A szakéerők elmondták, hogy a hazai nagy havazások kialakulása rendszerint a jelentős csapadékot hozó mediterrán ciklonokhoz kapcsolódik. Emellett nem elegendő a felszínközeli hideg, a légkör magasabb szintjein is hideg levegőnek kell jelen lennie. 2026 januárjában mindezek a feltételek egyszerre teljesültek. A lehullott hó ezután már kedvez a hideg fennmaradásának, mivel a beérkező napsugárzás nagy részét visszaveri, s így a levegő felmelegítéséhez szükséges hő hiányában tartós hideg alakulhat ki a Kárpát-medence térségében.

Az elemzés során a kutatók azokat az eseteket tekintették országos, nagy és tartós hótakaróként, amikor az ország területének legalább kétharmadán 10 centimétert meghaladó hó volt, és ez minimum három napon át fennmaradt. Ilyen a most hullott hó is.

De mikor fordult elő ilyesmi legutoljára?

Viszonylag régen: 14, illetve 23 éve. Az ország közel 70%-át lefedő, vastag és tartós hótakaró utoljára 2012 februárjában alakult ki, de valóban a teljes országot érintő hóhoz egészen 2003-ig kell visszamennünk. Érdekesség, hogy 1987 és 1996 között, kilenc éven át egyáltalán nem fordult elő országosan nagy hótakaró. Ezelőtt a teljes országot lefedő, sokak emlékeiben máig élő, nagy havazással és tartós hideggel járó esemény 1987 telén történt. Az 1980-as években ezt követően még előfordultak országosan nagy havazások, ezek azonban már nem borították be hazánk teljes területét. Az 1970-es években összességében kevesebb nagy hó hullott, ugyanakkor korábban, a ‘60-as évtizedben fordult elő a leggyakrabban a teljes országot lefedő, vastag hótakaró. Biztosan akad, aki emlékszik ezekre is.

A hatást tekintve az is lényeges információ, hogy mennyi ideig tartottak ezek az országos és vastag hótakarós időszakok. Némelyik egészen sokáig fennmaradt. A leghosszabb ideig tartó események szinte kivétel nélkül tartós és nagy hideghez kötődtek, és akár 30-50 napon át is megmaradtak, ami azt jelenti, hogy az ország egyes részein több hónapon át vastag hó volt

- írták a kutatók.

Az 1963. januárban kialakult országos nagy hótakaró egészen márciusig fennmaradt, míg a következő télen, decemberben létrejött hótakaró februárig tartott, vagyis 50-50 napon át borították az országot. A lista harmadik helyét foglalja a sokak számára emlékezetes, 1987. januári nagy havazás nyomán egy teljes hónapon át megmaradt hótakaró. Az ezredforduló után azonban már jóval ritkábbá váltak az ilyen hosszan fennálló események: így mindössze egyetlen országosnak tekinthető vastag hótakaró szerepel a top10 esemény között, a 2003. februári, amely valamivel több mint két hétig tartott.

Általánosságban elmondható, hogy Európa szinte teljes területén csökkent a havazások gyakorisága az elmúlt évtizedekben (kivételt csak Észak-Skandinávia jelent), egyre kevesebb a tartósan fagyos időszak, és jelentősen csökkent a hideg extrémumok száma is. A hegyeinkben ritkábbak a nagy hófelhalmozódások, így csökken a hóban tárolt vízkészlet, és ennek kedvező következményeként a folyókon is alig van jeges ár. Ugyanakkor időnként olyan légköri helyzetek is kialakulhatnak, amikor a poláris örvény (ami normál esetben a sarkvidéki hideg levegőt a magasabb szélességeken tartja) behullámzik, és így a sarkvidéki hideg levegő tartósan és nagyobb kiterjedésben tud dél felé áramlani.

Idén ez volt a helyzet: miközben Grönland térségében szokatlanul magas hőmérsékleteket mértek, Európa nagy részére sarkvidéki hideg zúdult. A globális felmelegedéssel - a sarkvidékek gyorsabb melegedése miatt a pólus és a trópusi térség közötti csökkenő hőmérséklet-különbségek következtében - az ilyen téli helyzetek gyakoribbá válhatnak, vagyis a nagy havazások ritkábban fordulnak elő, de várhatóan továbbra sem tűnnek el Magyarország teleiből.