MENÜ

Egyelőre szerződések nélkül indult a meggyszezon

2019.06.25.

A 180 forintos indulóár a szár nélküli meggyre vonatkozik, a szárral szedett gyümölcs kilójáért 240 forintot fizetnek – írta a nak.hu. Rácz Imre, a NAK szabolcsi elnöke úgy tudja, a kisebb felvásárlók az első osztályú meggyért ennél jóval többet is adnak.

 

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közzétett jelentése szerint a tavalyi, 90 ezer tonna körüli meggytermésnél jóval gyengébb, 35–40 százalékkal kevesebb termést prognosztizált. A közlemény szerint ennek oka az időjárás, hiszen a virágzás közepes-jó volt, ám a tavaszi éjszakai fagyok, a virágzás alatti aszályos időjárás, majd a virágzást követő hűvös és fényszegény idő nem tett jót a terméskötődésnek. Az elmúlt 10 évben az ún. egyensúlyi ár kilónként 160 forint körül alakult – a prognózis készítői az európai kereslet-kínálati viszonyok alapján ettől 15–30 százalékkal magasabb indulóárat vártak.

– Az idén az átlagostól kisebb, körülbelül 70 százaléknak megfelelő mennyiségű meggytermés várható, a tavalyihoz képest viszont – amikor csúcstermés volt– lényegesen kevesebb, annak mintegy a fele – mondta lapunknak Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz megyei elnöke.

Hozzátette, a kereskedők részéről nagy az érdeklődés, úgy tudom, hogy a kisebb felvásárlók napi 320 forintot is ígérnek; ez az ár a kézzel szedett, első osztályú meggy­re vonatkozik. Más a helyzet az ipari meggynél, ennek az árát 260 forint körül emlegették, a lémeggyért pedig 120 forintot fizetnek.

– Ám ez csupán az érdeklődés szintjét mutatja, megkötött megállapodásokról, szerződésekről egyelőre nem beszélhetünk. Sajnos, az utóbbira – amit az Agrárminisztérium és a Magosz is erőltetett – eddig nem került sor, és ennek az ellenőrzése is hagy némi kívánnivalót maga után. Holott a gazdák érdekében szükség lenne egy több évre szóló kapcsolatra a feldolgozókkal. Három évre bebiztosítható lenne egy 180 forint körüli nettó ár, amitől a termés függvényében 10-15 százalékkal el lehetne térni felfelé vagy lefelé. A feldolgozóknak stabil ellátást garantálna, a termesztőknek pedig stabil jövedelmet, akik így nem gondolkodnának a gyümölcsös felszámolásában. Én is próbálom győzködni a gazdákat, többen vannak köztük olyanok, akik a nagy árkilengéseket nem biztos, hogy túl tudják élni – hangsúlyozta az elnök.

– Ugyan hallottunk a nagy kiterjedésű lengyel termőterületek elfagyásáról, de arról nem tudok, hogy a lengyelek érdeklődnének a magyar meggy iránt. Az őket érintő szokatlan hidegnek Kelet-Magyarországon is volt hatása: nálunk is megzilálta a termést, és az alma fölött is sok helyen megkongatták a vészharangot. Emiatt is tükröt tart elénk a meggy, előrevetítve a várható barack- és az almahely­zetet. Meglátjuk, mi lesz, de az elmondottak miatt is fontos lenne valamiféle hosszú távú egyezség – tette hozzá Rácz Imre.

– Ha valóban csak feleannyi meggy termett az idén, mint tavaly, az alig több mint tízszázalékos árnövekedés nem tűnik soknak – mondta a szon.hu-nak egy megyei meggytermesztő, aki több mint két évtizede foglalkozik meggyel, és aki szerint ez az ár éppen arra elég, hogy ne termeljen veszteséget.

– Egy kiló meggy önköltségi ára szedés nélkül közel száz forint: ebben benne van a metszés, a gyomirtó, a növényvédő szer és a permetezés. A mi fáinkat eddig nyolcszor permetezték, ami közel félmillió forint. A szedés a legnagyobb költség: ha szárral szedjük, kilónként 50–60 forint, ha szár nélkül, akkor 35–40.

– A száras meggyért általában 50–60 forinttal többet adnak, megérné tehát úgy szedni, de az exportra szánt gyümölcsöt válogatni kell: csak akkor veszik át, ha 22 milliméter fölötti, ha bordó és nem piros, a ládában pedig nem lehet szár nélküli ­meggy, különben visszaküldik a szállítmányt. A legnagyobb gond most mégsem ez: a cseresznyelégy-invázió miatt sok a kukacos meggy, amit ipari minőségben sem lehet eladni. Sok környékbeli gazdával beszéltem, szinte mindenki erről panaszkodik, úgyhogy most nem sok mindent tehetünk: lerázzuk a termést, és próbáljuk minimalizálni a veszteséget – jegyezte meg.

Somogyi helyzet

Múlt szerdán kezdte meg egy hektáros kiskorpádi területén a meggy szedését Kispál László: "Nincs jó évünk, a tavalyi mennyiség 30 százalékát tudjuk betakarítani – mondta."

– A hűvös esős nyár eleji időjárás miatt rosszul kötött a termés, örülünk, ha a tavalyi mennyiség felét tudjuk leszedni a fákról – erősített rá a tapasztalatokra Mészáros József. – Hamar le kellene szedni az éretteket, de nem nagyon akad hozzá ember, szinte egyáltalán nem találni napszámost. Valójában az időjárás miatt két héttel később kezdődtek a szedések

– Országszerte 14 ezer hektár meggy van, ebből Somogyban kétszáz hektár, a legnagyobb ültetvények Berzence környékén találhatóak – mondta el Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. – Zömmel Németországba indul a magyar meggy, leginkább konzerv formájában. A lengyelek mélyfagyasztottan viszik ki gyümölcsüket. Szükség lenne hazai hűtőházakra, hogy lépést tudjunk tartani a tartósítási módot tekintve.

– Európa szerte kevesebb meggy termett, ami érzékelhető az induló árakban – mondta el Tömösváry Máté, a Balaton Ker–Tész Szövetkezet kereskedelmi vezetője. Jelenleg 220–250 forintért veszik a gyümölcs kilóját. A gyümölcs kilóját a piacokon pedig átlagosan 1000 forintért kínálják.