MENÜ

1901 óta a második legmelegebb nyár volt az idei

2019.09.04.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint közel 120 év alatt az idei volt a második legmelegebb nyár – írja a nak.hu. Jelenleg a talaj nagyobb mélységig leginkább az Alföldön van kiszáradva. Továbbá az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők.

 

Az idei nyár is a szokásosnál melegebben alakult, az évszak középhőmérséklete 22,3 Celsius-fok volt, ami 2,1 fokkal haladja meg az 1981-2010-es átlagot. Magyarországon az év legmelegebb hónapja általában a július, idén viszont a június és az augusztus is több mint egy fokkal melegebbnek bizonyult a júliusnál. A 2019-es június a legmelegebb lett 1901, a mérések kezdete óta, és az augusztus is a 7. helyre került a legmelegebb augusztusok rangsorában.

Az év első hőhulláma június közepén volt, 15-én és 16-án is megdőlt az országos napi maximumhőmérséklet rekordja. Júniusban minden nap középhőmérséklete az éghajlati normál felett alakult. Július 10-én és 12-én új országos napi minimumhőmérsékleti rekordok születtek. Az évszak legalacsonyabb hőmérsékletét (3,5 fok) július 10-én mérték Zabaron. Majd a július végét, augusztus elejét több rövidebb hőhullám jellemezte. A nyár legmelegebb napja augusztus 12-e lett, ekkor Derekegyházán 38 fokot regisztráltak. A nyár utolsó hetei tartós kánikulával teltek.

A csapadék szélsőséges területi eloszlása mellett a 2019-es nyár országos átlagban 12 százalékkal szárazabb volt az 1981-2010-es átlagnál. A június és július országosan átlag körüli csapadékú volt, az augusztus viszont az átlagosnál 30 százalékkal szárazabban alakult. Az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. Az évszak csapadékának jelentős részét záporok, zivatarok adták. Június 16-án és 23-án, valamint augusztus elsején új országos napi csapadékrekordot jegyeztek fel. Az évszak legnagyobb napi csapadékösszege 154,9 milliméter volt, amit Terpesen mértek.

Augusztusra és a nyárra visszatekintve elmondható, hogy az átlagostól szárazabb idő jellemezte az időszakot az ország nagyobb részén. A nyár összességében főleg keleten a szokásosnál több (helyenként 50-100 mm-rel), és különösen északnyugaton attól jóval kevesebb (50-90 mm-rel) csapadékot hozott. Ez döntően meghatározta a nyári növények fejlődését, állapotát, terméshozamát. A hőmérséklet 1-3 fokkal volt magasabb az átlagosnál augusztusban és a nyáron egyaránt.

A talaj nagyobb mélységig leginkább az Alföldön van kiszáradva, a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma pedig inkább csak északon, északnyugaton optimális. A repce vetéséhez, a talaj-előkészítéséhez és a keléshez általában nem kedvezőek a feltételek, túl száraz ugyanis a talaj felső része: kiadós országos csapadékra lenne szükség.

A napraforgó és a kukorica az érés különböző fenológiai fázisaiban járnak. A hőösszeg eloszlásnak megfelelően a keleti országrészben kissé előrébb tartanak a növények a Dunántúlhoz képest. Innentől kezdve ezek a növények különösebb csapadékot már nem igényelnek, az már nem növeli a termés mennyiségét. Sokfelé jó termés ígérkezik, ugyanakkor a nyár nagy részében rendkívül száraz Kisalföldön, főként Győr térségében szinte kisült táblák is megfigyelhetők, míg például Pest megyében földön fekvő növények is vannak. Miskolc környékén még vannak jobbára zöld leveles kukoricatáblák is, míg északabbra többfelé jégverés és szélvihar károsította a növényeket. Hajdú-Bihar és Békés megyében fajtától függően vannak még nagyrészt zöld levelű és már érettebb táblák, sőt teljesen beérett, elszáradt növények is. A napraforgó alsó levelei a legtöbb helyen már leszáradtak Miskolc térségében, de látni dús repce árvakelést is.