Heti fókusz: Agyő, széltippan!

Agyő, széltippan!

A hozzászólásokért kattintson!

Papp Zoltán Corteva Agriscience	Gáspár Gergely Sumi Agro Hungary Kft.

 

---

Papp Zoltán (Corteva Agriscience) 

 

Az őszi kalászos gabonákban, elsősorban a nagy széltippannal fertőzött területeken terjedt el az őszi gyomirtási technológia. Ennek oka, hogy ősszel hatékonyabban, időben és olcsóbban el lehet végezni a védekezést. Számos hatóanyag áll a rendelkezésre, amelyek eddig megoldották a problémát. Azonban az elmúlt években olyan folyamatoknak vagyunk tanúi, amelyek megkövetelik az új, markánsan robusztusabb megoldások használatát.

• A nagy széltippan egyre erőteljesebb terjedésével (1. ábra) egyre komolyabb termésveszteséget okoz a kalászos gabonákban (ha a nagy széltippan fertőzöttsége 2-3 db/m², akkor a termés kiesés eléri az 5 %-ot. 8-10 db/m²-nél ez az érték 10-15 %, míg 15-20 db/m²-nél már 20-25 % is lehet). Ez azt jelenti, hogy akár 500-1200 kg/ha termésveszteséget is képes okozni. Sajnos az elmúlt években olyan térségekben volt nagyon komoly fertőzöttség (1. kép), ahol korábban egyáltalán nem fordult elő (pl. Dél-Borsod, Bodrogköz, Dél-Hajdú-Bihar, Heves megye, Jászság keleti része, Komárom, Baranya megye, stb.). Ezeken a helyeken a gazdálkodók gyakran akkor szembesülnek a fertőzöttséggel, amikor a kalászszint fölé kerülnek a gyomok, de ekkor már nem lehet védekezni hatékonyan. A gyom terjedésében sajnos nagyon nagy az emberi tényező aránya, mivel egy széltippannal erősen fertőzött tábla aratása után – kombájntisztítás nélkül – a betakarító gép könnyen átviszi és megfertőzi a következő búza táblát, de ennek kedvezőtlen hatásával csak néhány év múlva találkozhatunk, amikor újra kalászos gabona kerül a területre.

 

1. kép: Nagy széltippannal erősen fertőzött terület Mezőkövesd és Szentistván között, 2016. június közepén.

 

• A telek enyheségének köszönhetően a nagy széltippan csírázása nem áll le novemberben, hanem december-január-február során folytatódik. Számos hatóanyag (pl. metszulfuron-metil) azonban nem rendelkezik hosszú hatásstartammal, így a tél során kelők ellen már nem vagy csak minimális hatással bírnak.
• A tél végi-kora tavaszi csapadékszegény időszakok (2015 vagy 2017 tavasza) gyakoribbá válása miatt az áprilisig gyomosan maradt állományok nagy veszteséget szenvednek el a víz- és tápanyag konkurencia miatt.
• A hibrid vagy nagy termőképességű őszi búzák alacsony vetőmag normája miatt ősszel nagy tere van a gyomoknak. Ha az ilyen állományokat áprilisig gyomosan hagyjuk, akkor jelentős termésveszteséget szenvednek el a tavaszi gyomirtásig.
• A technológia átalakulásával egyre sekélyebb művelésben részesítjük mind a repcét, mind az őszi kalászos gabonákat. Ezek a tényezők segítik az apró magvú gyomnövények, köztük a nagy széltippan terjedését.
• A kalászosok gyomirtásánál megvárják a későn kelő, ám problémát okozó kétszikűek megjelenését, amikorra a nagy széltippan már kinő, vagy részlegesen kinő a készítmény foga alól.
• A kései kezelések időpontjában a gabona már szármegnyúlás állapotában van, így a gyomnövények bizonyos részt kitakarja a permetlé elől. Ezáltal csökkent mennyiségű hatóanyag kerül a célnövényre, ami túlélheti a kezelést. Sőt, magot is hozhat.
• Repcében az egyszikűek elleni gyomirtást általában szeptemberben vagy október elején elvégezzük. Azonban pl. a nagy széltippan csak ezután fog kelni, így gyakran nem találkozik a gyomirtó szerrel. Tavasszal már általában nem használunk egyszikű irtó készítményt, így gyakran előfordul, hogy a repcében a gyomnövény megnő, virágzik és magot hoz, azonban nem nő az állomány fölé, nem lesz látványos a fertőzés. Azonban aratáskor a magot a kombájn szétszórja, illetve a következő aratásra váró táblára is átviszi.

