Rengeteg a toxinos kukorica itthon: ez ellen már valamit tenni kell
Az idei magyar kukoricatermés közel kétharmada nem volt alkalmas semmiféle élelmiszeripari felhasználásra.
Az idei magyar kukoricatermés közel kétharmada nem volt alkalmas semmiféle élelmiszeripari felhasználásra.
Több mint 400 mikotoxin ismert, melyek előfordulása és aránya a kliamtikus tényezők hatására jelentősen módosul.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
Az agrártárca felülvizsgálja a kukoricafelvásárlás minőségvizsgálati gyakorlatát,
A toxinok ellen hatékonyabb védekezésre és rezisztensebb fajtákra lenne szüksége a magyar növénytermesztésnek.
Erősíteni kell az együttműködést a magyar mezőgazdaság szereplői között, különben sokan végleg felhagyhatnak a tevékenységükkel.
A Nébih fajtakísérleti hálózatában aflatoxin szennyezettségtől mentes kukoricát is termesztettek.
2023-ban csökkent a növényvédőszer-maradék bejelentések száma az Európai Unióban, de azért így is voltak bajok.
Hiába reménykedtek a gazdák, a kukorica az idei évben sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Biztosított a hazai kukoricaellátás, a magyar igényel kielégítésére nem lesz szükség importra.
Az Agrárminisztérium szerint le kell állni a pánikkeltéssel a kukoricatermés toxinszennyezettségét illetően
Petőházi Tamás GOSZ-elnök szerint korai, túlzó és a partneri kapcsolatokra nézve kedvezőtlen piaci magatartás a Gabonafeldolgozók állítása.
Hiába lesz 5 millió tonna körüli kukoricánk idén, minőségi oldalon ez nagy valószínűséggel nem fogja fedezni a hazai igényeket.
Az extrém időjárás jelentős károkat okozott a növénytermesztésben Magyarországon.
A mikrobiológiai készítményekkel végzett talajoltás különösen nagy segítséget jelenthet a nehéz piaci körülmények közt termelő gazdálkodók számára.
Szermaradványok a zöldségekben és a gyümölcsökben: mennyire kell tartani ettől itthon?
Módosultak az élelmiszerekben előforduló mikotoxinok és növényi toxinok szintjének ellenőrzésére szolgáló mintavételi és analitikai módszerek.
Bár termelői oldalról óriási a bizonytalanság, a szakértők szerint a gabonapiacok stabilizálódni fognak.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.