MENÜ

Így alakultak a jégesőkárok a gabonakultúrákban 2021-ben

Agro Napló 2022.01.21.

 

Több alkalommal is nagy területi kiterjedésű szupercellák alakultak ki, viszonylag rövid idő alatt hazánk területén, illetve határainkon túlról már nagyméretű jéggel érkezve. Ezek a szupercellák több helyen is heves zivatarokkal és nagy erejű széllökésekkel, valamint gyakran jégesővel és felhőszakadással érkeztek. A legerősebb szupercellák 2021-ben június 25-én és július 9-én is nagyobb pusztítást okoztak. Ezeknek a szupercelláknak az életútját az ebben a cikkben elérhető két videón követhetjük végig.

A 2021-es év védekezési időszakát jelentősen megnehezítette, hogy a szupercellák többsége határainkon túlról érkezett. Ebben az évben a védekezési időszak április 15-től szeptember 30-ig tartott. A 169 napból 92 napon kellett kiadni riasztást. Az időszakban keletkezett jégeső károk jelentős hányada a fentebb említett két napra tehető.

Az alábbiakban, hazánk 5 fő gabonaféléjében bekövetkezett jégeső károk alakulását elemezzük, ezek a növénykultúrák a következők: kukorica, őszi búza, őszi árpa, napraforgó, őszi káposztarepce. Ez az 5 kultúra 2021-ben Magyarország mezőgazdasági területeinek 60%-át tette ki. Minden növény esetében látható egy táblázat, melyben lekövethető az adott növénykultúra jégeső károsodásának mértéke az érintett járásokban. Ezen adatok térképesen is áttekinthetők, elsőként az adott járást ért jégeső károk százalékos arányát láthatjuk, majd az adott területet ért károsodás mértékét ha-ban megadva.

Az egyes kultúrák esetében az 1. térkép (piros) azt mutatja, hogy az elvetett kultúra hány százalékát érte jégeső kár, míg a 2. térkép (zöld) nominálisan mutatja, hogy az adott járásban hány hektár károsodott a jég következtében.

Kukorica

2021-ben 1 037 000 ha-on vetettek kukoricát, ebből mindösszesen 13 000 ha-t ért jégeső kár országos szinten. Az alábbi táblázatban látható, hogy a legnagyobb mértékben mely három járást érintette jégeső kár a védekezési időszakban (április 15 – szeptember 30). (1.táblázat)

1. táblázat: A jégeső kár által legnagyobb mértékben érintett járások 2021-ben

Az adatok alapján jól látható (1. táblázat), hogy a makói járás esetében 14 208 ha területen vetettek kukoricát, ebből 1 934 ha-t ért jégeső kár. Ez a teljes kukoricával vetett terület 14%-a. A táblázat adataiból az is kiderül, hogy a kialakult, legerősebb szupercellák (június 25. és július 9.) minden esetben a jégeső kár által érintett területek kb. 85%-ért felelősek. A fent említett 92 napos riasztási időszakból ez a két nap okozta a károk jelentős részét, például a kaposvári járásban a június 25-i szupercellák és az azokkal érkező nagyméretű jég okozta a károk 85%-át.

Őszi búza

2021-ben 846 220 ha-on vetettek őszi búzát, ebből mindösszesen 4 489 ha-t ért jégeső kár országos szinten. Az alábbi táblázatban látható, hogy a legnagyobb mértékben mely három járást érintette jégeső kár ebben az időszakban (április 15 – szeptember 30).

2. táblázat: A jégeső kár által legnagyobb mértékben érintett járások 2021-ben

A 2. táblázat adatait megvizsgálva láthatjuk, hogy az őszi búzával vetett területen is ugyanaz a 3 járás volt érintett. Az őszi búza esetében jól látható, hogy ugyanazokon a napokon okozta a legnagyobb károkat a jégeső, mint a kukoricánál (június 25. és július 9.). Ezen a két napon érkező szupercellák a károsodott területek szinte egészéért felelősek (3. és 4. kép).

Őszi árpa

2021-ben 242 026 ha-on vetettek őszi árpát, ebből mindösszesen 1 463 ha-t ért jégeső kár országos szinten. Az alábbi táblázatban látható, hogy a legnagyobb mértékben mely három járást érintette jégeső kár ebben az időszakban (április 15 – szeptember 30).

3. táblázat: A jégeső kár által legnagyobb mértékben érintett járások 2021-ben

oszi-arpa-2021

A többi kultúrákhoz képest, az őszi árpa esetében eltérő járásokat érintett jégeső kár, melyek a 3. táblázatban láthatók.

Napraforgó

2021-ben 655 564 ha-on vetettek őszi árpát, ebből mindösszesen 5 921 ha-t ért jégeső kár országos szinten. Az alábbi táblázatban látható, hogy a legnagyobb mértékben mely három járást érintette jégeső kár ebben az időszakban (április 15 – szeptember 30.)

4. táblázat: A jégeső kár által legnagyobb mértékben érintett járások 2021-ben

napraforgo-2021

A 4. táblázatban, egy járás kivételével, az előző kultúrákhoz hasonlóan, a már jól ismert területek szerepelnek a két legextrémebb napon, illetve a május 23-a, amely szintén egy szupercellás nap volt a Törökszentmiklósi járásban.

Őszi káposztarepce

2021-ben 258 071 ha-on vetettek őszi árpát, ebből mindösszesen 3 359 ha-t ért jégeső kár országos szinten. Az alábbi táblázatban látható, hogy a legnagyobb mértékben mely három járást érintette jégeső kár ebben az időszakban (április 15 – szeptember 30.).

5. táblázat: A jégeső kár által legnagyobb mértékben érintett járások 2021-ben

repce-2021

Az 5. táblázatban szintén a már korábbi táblázatokban szereplő járások találhatók. A repce esetében nagyon látványos az eredmény, mivel mindhárom járás károsodott területeinek 100%-át a június 25-i szupercella okozta (9. és 10. kép). Ráadásul, a három érintett járás területeinek az összege az országos jégeső kár által érintett területek csaknem felét teszik ki.

Összefoglalva fentieket, elmondható, hogy a 2021-es évben két extrém nap (06.25. és 07.09.) okozta a jégeső károk jelentős részét. Június 25-én néhány óra alatt több, mint 10 szupercella alakult ki az országban, erre még nem volt példa a jégkármérséklő rendszer 2018. évi indulása óta. Az Országos Meteorológiai Szolgálat műszerei egy nap alatt fele annyi (93 ezer) villámot regisztráltak, mint addig az egész esztendőben összesen. Július 9-én Kelet-Közép-Európában egy megközelítőleg 800 km hosszú zivatarlánc fejlődött ki, ami határainkon túl hatalmas, a magyarországinál jóval nagyobb károkat okozott. Ezen a napon 7 szupercella fejlődött ki, és egy nap alatt közel 200 ezer villámot regisztráltak.

Fontos kiemelni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló legmodernebb technológiával védekezünk a jégesők ellen - a határainkon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők, illetve a szupercellák ellen a jelenlegi eljárásokkal nem lehet védekezni. Mint azt a korábbiakban is hangsúlyoztuk, nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség. Azt azonban garantálni tudjuk, hogy a NAK által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő kármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz.

További részletek és térképek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldalán találhatóak.