Tovább terjed a száj- és körömfájás: újabb eset Magyarországon
Tovább terjed a száj- és körömfájás-járvány itthon, 2300 marhát kell leölni a magyar településen.
Tovább terjed a száj- és körömfájás-járvány itthon, 2300 marhát kell leölni a magyar településen.
Rendkívüli intézkedéseket hoztak Szlovákiában a múlt pénteken felbukkant ragadós száj- és körömfájás miatt.
A húshasznú állatjóléti támogatás feltételei szigorúak, nem érdemes az intézkedéseket az utolsó pillanatra hagyni.
Új szenzorrendszer segíthet az állattartóknak pontosabban észlelni a betegségeket.
Eredményesek a magyar járványvédelmi intézkedések a ragadós száj- és körömfájás vírussal kapcsolatban.
Befejeződött a száj- és körömfájás miatt leölt 1700 szarvasmarha elföldelése Bábolnánál.
Dél-Koreában is azonosították közel két év után a száj- és körömfájás betegséget.
Az biztos, hogy a járványhelyzet felszámolása hosszú folyamat lesz Magyarországon.
A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát.
Azonnali behozatali tilalmat rendeltek el a magyar és szlovák állatokra és állati termékekre.
Augusztus óta a kaliforniai laboratórium hetente 400-2000 mintát tesztelt madárinfluenzára szarvasmarhákból és baromfiból.
Február végéig lehet beadni az őshonos in situ támogatásra a pályázati kérelmeket.
Az amerikai szarvasmarha-kínálat az elmúlt időszakban jelentősen szűkült miután Washington tavaly november végén ideiglenesen blokkolta a mexikói állatszállítmányokat.
A magyar tarka szarvasmarhát tartók jelentős része családi gazdaság keretei között dolgozik.
A mai hazai fajtaszerkezet kialakulása nagyságrendileg ötvenéves múltra tekint vissza.

Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.