MENÜ

Jó minőségű vetőmaggal az eredményes gazdálkodásért

Agro Napló 2021.09.04.

A megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer-ellátás alapfeltétele a jó minőségű vetőmag, amely az időjárással, klímával, technológiával együtt folyamatosan változik; ennek a feltételnek a szem előtt tartásával rendezte meg a hazai körülmények között nemesített vetőmagok hosszútávú használatáról szóló szakmai  konferenciát az Agrármarketing Centrum (AMC) az Agrárminisztériummal (AM) együttműködve – közölték lapunkkal a szervezők.

 Fotó: Fekete István 

A tanácskozásról készített ismertetés felidézi: Magyarország a világ ötödik legjelentősebb vetőmag-exportőre, évente mintegy 100 ezer tonna vetőmagot értékesít a külpiacokon. A vetőmag-kereskedelemet 180-200 milliárd forintos forgalom jellemzi éves szinten, ami ezer vállalkozás 15 ezer ember foglalkoztatását jelenti.

A konferencián Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte, Magyarország 3,6 millió hektáros szántóföldi növénytermesztési területének termelési értéke az 1200 milliárd forintot is meghaladja, így a technológiai oldal fejlesztése, a terményszárítás és -tárolás, valamint a termékfeldolgozás mellett mindennek az alapjával, a vetőmaggal is foglalkozni kell. Az átlaghőmérséklet emelkedése, a változó csapadékelosztás, a szélsőséges időjárási körülmények és a kártevők változékonysága mind a nemesítés felé tereli a szektort, amely az itthoni viszonyokhoz adaptált megoldásokat adja. A vetőmag az egyik leginkább munkaerőigényes, tudásközpontú és innovációfókuszú területe az agráriumnak, amely a mezőgazdaság fajtanemesítési értékét és versenyelőnyt jelent a világpiacon. A hazai génmegőrző tevékenység pedig a szakmai bizalmat alapozza meg.

 

feldman zsolt

Feldman Zsolt

 

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke hangsúlyozta: hazánkban az elmúlt tíz évben mintegy 70 százalékkal, 110-130 ezer hektárra nőtt az ökológiai szántóföldi területméret, és a következő tíz évben komoly mértékű emelkedés várható ezen a területen.

Hozzátette, 50 államilag elismert szántóföldi növényfajunk van, a nemzeti fajtajegyzékben több mint 160 búzafajta, ebből 17 fajta foglalja el a vetésterület több mint 50 százalékát az országban. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy mintegy 105 ezer tonna őszi búza, 27,5 ezer tonna őszi árpa, 6500 tonna tritikálé fémvázolt vetőmag van Magyarországon. A hazai nemesítésű fajták minősége jobb, hozamuk csak bizonyos esetben marad el a nyugatihoz képest.

 

zászlós tibor-k

Zászlós Tibor

 

Kiemelte: megbízható állami ellenőrzés alatt álló, szakmai alapokon nyugvó felügyeleti rendszert kell működtetni, továbbá a hazai vetőmagok marketingje, posztregisztrációs kísérletek folytatása és a gyors tájékoztatás, a termelés biztonsági, export piacok további fejlesztése is fontos feladata az ágazatnak.

Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) ügyvezető igazgatója elmondta: az elmúlt években jelentős fejlődésen ment át a növénytermesztés, a vetőmag-előállítás, a vetőmag technológiája és az értékesítés is. Mindezt más se bizonyítja jobban, hogy Magyarország a világ ötödik legnagyobb vetőmagexportőre. Nagy eredményeket ért el az ország a vetőmag hamisítás elleni küzdelemben is. Emögött sok ismeretterjesztő munkára van, mivel ez szükség ahhoz, hogy visszaszoruljon a vetőmag hamisítás.

 

polgár gábor-k

Polgár Gábor

 

Eredményként említette: a posztregisztrácós fajtakísérleti rendszer bővülését és a kalászos fémzárolt vetőmaghasználat növekedését; hozzáfűzve, hogy voltak nehézségek az elmúlt időszakban a COVID-19 járványhelyzet miatt. Ezek megoldásában segített az agrártárca. Ezek a támogatások nagyban segítették az ágazatot szállítási, értékesítési szempontból is.

Kihívás a növényvédő szer és műtrágyahasználat csökkentése, a biodiverzitás fenntartása és az ökológiai termelés növelése, az EU vetőmag-szabályozási rendszerének reformja, a csávázószer-használatban a szükséghelyzeti engedélyek lehetőségének drasztikus csökkenése, illetve a precíziós nemesítés helyzete is.

