Döntöttek a Széchenyi Kártya Programról: ez vár a magyar cégekre júliustól
Változatlan termékportfólióval folytatódik itthon a Széchenyi Kártya Program MAX+.
Változatlan termékportfólióval folytatódik itthon a Széchenyi Kártya Program MAX+.
Jelentősen nőtt az agrárium hitelállománya, döntően beruházásra kérnek kölcsön a mezőgazdasági szereplők.
A vidékfejlesztési források hatását elemeztük Hollósi Dáviddal az Alapvetés podcast adásában.
A szakember szerint az agrár- és az élelmiszerban a kapacitásnövelő beruházások a második félévben, vagy inkább jövőre indulhatnak be.
Az MBH Bank együttműködései lefedik a hazai agrárium kibocsátásának zömét, és az általuk képviselt agrárvállalkozások közül kerülnek ki a most induló pályázatok beruházói is.
A tárcavezető szerint a magyar mezőgazdaság az elmúlt másfél évtizedben látványos fejlődésen ment keresztül.
Az elmúlt időszakban felértékelődött a finanszírozási eszközök szerepe, és ez a közeljövőben sem lesz máshogy.
A bevételek maximalizálása helyett most a költségek minél keményebb minimalizálására törekszik a szántóföldi növénytermesztés.
Újabb díjcsökkentés a Széchenyi Kártya Programban, egy másik itézet is csökkenti az agrárhitelekhez adott garanciadíjait.
Komoly segítséget kapnak a magyar vállalkozások, amivel a következő három hónapban élhetnek.
Merészet húzott a hazai vállalkozások támogatása és a beruházások ösztönzése érdekében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
Sűrű év áll az MBH Bank háta mögött, de a következő hónapokra is van bőven tennivaló.
A jövőben a mezőgazdaságban működő cégeknek is fókuszba kell helyezniük a fenntarthatóságot, amikor finanszírozási kérdésekben döntenek.
A 2024-es év az ideinél nyugodtabb és kiszámíthatóbb lehet, ha teljesül két fontos várakozás.
Illés Zoltán úgy látja, legkorábban 2024 második felében lehet növekedés a hazai gépértékesítésben.
A Bank eredménye a bővülő ügyfélbázisnak, a piaci átlag fölötti hitelezésnek és a hitelekre képzett alacsony értékvesztésnek köszönhető.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.