Az elmúlt évben kivonásra került két olyan hatóanyag (triaszulfuron és az izoproturon), amelyeket nagy területen használtak az őszi gyomirtásban. A lehetőségek szűkültek, a problémák viszont nőnek.

Ezek miatt szükség van egy olyan jellegű őszi gyomirtásra, amely kiküszöböli ezen tényezők hátrányait és egy teljesen más megoldást nyújt a termelők részére. Ezen kritériumoknak tökéletesen megfelel a 2015. őszén bevezetésre került Bizon™ őszi kalászos őszi gyomirtó szer.

A Bizon™ a következőket nyújtja a termelőknek:

• Kiváló hatás a nagy széltippan ellen: a termék levélen és talajon keresztüli illetve rendkívül hosszú tartamhatásának köszönhetően tökéletes megoldást nyújt még az erős fertőzöttségek és a téli, elnyúló csirázású nagy széltippan ellen is. Tavasszal nincs szükség a tábla felülkezelésére, mint sok más őszi gyomirtó esetében (2. kép).

 

2. kép: Előtérben ősszel Bizon™-nal kezelt terület, háttérben más hatóanyagokkal ősszel kezelt és tavasszal felülkezelt terület, Tiszatelek 2015. június 17.

 

• Rendkívül széles hatásspektrumú a magról kelő kétszikű gyomok ellen: mind az őszi kalászosokban, mind a repcében előfordulő ősszel, télen és kora tavasszal kelő egyéves kétszikű gyomnövény illetve a már kikelt gyomok ellen is kiváló megoldást nyújt (3-4. kép) – így csökken a gyommagkészlet, ami a repcében is gyomosodást okozhat.

 

3. kép: Középen Bizon™ hatása nagy széltippannal és kétszikű gyomokkal erősen fertőzött területen, Szolnok, 2016. június 7.

 

• Megoldás az úgynevezett „szőnyeg-gyomok” (tyúkhúr, veronika, árvacsalán és az árvácska fajok) ellen: tavasszal már  egyéként is nehézkes a védekezés, így ezeket ősszel kell megoldani. Erre a célra a Bizon™ tökéletesen alkalmas. Mivel ezek a gyomnövények ellen repcében is nagyon nehéz védekezni, ezért az előveteményben, abban is ősszel kell kezelni, ezáltal csökkentve a talajok gyommag készletét.

 

4. kép: Bizon™ hatása pásztortáska és árvakelésű repce ellen, 2016 tavasza, Szeged.

 

• Hatástartam a betakarításig: a Bizon™ rendkívül hosszú hatástartamának köszönhetően egészen aratásig biztosítva van a gyommentes állomány
• Őszi búza, őszi árpa és tritikálé kultúrákban: szelektívitásának köszönhetően a legfontosabb őszi kalászos gabonában biztonsággal használható
• Repce előveteményének pompás gyomirtója: mivel gyakorlatilag az összes repcében előfordulő, nagy gondot okozó, ugyanakkor nehezen írtható magról kelő kétszikű gyomnövény ellen hatékony a Bizon, ezért a talaj gyommag készletének csökkentése érdekében tökéletesen indokolt a repce előveteményének gyomirtására ezzel a készítménnyel. Ugyanakkor, mivel nincs utónövény korlátozása, ezért repce (és minden más növény is) biztonsággal vethető a kalászos gabona betakarítása után
• Hibrid és nagy termőképességű búzák őszi gyomirtója: a korai vetésidőnek és az alacsony vetőmagnormának köszönhetően jelentős teret enged az állomány a gyomoknak. A tápanyag- és vízkonkurenciát az őszi gyomirtással lehet ellensúlyozni, amivel ki lehet aknázni a szegmens nagyon magas terméspotenciálját. Nem szabad áprilisig gyomosan hagyni az állományokat. A Bizon™ széles spektrumával és nagyon hosszú tartamhatásával a kívánt, tökéletes megoldást nyújt.

