ez pedig a sertéshús árának emelkedését okozta. A szójapiacon az APS miatt mintegy 10 millió tonnás keresletcsökkenést mértek, a felhasználásban pedig további 5 millió tonna takarmány esett ki – közölte.

Az európai helyzetről szólva kiemelte: 2011-2018. között a szója vetésterülete az unió országaiban 2,7 millió hektárról 4,3 millió hektárra nőtt.

A szakértők a következő hét évben újabb mintegy 2 millió hektáros szója-vetésterület növekedést prognosztizálnak. A régióban Románia háromszor, Szerbia négyszer, Olaszország pedig csaknem hatszor akkora területen termel szójababot, mint most Magyarország. Ezért a régióban szójából túlkínálat kezd kialakulni –hívta fel a figyelmet. További adalék, hogy az ukránok és az oroszok is eladóként jelenik meg a piacon, és rendkívül gyors ütemű a fejlődésük. Ezért élesedő versenyre lehet számítani.

 

polgár zoltán-szoja-k

Polgár Zoltán

 

A termésátlagokat tekintve a hektáronkénti hozam Ukrajnában 2,2, Oroszországban 1,5, Észak-Olaszországban 3,2 tonna (Magyarországon átlagban 2,5) tonna. Hazánkban legfeljebb 170-180 ezer tonna szója terem, és ebből 60-70 ezer tonnát dolgoznak fel itthon, akkor a maradék több mint 100 ezer tonnát exportálják. Ez utóbbi mennyiséget a későbbiekben jó volna az országban tartani, és minél nagyobb mértékben feldolgozni. Ezzel pedig csökkenthető lenne az import mennyisége – hangsúlyozta a szakember. Hozzáfűzte még: a szójapiacot általában a szójaolaj árváltozása alakítja – ezt főként üzemanyagnak használják -, utána az ár változását leköveti a szójabab, majd a szójadara. Az árakat pedig elsősorban a chicagói tőzsde áraihoz mérik, ehhez igazodnak az európai feldolgozók is. Ha az amerikai-kínai kereskedelmi háború kérdése megoldódna, akkor a chicagói árak várhatóan emelkednének. Ez a mi régiónkban is áremelkedést indukálna, ami kívánatos volna – mondta Polgár Zoltán. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a most alacsonynak tartott árakat – és a bevételt – növelni lehetne, ha a termelők 300 kilóval többet termelnének hektáronként, ami nem elérhetetlen, ha jó a fajtaválasztás és a termesztés-technológia – adott tanácsot a Galldorf Zrt. kereskedelmi igazgatója.

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület nyár végi szója fajtabemutatói az ország 6 helyszínen (Mohács, Bóly, Kiszombor, Prügy, Bak és Hédervár) várták az érdeklődő szójatermelőket.

-an