Meglett a szavazás eredménye: őrület, miről döntöttek itthon
Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját.
Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját.
Az Év fája mozgalom harmincéves lesz, az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját.
Ebben az évben a Magyar Rovartani Társaság olyan fajokat jelölt, amelyek életük valamely szakaszában szorosan kötődnek a faodvakhoz.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik.
2025-ben az Ökotárs Alapítvány által megrendezett Év Fája versenyen a békéscsabai Emlékek fája győzött.
Hét fa került a döntőbe az Év Fája versenyen, mutatjuk, milyen fákra lehet szavazni.
Ezen öt szakember közül fogja valaki megkapni 2025-ben a Borászok Borásza díjat.
Egy magyarországi platánfára is lehet szavazni a 14. az Év európai fája versenyen.
A nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos hal lett idén az Év hala Magyarországon.
A 2025-ös Év hala Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
A hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfája, a kertészek egyik kedvence lett az Év fája 2025-ben.
A kecskefűz, a korai juhar és a rezgő nyár közül lehet választani, egészen november 20-ig.
Kevesebb uniós beavatkozást követelnek a lengyel gazdák az EU-tól a szavazás előtt.
Az Európai Parlament jóváhagyta az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának felülvizsgálatát.
Az ipar és a nagy állattartó gazdaságok szennyezésének csökkentéséről szavaztak.
Az idei közönségszavazás során magabiztos győzelem született, az első helyezett a voksok közel felét megkapta.
Már lehet szavazni a 2024-es év beporzóira, amelyek ezúttal a valódi nappali lepkék közül fognak kikerülni.
Az Európia Bizottság további 10 évvel hosszabbította meg a vitatott növényvédő szer engedélyét.

Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.