Már tudni, lesz-e nagy eső a következő 7 napban: durva, mi vár ránk
Továbbra sem várható csapadék Magyarországon, így fokozódhat a vízhiány a földeken.
Továbbra sem várható csapadék Magyarországon, így fokozódhat a vízhiány a földeken.
Nyolc Közép-európai ország csemetetermelőinek képviselői találkoztak 2025. október 8-án Fertőszéplakon.
Új-Zéland vasárnap bejelentette, hogy 2050-ig akár 24 százalékkal csökkenti a biogén metánkibocsátást a 2017-es szinthez képest.
Az őszi gabonák vetése és talajelőkészítése szempontjából az áztató eső lenne elengedhetetlen, különösen az ország déli részén.
Nem kellett sokáig várni, az ország leghidegebb pontján megvan a szezon első fagyos reggele.
Mára elérte a keleti tájakat a lehűlés, a keddi hidegfront mögött szép lassan beúszott az őszi hideg levegő.
Az elmúlt 14 hónapban becslések szerint több mint 350 millió eurós kárt okozott a Görögországban tomboló juhhimlőjárvány.
Az elmúlt évek aszályos időjárása és a gazdasági környezet jelentősen befolyásolta a magyar mezőgazdasági géppiacot.
Az ukrán mezőgazdaság sokkal összetettebb, mint ahogy az EU-ban gyakran ábrázolják.
A következő egy hétben összesen 5-15 mm csapadék valószínű, ami segíthet mérsékelni az aszályt az eddig szárazabb területeken is.
Az esőzések ellenére lehetnek teljesen szárazon maradt területek, főleg délkeleten.
Kína, az Európai Unió, Kanada, Malajzia, Kelet-Timor és Pakisztán továbbra is tiltja minden brazil baromfitermék behozatalát.
A klímamodellek szerint a következő évtizedekben általánosságban szárazabb nyarak várhatnak ránk, amelynek számos negatív következménye lehet.
Egy hajszálon múlt a hidegrekord, az Északkelet-Nyírségben fekvő Szabolcsbákán 2,4 fokig hűlt a levegő.
Egy hullámzó frontrendszer vet véget a 30 fok fölötti maximumoknak, a front heves zivatarokat okozhat.
A spanyol növénytermesztés mintegy 67%-a öntözött területeken zajlik, ami jól mutatja az öntözés fontosságát az ország agrárgazdaságában.
Kína 75,8 százalékos ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a kanadai repce importra, tovább mélyítve a két ország közötti kereskedelmi feszültséget.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.