Durva, ami Magyarországon zajlik: már ennyit kell fizetni egy hektár földért
2024-ben több, mint 5 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
2024-ben több, mint 5 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
Óriási természetvédelmi területkezelési infrastruktúra-fejlesztés indul a Duna-Dráva Nemzeti Parkban.
Jelentős értéket képviselnek a hazai gyepek, megőrzésüket a kormány is támogatja.
A fűnyíró helyett őshonos állatokat vetnek be a Balaton-felvidéken a gyepterületeken.
860 millió forintos, európai uniós támogatásból indul fejlesztés a Batúz-tanyán.
A Natura 2000 gyepterületen gazdálkodók számára nyújt támogatást az Agrárminisztérium.
Komoly korlátozásokat vezettek be a Balaton-felvidéki kirándulóhelyeken a járványveszély miatt.
Már elérhető az Agro Napló legfrissebb, márciusi lapszáma, rengeteg fontos tudnivalóval.
A magyar tarka szarvasmarhát tartók jelentős része családi gazdaság keretei között dolgozik.
Merész, de némileg rizikós tervvel próbálják meg csökkenteni a dánok a kibocsátásukat.
2023-ban csaknem 8 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
A hazai mezőgazdasági terület legnagyobb részét, 1,4 millió hektárt, a 100-300 hektár közötti birtokok használják.
Még nem késtek el a magyar gazdák az őszi gyeptelepítésekkel és -felülvetésekkel.
Az emberre teljesen ártalmatlan, rendkívül ritka kígyó a Kárpát-Medence legveszélyeztetettebb állatfajának számít.
Kiemelt fontosságúak a megfelelő lazabokrú pázsitfűfajok a hazai réteken és kaszálókon.
Elárulta a szakértő, hogyan lehet fenntarthatóvá tenni a fejlődést az állattartásban is.
Kétmillió forint fölé emelkedett a magyar szántóföldek hektáronkénti átlagára 2023-ban.
A Natura 2000 gyepterületeknél legalább öt nappal előbb be kell jelenteni a tervezett kaszálásokat.
Tovább esett tavaly a hazai termőföld-piac, de már látszanak a konszolidáció jelei.
A különböző adottságú hazai gyepterületek eltérő módon hasznosíthatóak az állattartásban.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.