MENÜ

Heti fókusz: Tarlóbontás nyári betakarítás után

2021.05.25.

Fontos, hogy az aratás után visszamaradó értékes szármaradványok bontását megfelelő készítményekkel segítsük, mind élettani, mind gazdasági szempontból előnyt kovácsolva ezzel. Szakértőink hozzászólásáért kattintson!

Tarlóbontás nyári betakarítás után

A hozzászólásokért kattintson!

daoda-zoltan-agro-bio-2 barath_david-natur_agro
Daoda Zoltán
AGRO.bio Hungary Kft.
Baráth Dávid
Natur Agro Hungária Kft.

Daoda Zoltán (AGRO.bio Hungary Kft.) agrobio

 

Sajnos ez a tavasz is ÚJRA a csapadékhiánytól visszhangzott egészen a medárdi esőig, de eredménye még mindig sajnálatos, amikor az aratásra, a búza és repce várható terméseredményeire gondolunk, ellenben a kukorica és napraforgó a szójával karöltve hálásan fejlődik, ha szerencsés volt és kapott már esőt! Évek óta ugyanez a tavaszi program!?

Mikor vet véget a folyamatos veszteségnek?

A tudatos betakarítási folyamatot a szalma kombájnnal való szecskázásával és szétterítésével kell elkezdeni.

 

agrobio-kombajn-illusztracio

 

Majd a tarlóhántáskor a szármaradványok megbecsülésével, a talajba való visszaforgatásával s irányított mikrobiális lebontásával, majd a szerves alkotórészeinek hatékony beépítésével, ami jóval tovább biztosítja – ha visszakerül – a megfelelő nedvességtartalmat s az aszályhatás nem, vagy csak hetekkel, hónapokkal később jelentkezik.

Kérdezzék meg a több éve BactoFil® Technológiát alkalmazó gazdatársaikat, miért is érezték magukat nagyobb biztonságban csapadékhiány esetén ebben az évben is?

Szármaradványkezeléssel NYER vagy VESZÍT? 
avagy a szalmában rejlő NYERESÉGEK és VESZTESÉGEK...

Magyarország 4,3 millió hektár szántóterületének több, mint 80%-án kalászosokat, kukoricát, napraforgót és őszi káposztarepcét termesztenek, melyek szervesanyag-produktuma átlagosan a 8-10 tonnát is elérhet hektáronként. Mindez jelentős és értékes tápelem-tartalommal bír, melynek egy részét a termés betakarítással eltávolítjuk, másik része viszont a termőterületen maradóan, tarlóhántással visszakerül a talajba. Ha nem lopják el a talajoktól!

A talajban történő szervesanyag lebontása során jelentős mennyiségű, a növények számára felvehető makro elem kerül vissza a talajba.

Mindez forintokban is kifejezhető gazdasági NYERESÉG, ha ezen melléktermékeket a talajba juttatjuk, ezzel az őszi műtrágya KÖLTSÉG is mérséklődik. További NYERESÉG a maradványok bontásával a talajba visszajuttatott mikroelemek mennyisége is.

A növénytermesztésben a tápanyag-utánpótlás alapfogása, hogy a betakarítással elszállított termés-tápanyagveszteség és a maradó szalma szervesanyag-tömegében (biomassza) felhalmozott ásványi anyagok hogyan kerülnek vissza a talajba.

A szármaradványok irányított bontásával a talajok nitrogén, foszfor, kálium és mikroelemek hiánypótlása valósul meg, így a fontos humuszképződés mellett a növény számára biztosít folyamatos, kiegyenlített tápelem és tápanyag ellátást, így csökkentve a talaj anyagVESZTESÉGÉT.

agro.bio-tarlobontas-osszehasonlitas

Felhasználási javaslat:

A Cell® cellulózbontót (1 l/ha 200-400 l/ha vízmennyiséggel) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Ha BactoFil T-Jet-el végezzük a munkát, akkor minimum 60 liter/ha lémennyiséggel dolgozzunk. A talajmunkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítően egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.

bactofil-cell          

További információ:
www.agrobio.hu


Baráth Dávid (Natur Agro Hungária Kft.)natur-agro-logo-csik-kep_00

 

A tarlóhántás a nyári betakarítási munkák után az első és legfontosabb agrotechnikai beavatkozás. Ezzel a művelettel többek között a talaj vízkészletének megóvását, a talaj mihamarabbi beéredését – így a következő kultúra eredményességét – segíthetjük elő. Fontos a tarlómaradványok aprítása, sekélyen talajba dolgozása is, mely által az intenzív elbomlás már elkezdődik. Közvetlen tarlóhántás előtt vagy azzal egy menetben, illetve az azt követő talajmunkák során alkalmazhatunk segédanyagokat, melyek közül a baktériumtrágyák használata különösen hatékony a szármaradványok és az azokban raktározott tápanyagok feltárásában. Minden, a talajban lejátszódó - annak termékenységét befolyásoló - folyamat mikroorganizmusoknak köszönhető. A talajok jó kondícióját a talajélet mindenkori támogatásával, táplálásával javíthatjuk a legjobban, melynek kulcsa a jó agrotechnika.

