MENÜ

Eszmecsere a magyar halgazdálkodásról

Agro Napló 2020.04.15.

Beszélgetést folytatott a magyar halgazdálkodás aktuális kérdéseiről Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke és Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke. A podcast beszélgetésen a hazai halászati ágazat helyzetéről, például a halfogyasztásról, a koronavírus-járvány hatásairól volt szó.

 

A videó beszélgetésről készült anyag Győrffy Balázsnak, a NAK elnökének Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján érhető el, illetve meghallgatható a Soundcloudon és a Spotify-on.

A párbeszéd során elhangzott többek között, hogy a magyar haltermelés 80 százalékát a halastavi, a fennmaradó 20 százalékát pedig az intenzív technológiák adják. Utóbbiaknál nehezebb a beavatkozás lehetősége, hiszen nem lehet a termelést leállítani. Beszéltek arról is: a fogyasztó asztalára kerülő halak általában háromévesek. Leggyakoribb a ponty, ami ekkor 2-3 kilogrammos.

A jellemző halastóméret 30-50 hektár az országban. Nemcsak élelmiszer-előállításra szolgálnak, a tavaknak és a bennük lévő halaknak az ökológiai egyensúly fenntartásában is nagy szerepük van, emellett számos állatnak még eledeléül is szolgálnak. A haltermelők szeretnék, ha erre kompenzációs forrásokat kapnának. Az ágazat termeli meg azokat a halakat, amik az ország vizeibe kerülnek és a több mint 500 ezer horgász rendelkezésére állnak. Import élőhal – az állategészségügyi kockázatok miatt - nem telepíthető hazai horgászvizekbe – jegyezte meg a MA-HAL elnöke.

Szóba került továbbá, hogy az étkezési halelőállításból származó éves árbevétel 8,5-9,0 milliárd forint, ez a magyar állattenyésztés összes árbevételének ez mintegy 1,5 százaléka, azonban az ágazatnak ennél jóval nagyobb a jelentősége – mondta Németh István. Hozzátéve: a hazai egy főre eső halfogyasztás évente 6,7 kilogramm jelenleg. Ez az utóbbi 3-5 évben több mint 10 százalékot emelkedett. Az EU-ban az évente elfogyasztott halmennyiség átlagosan mintegy 20 kiló. A halfogyasztás hazánkban ünnepekhez kötődik, ezen kellene változtatni. Kisgyerekkorban kell megszerettetni a halat, marketingre van szükség, közösségi forrásból. Jelenleg a hazai halexport 5-6 ezer tonna évente (főleg pontyot, mellette busát, amurt, ragadozó halakat szállítunk ki, jellemzően Lengyelországba, Ausztriába, Németországba).

Kiugróan magas a halfogyasztás a világon például Izlandon és Japánban (70 kg/fő/év), illetve Portugáliában (60 kg/fő/év). Ez a szakértők szerint hozzájárul ahhoz, hogy ezekben az országokban magasabb is a születéskor várható élettartam. A hal ugyanis rendkívül egészséges: sok szelént, foszfort, B6-, B12-vitamin, telítetlen zsírsavat tartalmaz.

A veszélyhelyzet kapcsán elhangzott: koronavírus-járvány hatásainak az egyik legjobban kitett ágazat az akvakultúra; 1500 ember dolgozik az ágazatban, az ő megélhetésüket biztosítani kell. A HoReCa-szektor megszűnt, az exportpiacok bezárultak. Támogatásra vagy új értékesítési csatornákra van szükség, mivel 1100-1500 tonna hal „szorult be” a telelő tavakba, ezeket a horgászvizekbe kellene telepíteni. Ezért  az ágazat kérte a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) irányító hatóságát, hogy gyorsítsák a kifizetéseket, a pályázatok elbírálását.