Új korszak jöhet az állattartásban? Magyar fejlesztés hozhat áttörést
Precíziós technológiával válhat stresszmentesebbé és fenntarthatóbbá a juh- és kecsketartás.
Precíziós technológiával válhat stresszmentesebbé és fenntarthatóbbá a juh- és kecsketartás.
A törpeszúnyogok felbukkanásával a kéknyelv-betegség hazai újbóli előfordulása lehetséges.
A görögországi Leszbosz szigetén már 22 gazdaságban igazolták a ragadós száj- és körömfájás jelenlétét.
Tovább terjed a ragadós száj- és körömfájás Görögországban, az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) újabb 12 gócpontot jelentett.
Kissé pepecselős, de teljesen természetes megoldással nagy eredményeket lehet elérni az erdőkben a vadállatok téli rágáskára ellen.
A juhágazat lehet a legnagyobb vesztese az ausztrálokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezménynek.
Az egy főre jutó éves bárányhúsfogyasztás jelenleg mindössze mintegy 0,2 kilogramm.
Ciprus után Görögországban is igazolták a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegséget.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
A vonatkozó rendelet alapján az állattartóknak idén eddig van lehetőségük az ENAR adategyeztetésre.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Magyarországon.
Összességében az EU juhhús-piaca dinamikusan változik és egyre globalizáltabb környezetben működik.
A húsok árát biológiai szempontok is befolyásolják, érdemes megismerkedni tehát néhány fogalommal.
Módosítás érkezett az állattartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére vonatkozó pályázati felhíváshoz.
Az EU állatállományainak létszáma továbbra is csökken friss statisztikák szerint.
Görögországban komoly intézkedések jöhetnek, ha nem sikerül megfékezni a juhhimlőt.
Indul az európai bárányhúst népszerűsítő kampány: a fiatalokat is megszólítanák.
Az állattenyésztés az elmúlt években dinamikus átalakuláson ment keresztül, a juhágazatban azonban elmaradt a fejlődés, az innováció.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.