A jól látható rovarokon kívül a szántóföldi növényeinket (burgonya, cukorrépa, rizs, õszi búza), ültetvényeinket (gyümölcsfaiskolák, szõlõiskolák), zö...
A vetésforgók jótékony hatása a talajra, termésre több ezer évre nyúlik vissza. A mai Kína területén uralkodott Han dinasztia idõszakában mintegy 3000...
A csapadék mennyisége és vegetáción belüli eloszlása a szántóföldi növénytermesztés sikerét leginkább meghatározó éghajlati tényezõ. Az elmúlt két év...
A magvak csírázási időszakban honoló feltételek nagymértékben meghatározzák azok későbbi növekedését és fejlődését, és ennek eredményeként a növények...
A tápanyag-ellátottság mindig is befolyásolta a termés mennyiségét, azonban a korszerű, intenzív növénytermesztés előretörésével ez a hatás a többször...
Hasonlóan az emberi szervezethez, a talaj is élő, összetett biológiai rendszer, tele egy vagy néhány sejtből álló mikroszervezetekkel. Ezek egészséges...
Általános értelemben azokat a növényeket soroljuk az alternatív növények táborába, amelyek beilleszthetőek a vetésváltásba, növelik a növénytermesztés...
Az optimális tőszám a hazai repcetermesztés egyik sarokkövévé lépett elő az elmúlt években. Az alkalmazott repcesortáv növelésére irányuló legújabb pr...
Az agrártermelés költségeit csökkentõ támogatásokra a 2002. évi 65,2 milliárd Ft-tal szemben 2003. évben 72,2 milliárd Ft használható fel. Ezen belül...
A növényi tápelemek közül a nitrogén jelentõségét nem kell hangsúlyozni. A termés mennyiségét és minõségét egyaránt látványosan befolyásolja, mivel né...
Amint a hó eltakarodott, a növénytermesztõ egyik fontos teendõje a határszemle. Célja annak alapos felmérése mit hagyott maga után a tél, melyek a leg...
A kukorica által elõállított biológiai energiára a termelõ ember mellett több élõ szervezet tart igényt. Közéjük tartoznak a károsító állatok és a bet...
A palántanevelés során elkövetett hibák és hiányosságok az esetek többségében az egész termesztés sikerére kihatnak, befolyásolják a termésmennyiséget...
A trágyázás mindegyik módjánál, formájánál az alapvetõ célok között szerepel, hogy ott és akkor álljon a növény rendelkezésére a gazdaságilag indokolt...
Országosan elterjedt veszélyes kártevõ a mezei pocok. Kalászos, kapás valamint szõlõ, gyümölcs és zöldségkultúrákban egyaránt károsít. A télen kedvezõ...
Az üvegházak és a fûthetõ fóliasátrak számára tél elején, december folyamán elkezdõdik a palántanevelés. Talán a zöldségtermesztés legnehezebb, legtöb...
Napjainkban a mezõgazdasági termelés gazdaságosságának és a fogyasztók biztonságának érdekében egyre fokozottabb az elvárás, hogy a termesztés során a...
A termõföld - mint a mezõgazdasági termelés alapvetõ erõforrásának - védelme meghatározó jelentõségû a mindenkori civilizációk fennmaradása szempontjá...
A fagy hatásai Gyümölcstermesztésünk egyik legsúlyosabb problémája a téli és késõ tavaszi fagyokkal, illetve fagykárokkal kapcsolatos. Biológiai okok...
Az ugar a klasszikus növénytermesztés fogalomtárában a földmûvelési rendszerek egyike, amely Európában a VII. sz. körül jelent meg, és mintegy háromsz...
Az érintett részeken elsődleges veszélyforrást a villámlás jelent, emellett esetenként szélerősödés, jégeső is előfordulhat.
A vaddisznókban kimutatott fertőzés immár Barcelona közigazgatási körzetét is elérte, ezért a katalán kormány fontos döntést hozott.
Magyarországon évtizedekig a „bejelentsük-e vagy sem” adminisztratív kérdése uralta a közbeszédet a magánkutak kapcsán.
Az üzem teljes kapacitása évi mintegy 4,5 millió szárnyas előállítását teszi lehetővé.
A globális tengerszint 1993 és 2022 között mintegy 90 milliméterrel nőtt, ami átlagosan évi 3,3 milliméteres emelkedést jelent.
