Sokk a piacokon: őrület, mennyiért árulják most a szilvát a lengyelek
Véget ért az ipari szilva szezonja Lengyelországban, de az árak jóval alacsonyabbak, mint egy éve ugyanekkor.
Véget ért az ipari szilva szezonja Lengyelországban, de az árak jóval alacsonyabbak, mint egy éve ugyanekkor.
A legfrissebb jelentések szerint kis mértékben, de emelkedett a léalma felvásárlási ára Lengyelországban.
Csalódást keltő árakkal zárult a meggyszezon Lengyelországban, talán csak a felvásárlók örülhetnek.
Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
Szigorúbb védelemre lenne szüksége az európai uniós termelőknek a kiskereskedelem szereplőivel szemben.
Március elején enyhén emelkedett a léalma felvásárlási ára Lengyelországban, és a kínálat még mindig korlátozott.
Azok vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben, akik főállásban méhészkednek.
A legpesszimistább forgatókönyvek szerint a magyar méhészek kétharmada végleg felhagyhat a tevékenységével.
A kínaiak a magasabb árak ellenére is az amerikai szójababot favorizálják a brazil helyett
Hetek óta tart az árzuhanás, és most már olcsóbb a léalma a lengyeleknél a tavalyi árszintnél.
A Red Jonaprince vált Lengyelország legnagyobb területen termesztett almafajtájává.
Egészen érdekes hullámvölgyet járt be a szilva felvásárlási ára mostanáig a lengyeleknél.
A versenyhivatal közbeavatkozását kérik a lengyel gyümölcstermesztők az almaszezon kezdetén.
A magyarországi méhészek lassan már csak a szakma szeretete és a hivatástudat miatt nem hagynak fel a tevékenységükkel.
A gabona, olajos magvak, takarmányok és bioüzemanyagok rekordszintű kereslete 2024-ben is folytatódik.
Hiába a termesztést ösztönző támogatás, nincs hasznuk a munkából a román zöldségtermesztőknek.
Eláraszthatja a piacokat az eredetileg ipari feldolgozásra szánt szamóca Lengyelországban.
A 2023-as év sem volt jónak vagy sikeresnek mondható Magyarországon a méhészek számára.
A termelési ár feléért veszik át a mézet, emiatt az európai méhészek kétharmada feladhatja.
Befejeződött az őszi betakarítás Békés vármegyében. A gazdák az alacsony felvásárlási árak és a túlszaporodott pockok kártétele miatt elégedetlenek.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.