A legjelentősebb növekedést a baromfiágazat érte el: az év első három hónapjában 68,5 millió baromfi került a hazai vágóhidakra, ami csaknem 23 százalékos bővülést jelent. A feldolgozott mennyiség túlnyomó részét a csirke tette ki, de az alacsonyabb bázisadatokhoz képest kiugróan, 93 százalékkal nőtt a kacsák és 43 százalékkal a libák vágása is. A hazai tyúkállomány egy év alatt szintén lendületesen gyarapodott, megközelítve a 33 millió darabot.

Szarvasmarhából 26,4 ezer darabot vágtak le a negyedév során, ami 13,5 százalékos növekedést mutat. A levágott állatok több mint fele tehén volt, amelyből negyedével többet dolgoztak fel, míg a bikák aránya enyhén csökkent. Bár az ország élőmarha-exportja 17 százalékkal bővült, és az állatok főként Izraelbe, Lengyelországba, valamint Olaszországba kerültek, a teljes hazai szarvasmarha-állomány az elmúlt hónapokban fokozatosan apadni kezdett. Hasonló kettősség jellemzi a juhágazatot is, hiszen miközben a teljes állomány zsugorodott, a levágott juhok száma kiugróan, 67 százalékkal emelkedett.

A sertéságazat szintén egyértelmű növekedéssel zárta a negyedévet, miután mintegy 1,27 millió állatot vágtak le, ami 4,4 százalékos emelkedést jelent, miközben a hazai sertésállomány is bővült, megközelítve a 2,9 millió darabot. A kedvező adatok ellenére az import továbbra is meghaladja a kivitelt, az ágazat jövőbeli kilátásait pedig alapjaiban írhatja át a napokban észlelt afrikai sertéspestis.

A fertőzést egy olyan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei telepen mutatták ki, amely a szaporulattal együtt mintegy háromezer állatot számlál. Az állat-egészségügyi intézkedéseken túl az esetnek súlyos gazdasági és piaci következményei lesznek. Éder Tamás, a Hússzövetség társadalmi elnöke arra figyelmeztetett, hogy a kitörés miatt Magyarország egy időre várhatóan elveszíti a harmadik országokba irányuló, eddig is nehezen felépített exportpiacait.