Felhívják a figyelmet: az európai fogyasztók élen járnak az élelmiszer-pazarlásban, hiszen egy évben fejenként átlagosan 92 kilogramm élelmiszert dobnak a kukába. A magyar háztartások az átlagnál takarékosabbak bizonyultak a Nébih legutóbbi felmérése alapján, ami 65 kilogramm átlagos élelmiszer-hulladék termelést mutatott ki, ennek a mennyiségnek a fele egy kis odafigyeléssel elkerülhető lett volna. Ez négy százalékkal kevesebb, mint a 2016-os adat. Bár a kimutatott csökkenés jó eredménynek számít, további erőfeszítéseket kell tenniük a magyar embereknek annak érdekében, hogy lecsökkentsék a fejenkénti élelmiszer-hulladékot a szakértők által ideálisnak tartott 35 kilogrammra.

A Nébih „Maradék nélkül” elnevezésű programja tanácsokkal, gyakorlatokkal segíti a vásárlókat, a Maradék nélkül című oktatási anyagok pedig rendszeres szereplői az általános iskolák természettudományos tanóráinak, témaheteinek, osztályfőnöki órainak és nyári táborainak.

A Nébih korábbi kutatásai rávilágítottak arra, hogy az élelmiszer-hulladék visszaszorítása azon múlik, hogy objektíven mérlegre tegyük a hétköznapi bevásárlási, ételkészítési, tálalási és ételtárolási szokásainkat. A környezetünk mellett ezzel a pénztárcánkat is védhetjük. Ez utóbbi is lényeges, ugyanis egy átlagos magyar állampolgár évente több mint 32 ezer forintot pazarol el élelmiszer-hulladék formájában, amely nemzeti szinten 310 milliárd forint veszteséget jelent. Legtöbbször már apró módosításokkal is évi több kilogrammnyi élelmiszer-hulladék megtakarítását érhető el.

A programra jelentkezők ebben is segítséget kapnak a Nébih munkatársaitól. A résztvevő háztartások lelkesedését mindellett ajándékokkal is jutalmazza a hivatal.

A háztartási élelmiszer-hulladék mérési programban való részvételre a „Maradék nélkül” program honlapján elérhető regisztrációs felületen keresztül lehet jelentkezni  október végéig – tartalmazza az ismertető.