A jelenkori klímaváltozás és az élővilágot sújtó emberi hatások alapvetően akadályozzák az élővilág alkalmazkodását.
Visszakövetnek majd minden az EU-ba belépő termékekhez felhasznált nyersanyagokat egészen a származási helyükig.
Zöldebbek vagyunk mint gondolnánk: az online CO2-kalkulátor szerint a magyar agrárium karbonlábnyoma csupán harmada a nyugat-európainak.
Dánia meglépte, amit Új-Zéland nem mert: széndioxid-adót vetnek ki a mezőgazdasági üzemekre.
Európában is úttörő kezdeményezés valósulhat meg 2030-ra Észak-Franciaországban.
A hazai növénytermesztők még nem tartják olyan fontosnak a fenntarthatóság kérdését, mint az állattenyésztők.
Az északi ország vállalta, hogy 2030-ig 70%-kal csökkenti a kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
A Tanács és a Parlament megállapodott a szén-dioxid-eltávolítás uniós tanúsítási keretrendszerének létrehozásáról.
Dánia lehet az első országok egyike a világon, amely bevezeti a CO2-adót a mezőgazdasági kibocsátásokra.
A dán mezőgazdasági termelés visszaesésével járhat az ágazat által kibocsátott szén-dioxidra kivetendő adó.
Átfogóbb szemléletre van szükség a fenntarthatóság terén a hazai vállalkozásoknál.
Az állattenyésztésben keletkező üvegházhatású gázok legnagyobb részét, megközelítőleg a felét a metán teszi ki.
Nagyon kevés agrárcég foglalkozik a fenntarthatóság és a környezetvédelem kérdésével Magyarországon.
Szénmegkötési tanúsítványokkal tehetnek szert bevételre a hazai termelők is – a nemzetközi tapasztalatok már ígéretesek.
Az erősödő globális felmelegedés Magyarországon is beindíthat olyan folyamatokat, ami miatt egyre gyakoribbá válhatnak az erdőtüzek itthon.
Közöljük a tulajdonos az energiaügyi -, valamint az agrárminiszternek írott levelét – a júliusi kormányrendelet miatt veszteséges lett a termelés.
A klímaváltozás idén már megmutatta pusztító hatásait.
11 százalékkal csökkentheti az ipar a globális szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig, amivel évente 437 milliárd dollárt takaríthat meg.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.