Ezen túlmenően további támogatást adhatunk a rizoszféra részére. Ez a talajréteg közvetlen hatással van a növények fejlődésére, támogatása pedig célzottan kijuttatott baktériumokkal is eredményes.

Az aratás után visszamaradó értékes, ugyanakkor lassan bomló maradványok nehézségeket okozhatnak a talajmunkák során, a megkötött nitrogént pedig épp az újabb, vetésben fejlődő növények elől vonhatják el, ezért különösen fontos, hogy megfelelő termékkel segítsük a szárbontást: így a folyamat jelentősen felgyorsul, és a fejlődő növények számára könnyen felvehetővé válik a kálium, a foszfor, illetve egyéb mezo- és mikroelemek is.

A növényi szár lebomlását több tényező is nehezíti: egyrészt a növényi szárat alkotó cellulóz- és lignocellulóz polimer molekulák vízben oldhatatlanok, így enzimes lebontásuk is lassú.

A másik probléma a tág szén-nitrogén arány. A talajmikroorganizmusok C/N aránya 8-10/1. Ehhez képest a gabonafélék C/N aránya (például a búzaszalma esetében) akár a 80/1-et(!) is elérheti. E tényezők hatására a tarlómaradványokon elszaporodó mikroorganizmusok elfogyasztják a talaj könnyen mobilizálható nitrogénkészletét, ilyenkor pedig a cellulózbontás is megáll, vagy legalábbis lelassul.

A tarlómaradványok lebomlását hatékonyabbá tehetjük, ha olyan mikrobákat juttatunk a talajba, amelyek nagy mennyiségű cellulóz- és lignocellulóz-lebontó enzimet termelnek, másrészt biztosítani kell a cellulózbontás nitrogénigényét is, ezért - a cellulózbontók mellett - nitrogénfixáló baktérium kijuttatása is ajánlott, amely a tarlóbontás során biztosítja a folyamathoz szükséges nitrogént is.

A cellulóz lebontását a cellulózt alkotó cukorláncokba véletlenszerűen belehasító endo-glukanázok kezdik el. Az így szabaddá váló cukorláncok végeit exo-gluknázok kezdik el hasítani.  Ezen enzimek bontási termékei rövidláncú oligo-szacharidok, melyeket tovább kell bontani monoszacharidokra. Ezekben a lebontási folyamatokban a cellobio-hidrolázok, valamint xilanázok játszanak szerepet.

A szármaradványok lignin polimerjeinek bontásában a vas- és mangán dependens peroxidázok, és lakkázok, a lignin eredetű aromás vegyületek oxidációjában és az aromás gyűrű felnyitásában di- és monoxigenázok vesznek részt. Az oxigenázok egy része a cytochrom P450 enzincsalád tagjai, melyek aktív centrumában hem csoport található.

A fent leírt folyamatokhoz szükséges törzsek, mind megtalálhatók a Natur Micro T készítményünkben.

 

kep_01

A talajbaktérium-készítmények alkalmazásának minden szempontból leghatékonyabb módja a Natur JET-tel végzett egymenetes kijuttatás.

 

Ezen tarlóbontó hatások nem csak látványosak, hanem mérhetők is, amit tenyészedényes kísérletünk is igazol.

 

Keszthely, terméseredmény és vatta tömegének mérése

naturagro-tarlobontas-kiserlet-keszthely

 

A vizsgálat végén a vattacsomók súlyveszteségét (azaz a cellulózbontási képességet) nézve azt láthatjuk, hogy az árpa tesztnövények alól kiszedett, indikátoranyagként használt vattacsomó 25,62%-os, a napraforgó esetén 39,64%-os súlycsökkenést mutatott négy ismétlés átlagában, mely jól jellemzi a baktériumkészítmény bontóhatását.

A kezelés kedvező hatással van a terméseredményekre is: 2019-ben Hegyfaluban az őszi búza vetése előtti kijuttatással elvégzett talajkezelési kísérletünk eredményeként 4,56%-os terméstöbbletet tudtunk realizálni, rekordközeli termésvolumen mellett.

A kísérletről készült videónkat itt tekintheti meg.

További információ:
naturah.hu

 

-an összeállítás-