Az automatizálás már nem a nagyüzemek kiváltsága, sőt, az a kisebb vállalkozás, aki munkaerő gondokkal küzd, nem talál, vagy nem megfelelően képzett munkaerőt talál a gépei mellé, előbb-utóbb fontolóra veszi, hogyan lehetne kiváltani vagy csökkenten az emberi munkaerőt automatizált folyamatvezérléssel.
A szántóföldi növényvédelemben elsőként, 2025 februárjában a Coragen® 20 SC rovarölő szer kapta meg az engedélyt drónos kijuttatásra.
A napraforgó vetésterülete az utóbbi években növekedett, és ma már nem csak a gyengébb adottságú földeken jelenik meg, hanem egyre gyakrabban váltja a kukoricát vagy a repcét a legjobb táblákon is.
Az értéked a tét: Egy lépés, három előny! Kisebb energiaszámla, kevesebb gond a raktárban, hatékony védelem a tűz ellen. A kontrollált folyamat révén, mindez egy csapásra még a legújabb szárítóknál is.
A kalászos növények termesztése során már a legelején meg kell hozni fontos döntéseket: mi a terméscélunk, milyen minőséget szeretnénk elérni, és ehhez milyen termesztéstechnológiát választunk.
A szélsőséges időjárásra - mint a hirtelen lezúduló csapadékos és aszályos időszakok váltakozása vagy az erős szél, illetve a tavaszi fagyok - aligha van lehetősége a Gazdálkodónak hatást gyakorolni.
A modern növénytermesztés egyre nagyobb rugalmasságot és precizitást követel meg a gazdálkodóktól. Erre a kihívásra ad választ a HORSCH fejlesztése, a Leeb VN önjáró permetezőgép.
A kukoricatermesztés egyik legnagyobb kihívása a kiszámíthatatlan időjárás
Sok termelő úgy érzi, a repce termesztése egyre inkább „vesztes játszma”. De valóban így van?
Az állattartó telepek versenyképességének alapja a kiváló minőségű tömegtakarmány.
Tápanyagmegoldások szakértői szemmel, biztos eredménnyel.
A tartós vízhiány és a továbbra is magas műtrágyaárak miatt minden olyan lehetőség felértékelődik, amely növeli a tápanyag-ellátottságot, javítja a tápanyagok hasznosulását, gyorsítja a gyökérfejlődést és fokozza a stressztűrést.
Az utóbbi évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy véget értek azok a boldog évek, mikor a kukorica növényvédelmét letudtuk egy gyomirtással.
Az egyre sűrűsödő, szélsőséges időjárási körülmények az őszi káposztarepce becőérési periódusát sem kímélik.
A szőlőültetvények egészsége és hozama számos tényezőtől függ, beleértve a környezeti hatásokat, valamint a kórokozók és kártevők jelenlétét.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
A kukorica növény mérete, termésének mennyisége és minősége a rendelkezésre álló víztől, tápanyagtól és fénytől függ, amit a szántóföldön lévő gyomok korlátozhatnak.
Az elmúlt években jelentős változások, illetve folyamatok mentek végbe a magyar mezőgazdaságban az éghajlatváltozás, a növényvédőszer-kivonások, és a politikai tényezők tekintetében is.
Az utóbbi évek időjárási szélsőségei új kihívások elé állítják a kalászos gabonák termesztőit.
A szárbontó készítmények szinte csodákat művelnek, ha közvetlen és közvetett jótékony hatásukat is vizsgáljuk.
Korunk környezeti és társadalmi válságai egyre kevésbé értelmezhetők egymástól független jelenségekként.
Az Európai Bizottság vizsgálatot indított a Kínából származó pekingi kacsa-import állítólagos dömpingje ügyében.
A dél-európai nagybani piacokon július végére érezhetően mérséklődtek a nektarinárak.
Az idei hazai őszibarack termés nagyon változatos képet mutat országszerte, a tavaszi fagyok pedig idén is komoly problémákat okoztak.
Kibertámadás érte a Magyar Államkincstár Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Szakterületének informatikai hálózatát.