A sikeres őszi gyomirtás a legkíméletesebb az őszi búza és árpa számára, ugyanakkor különösen száraz körülmények között, amikor a gyomok rengeteg vizet és tápanyagot vonnak el a kultúrnövénytől, a legnagyobb termést biztosítja a termelő számára. Minél később történik a gyomirtás, annál nagyobb a termésveszteség. Nagyon kevés adat áll a rendelkezésünkre, amely azt mutatná, hogy mikor érdemes elvégezni a gyomirtás. A 2014/15-ben beállított, majd 2015 nyarán betakarított, szélsőségesen gyomos szolnoki kísérletünk bebizonyította, hogy a minél korábbi gyomirtásnak óriási szerepe van (2. ábra). Ez különösen igaz volt a száraz telet és tavaszt követően. A Bizonnal™ korai posztergensen kezelt terület 70 %-al (+4 t/ha) adott nagyobb termést, mint a kezeletlen, míg a kora tavaszi kezeléshez viszonyítva 7 %-al (+0,6 t/ha) volt nagyobb a termésátlag. A későn elvégzett kezelés ugyan megoldotta a gyomproblémát, azonban a termésveszteség már elérte 27 %-ot, ami 1,6 t/ha-t jelentett.

 

 

Érdemes minden olyan területen ősszel elvégezni a gyomirtást, amely őszi és kora tavaszi egy- és kétszikű gyomokkal erősen fertőzött, mivel ez biztosítja a legnagyobb terméspotenciált a kalászos gabona számára.

Ne legyen BIZONtalan!

További információ:
www.corteva.hu

---

Gáspár Gergely (Sumi Agro Hungary Kft.) 

 

Akár akarjuk, akár nem, a klímaváltozás itt van a nyakunkon, aminek érzékelhető hatása van az élet minden területére, így a kalászosok gyomirtási technológiájára is.

Az utóbbi években nem véletlenül emelkedik folyamatosan az őszi gyomirtás részaránya. Az egyre enyhébb őszi és téli időjárás hatására a gabonafélék későőszi – koratavaszi gyomflórája számára kedvező csírázási körülmények akár a teljes „nyugalmi szezon” alatt adottak lehetnek. Gyomszabályozás hiányában ezek a gyomnövények úgy megerősödhetnek, hogy tavasszal már sokkal kisebb hatásfokkal tudjuk őket irtani, visszafogni. Különösen azokon a területeken kell erre odafigyelni, ahol a nagy széltippan a meghatározó gyomnövény.

 

 

Széltippan a tábla szélén, Ács, 2018.05.24.

 

Ezt belátva a gazdálkodók egyre nagyobb hányada dönt az őszi gyomirtás mellett. Ezzel egyébként nemcsak a gyomkérdést oldják meg, de a tavaszi munkacsúcsot is enyhítik. Az esetek döntő többségében ugyanis tavasszal már nincs szükség kezelésre. Tavaszi beavatkozásra akkor lehet szükség, ha erősen acatos a terület, vagy gyenge az állomány gyomelnyomó képessége, ezért feljön a napraforgó árvakelés.

A Sumi Agro évek óta kiváló technológiai megoldásokat tud nyújtani az őszi gyomirtási szegmensben. Nagy területen használt készítményünk a PLEDGE 50 WP, mely ősszel korai posztemergensen 60 g/ha dózisban kontakt és tartamhatása révén az ősszel kelő gyomok, kiemelten pedig a nagy széltippan ellen kimagasló hatékonyságot biztosít. A PLEDGE 50 WP hatóanyaga a flumioxazin, mely a kikelt kétszikű gyomnövényeket 2-4 leveles, a széltippant 1-3 leveles korig remekül irtja. A PLEDGE legnagyobb erénye az a tartamhatás, melyet akár 60-90 napon keresztül is biztosít a csírázni induló kétszikűek és a nagy széltippan ellen. A talajhatás kifejtéséhez csapadék szükséges, melynek következtében a talaj felső rétegében létrejön az a „vegyszer paplan”, ami elpusztítja a csírázó gyomokat.

