Az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Agrártudományi Kutatóközpontja és Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem két intézete, valamint számos alvállalkozó ipari partner (főként KKV-k) összefogásában felálló konzorciumban több mint száz fős kutatóállomány és sok évtized alatt felhalmozott szakértelem fog össze, hogy megfeleljen a mezőgazdaságban jelentkező komplex kihívásoknak. Ehhez a kormány a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal koordinálásával 4 évre mintegy 2,5 milliárd forint támogatást biztosít – értesült a MATE közleményéből az Agro Napló.

​​​​​​​​​​A projekt újszerűségét az integratív és multidiszciplináris megközelítés adja, amely az agrárökoszisztéma főbb elemeit foglalja magába. A Nemzeti Laboratórium (NL) aktívan részt vesz a nemzeti felsőoktatásban, a jövő tudósnemzedékek képzésében és a tudástranszferben. A kutatási célokat a környezet terhelése és a CO2 kibocsátás növelése nélkül kívánja megvalósítani, összhangban a „Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiája (2021–2030)” tervben megfogalmazott prioritásokkal. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott területi kohézió és az EU szubszidiaritás elvét követve, a projekt a fővároson kívül az ország négy megyéjében kerül megvalósításra.

A konkrét célok és várható eredmények:

• Genetikai és mikrobiológiai kutatás: új, antibiotikumnak nem minősülő antibakteriális anyagok azonosítása saját baktériumtörzs gyűjteményben, amelyek probiotikumként és hozamfokozók kiváltására is alkalmazható termékek előállítását eredményezik. A mikroba-növény-mikorrhiza szimbiózisokban a növények mikorrhizák által előidézett stressztűrő-képesség növekedését serkentő mechanizmusok feltárása és hasznosítása.
• Mikotoxinokra irányuló kutatás: a takarmányokat szennyező mikotoxinok hatásmechanizmusának genetikai és metabolomikai módszerekre alapozott jellemzése emlősállatokban, részben a káros hatás alaposabb megismerése érdekében, másrészt pedig a mikotoxinokat lebontani képes, az emésztőszervben előforduló mikroorganizmusok azonosítására és lehetséges takarmányipari hasznosítására irányulóan.
• Állatbiotechnológiai kutatás: emlősállatok és baromfi precíziós nemesítésére alkalmas célzott mutációs technológia kifejlesztése, valamint a hazai mezőgazdaság és orvosbiológiai alkalmazások igényeit kielégítő génszerkesztett sejttenyészetek, embriók és prototípus egyedek létrehozása.
• Növénybiotechnológiai kutatás: új biotechnológiák alkalmazása a burgonya, kalászosok és a kukorica precíziós nemesítésében, valamint a kórokozóknak és környezeti stressz behatásokkal (pl. szárazság) szemben ellenálló alapanyagok előállítása.

A NL fő célja és eredménye a stabil és biztonságos mezőgazdasági termelés, valamint az egészséges és jó minőségű élelmiszerek előállításának megalapozása.

(Forrás: MATE)