Az ágazat jelenlegi célja, hogy mai modern fajtákat helyezzük piacra, megoldjuk a növénykórtani problémákat, versenyképességünk növelése, exportpiacok megőrzése, bővítése, a biológiai alapok fejlesztésének elősegítése, a vetőmagtermelés hatékonyságának növelése, a hatósági ellenőrzés rendszerének fejlesztése és a mezőgazdasági termelés társadalmi elfogadottságnak javítása.

Károlyi Gyula, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) osztályvezetője az átruházott ellenőrzési jogkör jogszabályi hátteréről, céljairól, megvalósítási lépcsőiről tartott előadást. A kérelmet a NÉBIH MGEI Vetőmag Felügyeleti Osztályra lehet benyújtani. A NÉBIH adja meg az engedélyt, melynek a feltételei teljesítés esetén az elméleti vizsga, hatósági felügyelet mellett végzett 1 év gyakorlat és gyakorlati vizsga is. Az oktatások, a vizsgák és a tananyagok a portal.nebih.gov.hu weboldalon folyamatosan elérhetőek. 2020-ban 8555 ISTA bizonyítványt adtak ki. Jelenleg a növényútlevél kiadása változás alatt van, várhatón a közeljövőben az EU bizottság fogja megválaszolni a felmerült kérdéseket.

 

károlyi gyula-k

Károlyi Gyula

 

Sándorfy András, a Marton Genetics Cégcsoport ügyvezető igazgatója a hazai kalászos nemesítésről, a martonvásári jövőképről, majd a globális magyar vetőmagágazat piaci szerepéről tartott előadást. A martonvásári fajták töretlen fejlődésére utalt azzal, hogy az 1990-es évek elején drasztikus mértékben lecsökkent szántóföldi tápanyag-felhasználás a környezeti feltételekhez jobban adaptálódó korszerűbb fajtáknak köszönhetően a terméseredményekben nem köszönt vissza. A malmi minőségre és nagy sikértartalomra koncentráló hazai gabonanemesítés hagyományait, a szellemi tőkét és a rendelkezésre álló korszerű nemesítési módszereket emelte ki, továbbá hangsúlyozta azon programok fontosságát, amelyek a rezisztencianemesítésre, az ökológiai gazdálkodáshoz alkalmas fajták előállítására, illetve a klímaváltozás hatásainak vizsgálatára irányulnak, s amelyek lehetővé teszik azt, hogy a jövőben sikeres legyen a hazai nemesítés és a termelői elvárásoknak megfelelő fajtákkal léphessenek piacra. Kiemelte, hogy a különböző felhasználói igényekhez igazodó 151 kalászosfajta regisztrációja kötődik Martonvásárhoz, s amely fajtaszortiment rendkívül széles genetikai bázisra épül. Génbankjuk őrzi a genetikai alapanyagokat, amely az országban egyedülálló kutatói, nemesítői gyűjtemény.

 

sándorfy andrás-k

Sándorfy András

 

Sándorfy András szerint nagy hangsúlyt kell fektetni a hazai vetőmag-előállítók egységes piaci megjelenésére és brand építésére, amellyel a jelenlegi 43%-os itthoni piaci részesedés tovább növelhető. Az egységes magyar vetőmag megjelenése az exportpiacokon elengedhetetlen. Kelet-Európa legmodernebb magyar vetőmagüzemének létrehozására hívta fel a figyelmet, amelyet Martonvásárra terveztek, s amely kapcsán az előkészítő munkákat már megkezdték.

Wágner József, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója a hazai olajos növények nemesítésének általános helyzete és a jövőbeli kihívások kapcsán kiemelte: érdemes és fontos ma Magyarországon hazai tulajdonban, hazai forrásokból olajnövényeket nemesíteni, és ehhez hazai vetőmagot választani. A nemesítési folyamat és genetikai előrehaladás gyorsítása és a genetikai bázis szélesítése is bizonyítja, hogy a vetőmag versenyképes a világpiacon.

 

wágner józsef-k

Wágner József

 

Rádi Feríz, a Pannon Genetic ügyvezető igazgatója az előadása részeként a magyar kukoricanemesítés perspektivikus piacorientált irányvonalairól, valamint a modern nemesítési technikákról beszélt. Példaként kiemelte: a fehér, a piros és a fekete szemű hibrid kukoricafajtáikat, amiket célzottan, exportspecifikus piacokra fejlesztettek ki.

 

rádi feríz-k

Rádi Feríz

 

Véleménye szerint a nemesítés során nemcsak a precíziós nemesítés rutinszerű használata fontos, hanem szükséges felállítani a nemesítői életpálya modellt, és stratégiai együttműködés kell az állami és magán nemesítő házak között is. „A magyar vetőmag ágazatot rövid úton dinamikusan fejlődő pályára lehet állítani, ehhez a széles körű szakmai együttműködés nem lehetőség, hanem alapvető feltétel” – foglalta össze a szakember.