Apáti Ferenc elmondta, a gyümölcsösökben néhány ezer hektáron okozott károkat a hétvégi vihar, a jelentősebb zöldségtermesztő körzetekben azonban szerencsére kisebb mértékben pusztított. A Dunától keletre azonban, elsősorban Pest, Bács-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs és Borsod megyében, a nagy mennyiségű eső miatt intenzívebb növényvédelemre, így magasabb költségekre számíthatnak a termesztők.

A jelentősebb zöldségtermesztő körzetekben országos viszonylatban is jelentős terméskiesést okozó jégverés nem volt, ugyanakkor ahol 40-70 milliméter csapadék esett, ott a meleg, párás időjárás növeli a gombafertőzés veszélyét, és minőségi veszteségeket okozhat. A vihar a hajtatott zöldségtermesztő berendezésekben (fóliasátrak, üvegházak) nem okozott károkat.

Elmondta, hogy Magyarországon mintegy 80 ezer hektáron termesztenek zöldséget szabadföldön. A termőfelület 40 százalékát, 35 ezer hektárt a csemegekukorica adja, a betakarítási munkálatok itt még nem kezdődtek el, ugyanakkor a mintegy 15-20 hektáron termesztett zöldborsó betakarítása a vége felé jár, ami a sok eső miatt kissé megcsúszhat. A viharos időjárás kisebb gondokat okoz a káposzta-, saláta- és hagymafélék, valamint a gyökérzöldségek esetében, de a paprika- és paradicsomféléknél növelte a gombabetegségek kockázatát.

A magyar gyümölcstermő terület 80 százaléka Pest, Bács-Kiskun megyében és az észak-keleti régióban van, azokon a területeken, ahol vasárnap heves esőzések, jégverések voltak. A zivatarok ezeken a helyeken néhány ezer hektárt sújtottak.

A viszonylag rövid idő alatt lehullott sok csapadék a később érő gyümölcsfajoknál – alma, körte, szilva – közvetlenül nem okozott károkat, ugyanakkor a növényvédelmi költségeket emeli.

A cseresznyénél és a meggynél nőtt a repedés kockázata, vagy az arra kevésbé érzékeny fajták termése puhulhat, így szállíthatóságuk és feldolgozhatóságuk romlik – tette hozzá az alelnök.