 

Gyommentes tábla, Ács, 2018.05.24

 

A PLEDGE kijuttatását általában célszerű minél korábban elvégezni, hogy lehetőleg a gyomok kelése előtt már legyen kint a területen, de mit tegyünk, ha olyan extrém száraz őszünk van, mint 2018-ban? Ilyenkor célszerű az őszi kezelést minél későbbre tenni (bevárni valamilyen csapadékot), hiszen csontszáraz talajra kijuttatva 2 hónap száraz időjárást semmilyen hatóanyag nem bír ki. Mindemellett az ősszel használható tartamhatású készítmények közt még így is a PLEDGE az egyik legkevésbé csapadékfüggő készítmény.

A nagy széltippan mellett számtalan kétszikű gyomnövény tartozik a PLEDGE spektrumába, így pl. a veronikafélék, pipacs, sebforrasztó zsombor – hogy csak a legfontosabbakat említsük. Azokon a területeken, ahol nagy számú repce árvakelés jön elő, a PLEDGE-t kombináljuk 60 g/ha ERGON-nal, mely amellett, hogy remekül irtja az árvakelésűrepcét, a már kikelt gyomok ellen is erősíti a PLEDGE hatását.

Összegzésként elmondható, hogy ahol az őszi gyomosodás, különösen a széltippan jelenléte okoz gondot, a PLEDGE technológia az eredményes gabonatermesztés megalapozója lehet. Mert Velünk Sikert Arat!

További információ:
www.sumiagro.hu

---

Széltippan széljegyzet

Értesülve az aktuális témaválasztásról, adottá vált egy botanikai, biológia- és gazdaságtörténeti tartalmú érdekesség rövid tárgyalására. Ugyanis hazánkban két széltippan faj – bár jelentősen különböző mértékben - elterjedt, de a növénytermesztés, növényvédelem gyakorlati szakemberei számára a széltippan mégis csak a nagy széltippannal (Apera spica-venti (L.) P. Beauv.) jelent egyet. Ez utóbbiról számolatlan írás látott napvilágot az élettudományok minden területén, ellenben a másik fajról alig tesznek említést ezen tudományterületek.

Talán a gyakorló gazdálkodáshoz szorosan köthető tudományágak még az átlagosnál is kevesebb információt szolgáltatnak erről a fajról. Ennek oka, hogy ez a faj – a rongyos széltippan (Apera interrupta (L.) P. Beauv.) – ténylegesen ritka, ráadásul ezen állapota mellett még erőteljesen visszaszorulóban is van. Ennek okai tisztázatlanok, de ami tény, hogy ez a jóval apróbb termetű növény előfordulása még mindig ténylegesen a laza, savanyú – elsősorban homok – talajokhoz kötődik. Ezen területek őszi vetésű állományaiban fordulhat elő, ritkábban az ezeket szegélyező vegetációkban (pl. szárazgyepek és homokpuszták).

Vélelmezhetően több helyütt előfordul, mint ahogyan az hiányos ismereteink igazolják, csak a jóval kisebb és így kevésbé látványos bugája nem olyan szembetűnő (akkor sem az, ha nagyobb tömegben jelentkezik egy-egy táblán). Mérete és alakja avatatlan szem számára összekeverhető egy szubletális herbicid hatás alatt lévő nagy széltippan „kócos, csökött” bugájával. (Ebből pedig sajnos azért szép számmal lehet találni országszerte.) Természetesen vannak stabil határozó jegyek is, amelyek segítik a biztos határozást. Ezek a pontok természetesen csak kezeletlen területeken adnak a vizsgálónak támpontot, eredményt. Ilyen például a fele olyan keskeny levéllemez és a fele-harmada akkora nyelvecske. Nem egyszerű a határozása és a megkülönböztetése a két fajnak a buga hányás előtti időszakban, vagy hiányos növényből. A fajnak ritkasága miatt nincs gazdasági kártétele, de eltűnésével szegényedne szántóföldjeink gyomflórája. A rongyos széltippan eltűnőben lévő gyomfajaink egyike, de nem az egyedüli…

Szabó Roland gyombiológus
Sumi Agro Hungary Kft.
szakmai és termék manager