2023. november 13. 12:14
Bajban lehetnek a magyar kerttulajok: ezt tudnod kell, ha ilyen növényeid vannak
A klímaváltozás korában nem mindegy, milyen növényeket ültetnek az emberek a kertjeikbe.
2026. április 28. kedd Valéria
A klímaváltozás korában nem mindegy, milyen növényeket ültetnek az emberek a kertjeikbe.
A természetben előforduló idegenhonos inváziós növények egy része kertekből, parkokból szabadul ki.
Komoly problémát jelent Mohács térségben a hazánkban nem honos, agresszív terjedési stratégiájú növények jelenléte.
A biológiai sokféleség mellett az életminőségünk is áldozata lehet a világszerte közel 3500 idegenhonos inváziós faj előretörésének.
A halak nem megszokott viselkedésének azonban teljesen hétköznapi magyarázata volt.
Új idegenhonos meztelencsigafajok jelentek meg Magyarországon, mostanra már bárhol ott lehetnek.
A párducmintás vértesharcsa - ami egy inváziós tulajdonságokat mutató halfaj - szaporodó állománya van jelen a Hévízi-tóban.
Fel kell készülni arra, hogy a klímaváltozás erősödése miatt több idegenhonos, invazív állatfaj jelenik majd meg hazánkban.
Nem a rettegett méhgyilkos darázs vetette meg a lábát Európában, hanem egy jóval kisebb és szelídebb rokona.
Ilyen halak hivatalosan már nem lehetnének a Balatonban, egy szerencsés horgász mégis kifogta őket.
Az ÖK kutatói inváziós potenciálja miatt nem javasolják a kokárdavirág kertekbe ültetését.
Peruban és Bolíviában őshonos hal bukkant fel a Hévízi-tóban, de nem magától úszott idáig.
Messziről érkezett, veszélyes élősködők lepték el Magyarországot, de mit lehet tenni ellenük?
Egyre több kaktusz található az Alföldön, az évtized végére már komplett ültetvények is lehetnek belőlük.
Szigorú szabályok és növényegészséügyi intézkedések vonatkoznak a magánszemélyekre is.
Kulcskérdés, hogy hogyan lehet kiváltani és helyettesíteni lombos fafajokkal a fenyveseket, illetve az általuk adott nyersanyagot.
Ugyan még nem tudjuk, mennyi törpeharcsa él a Balatonban, az már most biztos, hogy túl sok.
Ennek a fele se tréfa, már harcolni kell az invazív kaktuszok ellen Magyarországon.
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
