Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
A csalán kiváló alapanyag természetes tápoldat készítéséhez, érdemes foglalkozni vele.
A konyhakertekben gyakran a jól bevált, népszerű zöldségek dominálnak, pedig számos ma már ritkábban termesztett faj is létezik.
Minőségi mezőgazdasági megoldások
A klímaváltozás, a vízhiány és a fenntartható mezőgazdaság iránti igény egyre inkább előtérbe helyezi a precíziós öntözési technológiákat a szőlő- és gyümölcsültetvényekben.
Sikeresen termesztettek holdpor-szimulánsban mustárnövényt a kutatók, ráadásul ezek a növények magokat is teremtek.
A tiltott növényekkel kapcsolatos listák fajösszetétele folyamatosan változik, és ezzel a kertészetek és az árudák többnyire naprakészek is.
A 550 hektáron gazdálkodó Németh Gábor az Agrárszektornak beszélt mindennapi kihívásokról és a vidéki agrárium szépségeiről is.
A tavaszi és nyári hónapokban egyre gyakrabban tűnnek fel a közösségi médiában olyan képek, amelyeken emberek sárgálló repcetáblákban pózolnak.
Vannak hidegtűrő fajok, melyek korán kiültethetők, és akadnak olyanok, amelyek könnyen megfáznak.
Jól teljesített tavaly Európa agrár-külkereskedelemben, és a magyar agrárexport számai is javultak.
A mezőgazdaság egyre bizonytalanabb helyzetéről és a piac kiszámíthatatlanságáról beszélt az Agrárszektornak Kerchner István.
Az őszi repce tavaszi növényvédelmének sarkalatos pontjai a kórokozók, ezeket kell tudni róla.
Az élelmiszer-termelésre egyre nagyobb nyomás nehezedik az éghajlatváltozás, a korlátozott természeti erőforrások és a növekvő világnépesség miatt.
A vasárnapi zivatarokat sok helyen kísérte kiadós jég, amely a kiskertek mellett a gyümölcsösöket is sok helyen károsíthatta.
Rengeteg olyan zöldség-, és dísznövény van, amelyeket bár más célból termesztünk, de a virágaik is elfogyaszthatóak.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
